Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.
Ülésnapok - 1935-139
Az országgyűlés képviselőházának vántam rendezni. Méltóztassanak megengedni, hogy egy kissé hosszasabban immoráljak ennél a tárgynál. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztatnak emlékezni arra, hogy hosszú ideig bizonyos tekintetben vitatkozás folyt a, kultuszminisztérium és a földmívelésügyi minisztérium, illetőleg miniszterek között a hatáskör kérdése szempontjából. (Dulin Jenő: Az ügyosztályok között.) Legyen szabad most itt, a t. Ház színe előtt is bejelentenem azt, hogy teljes megegyezés jött létre a földmívelésügyi és kultusztárcák fennhatósága alá tartozó intézményekre vonatkozóan a kölcsönös társfelügyelet szempontjából és ezt már a jövő tanévben be is fogjuk vezetni. (Helyeslés.) Megegyeztünk a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral a gazdasági tanárképzésnél a pedagógiai és a szakfelügyeleti szempontok párhuzamos érvényesítése tekintetében. A műegyetem mezőgazdasági osztálya és a gazdasági akadémiák közötti kapcsolat kérdésében is olyan megegyezés jött létre, amely kiküszöböli az eddigi ellentéteket és mindkét intézmény számára messzemenőleg biztosítja a fejlődés lehetőségeit. (Helyeslés.) Bejelentem azt is, hogy hamarosan, már a napokban a Ház elé fog kerülni egy oly törvényjavaslat, amely az eddigi rendszeren annyiban fog változtatást eszközölni, illetőleg javasolni, hogy a gazdasági felügyelőket és a kamarai tisztviselőket a gazdasági akadémiai végzettség is kvalifikálja ezekre az állásokra. (Helyeslés jobbfelől.) Ez tudniillik jelenleg törvénybe ütközik és szükséges volt ezt a régi — a gyakorlatban: jól bevált — intézkedést újból megtenni. A szarvasi középfokú gazdasági intézet túlzsúfoltsága következtében és a különböző gazdaérdekeltségek szorgalmazására előkészítő tárgyalásokat tettünk folyamatba az országban még egy ilyen intézet felállítására. (Élénk helyeslés.) Kaposvárott és Siklóson egy-egy új téli gazdasági iskola kezdi meg működését, a balassagyarmati téli gazdasági iskola pedig jelenleg építés alatt áll és őszre meg fog nyílni. A jövő költségvetési évben legalább négy új téli gazdasági iskolát állítok fel olyan vidé : kéken, ahol a közelben gazdasági szakoktatási intézmény nincs. (Helyeslés.) Ezzel a téli gazdasági iskolák száma 17-re fog emelkedni. De a 10 mezőgazdasági iskolából is ötöt át szándékozom alakítani téli gazdasági iskolává, így tehát tulajdonképpen egészen bizonyosan 22-re fog emelkedni ezeknek az iskoláknak a száma. (Élénk helyeslés és taps jobbfelől.) Balatouarácsan szőlő- és borgazdasági iskolát állítottam fel és a tömegoktatás céljait szolgáló 3 hónapos téli gazdasági tanfolyamok száma, — amit az előző évben 22-ről 40-re emeltem fel — amennyiben az idei költségvetést meg méltóztatnak szavazni, 60-ra lesz felemelve. (Élénk helyeslés és taps jobbfelől.) A Tiszántúlon és a Dunántúlon egy-egy kertmunkásképző iskolát állitok fel, (Helyeslés.) minthogy azt tapasztaltam, hogy a DunaTiszaközi Mezőgazdasági Kamara Kecskeméten felállított ilyen iskolája igen jól bevált és az ott végzett növendékeket már előre előjegyzik s jóformán szétkapkodják, annyira kapósak még a mostani nehéz viszonyok között is. Továbbmenőleg gondoskodni kívánok arról, hogy a tanítóképző intézetek egy részében a gazdasági tárgyak gyakorlatias és célszerű, 139. ülése 1936 június 3-án, szerdán. 