Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-138

Az országgyűlés képviselőházának 13 latban — éppen azért, mert az elméleti oktatást a gyakorlati oktatással kitűnően egybe tudta házasítani — mint az önálló gazdaképzés intézménye, nagyszerűen bevált. Azt mondtam, hogy ez új típus, ami azonban tulajdonképpen nem is egészen így van, mert hiszen ugyanilyen iskola már 1839-ben volt Rohoneon, amelyet gróf Károlyi Lajos alapított és amely szórói-szóra ezt a rendszert követte. À rendszert csak 1860-lban vették át a németek az úgynevezett Winterschule címen és viszont 1927-ben jött vissza ez az iskolatípus hozzánk. Ez ma a mezőgazdasági szakoktatás helyzete. Ha azt a kérdést vetem fel, hogy az ismertetett oktatási szervezet miként szolgálja a mezőgazdasággal foglalkozó társadalom szakképzettségét, akkor méltóztassanak megengedni, hogy feleletül a hármas tagozatnak megfelelően külön állapítsam meg a tényállást, illetőleg szögezzem le véleményemet. A mezőgazdasági szakoktatás egyetemi tagozatának kiépítése a mezőgazdasági tudományok művelése, fejlesztése szempontjából bír különös jelentőséggel. Kétségtelen azonban, hogy azoknál, akik a mezőgazdasági oktatás iegelső tényezői, tanárok akarnak lenni, akik nemcsak a tudomány eredményeit tanítani,, hanem a tudományban búvárkodni is akarnak, valamint azoknál, akik a mezőgazdasági kísérletügyi intézmények kutatómunkájában akarnak résztvenni, nélkülözhetetlen előfeltétel: a legfelső, az egyetemi képzettség. így van ez még Szerbiában is, így van Bulgáriában is, sőt az ázsiai Törökországban is. Előttem fekszik, kezembe kaptam e>gy panaszt, amely szerint a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, mezőgazdasági osztályának^ tanulmányi rendje az egyetemi oktatás rovására megzavartatott azáltal, ihogy a gazdasági akadémiákkal szerves kapcsolatba jutott. Nagyon kérem a 'földmívelésügyi miniszter urat, hogy a kultuszminiszter úrral karöltve találjon olyan megoldást, amely az egyetemi oktatás érdekeinek leghatározottabb védelme mellett megfelelő szerepet 'biztosít a történelmi múlttal bíró és nagyrendeltetésű gazdasági akadémiáknak is. A gazdasági akadémiák a felső szakoktatás tényezői. Ilyen ma Magyarországon három van. Nagy-Magyarországon öt volt, de tulajdonképpen ez az öt gazdasági akadémia is a mostani csonkaország területét látta el megfelelő gazdatisztekké], mert hiszen az elszakított részeken a földbirtok sokkal nagyobb tagozódása volt és így ott kevésbbé volt szükség gazdatisztekre. A gazdasági akadémiáknak történelmi múltja van, amely bizonyítja, hogy a magyar géniusz és alkotószellem ezen a téren is tudott a kultúra szolgálatában értékeset teremteni. A keszthelyi gazdasági akadémia anultja a XVIII. század végére nyúlik vissza, amikor a magyar szakoktatás atyjának, Tessedik Sámuelnek tanácsára, aki a szarvasi gazdasági iskolát létesítette, gróf Festetics György (megalapította a Georgicont. amely alapítással egyúttal megelőzte a nyugati országokat. Érthető, hogy ennek folytán ez az intézmény világhírre tett szert. A Georgicon éppen alapítójának bőkezűsége folytán, a fejlődés során nyolc különböző fakultással működött, amelyek azért igen érdekesek, mert így az intézetben nemcsak gazdatiszteket