391 szakszerű oktatása érdekében már ennek az évnek szeptemberében gazdasági szaktanárokat osszanak be. (Helyeslés,) A pénzügyminiszter úr^ hozzájárulásával 11 ilyen állást szervezek és a kultuszminiszter úrral való megyegyezés alapján ezt 16 képzőben tudom már érvényesíteni, mégpedig 7 állami és 9 felekezeti képzőben. Ez rendkívül nagyfontosságú kérdés, mert hiszen éreztük, hogy az elmúlt években, amikor hiányzott ennek a lehetősége, sajnos, mennyire megbosszulta ez magát az egész tömegoktatás szempontjából. A háború óta szünetel a gazdasági népiskolák tanítóinak szakképzését végző gazdasági szaktanítóképző intézet. Méltóztatnak emlékezni arra, hogy ez az intézet Komáromban volt és amióta Komáromot elveszítettük, megszűnt, nem is állították fel. Most az ősszel Kecskeméten fel fogok állítani egy ilyen intézményt és remélem, hogy ezzel ezt a régi szükségletet ki tudjuk elégíteni. (Helyeslés.) A már állásban lévő tanítók részére ugyancsak a kultuszminiszter úr hozzájárulásával gazdasági szakismereteik kibővítse céljából a nyári szünetben rendes gazdasági tanfolyamokat fogunk tartani. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A gazdasági népkönyvtári akció keretében az elmúlt évben — amint méltóztatnak tudni — a rendelkezésemre bocsátott összegből 500 ilyen könyvtárt tudtam létesíteni és 500 külön, böző községben szétosztani. Az idén — ha el méltóztatnak fogadni a költségvetést — 25.000-ről 50.000 pengőre emeljük fel ezt a tételt. Ez aránylag kis összeg és mégis meg tudDuk kétszerezni, vagyis 500-ról ezerre tudjuk felemelni a kiosztandó könyvsorozatok számát. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ennek igen nagy fontossága van, mert hiszen — amint mondottam — nincsen elég pénzünk arra, hogy gazdasági szakoktatási intézményeinket úgy ki tudjuk fejleszteni, amint arra szükség volna. Az iskolánkívüli népoktatás egyik eszköze a könyvtár, tehát ezeknek a könyvtáraknak a szaporítása is igen üdvös lesz. (Helyeslés a jobboldalon.) Ugyancsak az iskolánkívüli népoktatáshoz sorozhatom be a mezőgazdasági kamarák részére felvett 20.000 pengőt, amely összegből minden kamara kap néhányezer pengőt arra a célra, hogy területén gazdasági előadásokat rendezhessen téli időben. (Helyeslés a jobboldalon.) A rádiós gazdasági ismeretterjesztő eladásokra bővebben nem akarok kitérni, mert hiszen ezeket méltóztatnak eléggé ismerni; csak mint érdekes momentumot kívánom megemlíteni azt, hogy azokból a füzetekből, amelyekben ezek az előadások nyomtatásban megjelennek, 35.000 példányt pénzért vásároltak meg. (Helyeslés jobbfelől.) Nagy dolog ez nálunk (Ügy van! Ügy van!) és azt jelenti, hogy ezeknek a gazdasági előadásoknak olyan becsük van a gazdaközönség előtt és olyan hasznosak, hogy ezekért még pénzt is áldoznak. Aból a célból, hogy intézményeink tanárai a lehető legteljesebb mértékben élhessenek hivatásuknak, a gazdasági szakoktatási intézmények adminisztrációjának a legnagyobb mértékben való leegyszerűsítését is keresztül fogom vinni. A Gazdasági Szakoktatási Tanácsot több év után ismét összehívtam azért, hogy az anynyira fontos és a Ház minden oldaláról kívánt gazdasági tömegoktatási kérdésekben javaslatait meghallgassam. Méltóztassanak még megengedni, hogy a 64*