f képeztek ki. Festetics alapította például az első parasztiskolát, mérnökiskolát, vadász- és erdésziskolát, ménesmesteri- és kertésziskolát és ő alapította ugyancsak a gazdasági nŐképzőiskolát, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VIII. ülése 1936 május 29-én, pénteken. 343 amely 18084>an létesült, amikor még sehol a világon a nők gazdasági szakképzésével nem törődött senki. A Georgicon, tehát lényegileg Tessedik Sámuel hatására született meg, a magyaróvári gazdasági akadémia, amelyet Albert Kázmér szászteseheni r herceg, Mária Terézia királynő veje létesített, aki akkor helytartó volt Magyarországon. Mint több uradalomnak birtokosa és mint jó gazda, belátta, hogy okszerű gazdálkodásra szükség van. ^Az alapító oklevél szerint a magyar nemzet iránt érzett hajlandósága tanúbizonyságául, helytartói állásának emlékére a magyar királyság javára isaját költségén állította fel az intézetet. Míg a keszthelyi gazdasági iskola a szabadságharc elbukásával maga is elbukott, addig ez az iskola, éppen a királyi alapítás folytán, a szabadságharc után is folytathatta működését, mint »császári királyi állami«, később^ a kiegyezés után mint »állami felső« gazdasági iskola, végül, 1874-feen, amikor királyig dekrétum megállapította a gazdasági oktatás hármas tagozatát, mint gazdasági akadémia folytatta működését. A gazdag földbirtokos, a nemes főúr és az egyszerű falusi pap együttesen, e-gy szent öszszefogásíban, lettek tulajdonképpen, úttörői a magyar mezőgazdasági .szakoktatásnak. {Ügy van! <a középen) Méltó dolog, hogy emlékezzünk róluk akkor, amikor a magyar mezőgazdasági szakoktatás fejlődéséről beszélünk. (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Ezzel a ihárom gazdasági akadémiával szemben felmerült az a vád, hogy diplomatúltermelés jellemzi (működésüket. Ezt a vádat nem látom igazolva akkor, amikor 'megállapítás szerint 1925/1926-ban 898, 1935/1936-ban pedig 409 volt a hallgatók száma. Ugyanekkor az egyetemeken és jogakadémiákon 5479 hallgató volt. Ha figyelembe vesszük, hogy ez a 40-es létszám tulajdonképpen az ország lakosságának 51%-át reprezentálja a felsőoktatásban, úgy ezt elenyészően csekélynek kell mondanom. Ugyanezt igazolják a diplomák kiadására vonatkozó számadatok is, amelyeik szerint az utolsó béke-évben, 1914-ben, az öt gazdasági akadémia 89 diplomát adott ki. A háború után az utánpótlás biztosítása végett ez a szám megkétszereződött és' megháromszorozódott, azonban 1934-ben már visszaesett a békebeli színvonalra, ekkor ugyanis 90 diplomát adtak ki. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az őstermelés keretében tisztviselői minőségben 1919től 1930-ig 3894 egyén talált elhelyezkedést, és hogy ugyanezen idő alatt 3152 oklevelet adtak ki, és ha tekintetibe vesszük, ,hogy a gazdasági ' akadémiák hallgatóinak egy jelentékeny része, mint a földbirtokos osztály tagja, nem is reflektál arra, hogy mezőgazdasági állásba jusson, akkor meg kell állapítani, hogy nem túl sok, hanem túl kevés diplomát adtak iki a gazdasági akadémiák. Tény az, Ihogy a diplomás tisztviselőkben a mezőgazdaságban tulajdoniképpen hiány van. Ez magyarázza meg azt, hogy 5409 őstermelő tisztviselőből csak 2790 a diplomás, a többi, tehát 2619 alacsonyabb képesítéssel rendelkezik, sőt sok esetben semmiféle végzettsége nincs. Erre való tekintettel és figyelemmel arra, hogy a gazdasági akadémiák elméleti és gyakorlati tanulmányi rendje a magas létszámot egyenesen kizárja, a gazdasági akadémiák összevonásáról sem a tény47