Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-138

340 Az országgyűlés képviselőházának 13 tha meg akar borotválkozni. (Mozgás.) Ezek horribilis pénzbe Ikerültek és 'ha csak ennek a néhány vendégszoba berendezésnek költségét összeadom, egészen bizonyos, hogy ebiből még két téli gazdasági iskolát lehetne felállítani. (Friedrich István: Jól élünk mi!) Nem most készült ez, ezért nem. a mostani (miniszter úrtól -akarom ezt számonkérni. Az igen t. Ház, és az ország előtt .szeretném bemutatni azt, hogy igenis volt itt pénz, de kell is lenni pénznek ilyen iskolákra. (Egy hang a középen: Ez a háború előtt évült!) Nem a háború előtt épült. (Friedrich István: Schandl csinálta? — Zaj a baloldalon. — Friedrich István: En ezt szépnek tartom!) ^ Méltóztassanak megegyezni abban, hogy a háború előtt, vagy a háború után csinálták, hogy folytathassam beszédemet. A lényeg az, hogy költséges vendégszobákat rendeztek he. (Zaj a középen.) Panama itt nincs, ellenben sóik célszerűtlenség van. Legyen szabad ismertetnem, hogy például a osermelyi iskolának befektetési — épület, gép, ingó, állat — leltára kereken 1,700.000 pengő. A kőhidai iskoláé 1,400,000 pengő, az ingatlan értékkel együtt, .a szekszárdié 741.000 pengő, amiben már nincs 'benne az ingatlan érték. (Mayer János: 600 katasztrális hold.) E nagy összegek ellenében, ha minden iskolát 70 növendékre számítóik, ezekben az iskolákban 210 növendék tanul, akik apjának legalább 90%ban semmi köze nincs a mezőgazdasághoz. Viszont akiknek közük volna a ímezőgazdasághoz, azok természetesen nem mennek oda, mert a mezőgazda,^ akinek otthon 17—18 éves gyermekére gazdaságában szüksége van, gyermekét nem fogja elereszteni. Szívesen elmennelk tehát az ilyen iskolába tisztviselő gyermekek és altisztek gyermekei, akik diplomát akarnak azokban kapni. (Csikvándi Ernő: Tejkezelők és vajmesterek akarnak lenni!) Ez nagyon helyes. A esermajori gazdasági iskolában kiválóan minősített és kiválóan működő tejgazdaság van. Nein erről beszélek, Ihanem a mellette lévő gazdasági szakiskoláról, Csermajoron ugyanis két iskola van. Még azt óhajtanám elmondani, hogy az iskolákban kiváló tanári kar van, amely mindent elkövet azért, hogy a gyermeket minél jobban megtanítsa a tudnivalókra és minél hamarább birtokába juttassa annak a gazdasági tudásnak, amelyre szüksége van. Azonban miniden iskolában 38 (könyvet kell vezetni. Amikor ezekből a könyvekből megmutatták az adatokat nekem és megláttam ezt a 38 könyvet, kétségbe estem. 38 könyvet kell vezetni, ami minden iskolánál két tanerőt leköt, ezeket az 1897 :XX. te. alapján az államszámviteli törvény folytán kell vezetni, amelyet ezelőtt 40 évvel hoztak. Például vezetnek pénztárkönyvet, pénztári rendes naplót, pénztári külön naplót, pénztári kezelést összefoglaló naplót, pénztári főkönyvet. Ennek a pénztári főkönyvnek például több mint száz rovata van. Nem tudom, miiért nem lehet ezt a könyvelést egyszerűsíteni, hogyan lehet azt elképzelni, hogy ennyi könyvet kelljen vezetni például egy 400 holdas gazdaságban, ahol tanulók ; is vannak. A tanulóik nyilvántartása megint más könyvekben van, az nincs ide beszámítva, csak a gazdasági könyvelés. Miért nem lehetne 10 könyvben elintézni azt, amit 38 könyvben intéznek ell (Darányi Kálmán földmívclésügyi miniszter: Amit lehetett, leegyszerűsítettem, de amire a törvény kötelez, azon nem változtathatok.) T. miniszter úr, én már a leegyszerű8. ülése 1936 május %9-én, pénteken. sites után voltam ott! (Darányi Kálmán foldmívelésügyii miniszter: Ez törvény és nem változtathatok rajta. Szólni méltóztatna, ha nem tartanám meg a törvényt.) En nagyon örülnék, ezt a törvényt ne is méltóztassék megtartani, hanem, ha nem lehet a törvény meg nem tartása révén megcsinálni valamit, akkor új törvényt kell hozni. Annak idején, amikor ezt a törvényt meghozták, akkor még nem gondoltak arra, hogy mezőgazdasági szakiskola is lesz és hogy a mezőgazdasági szakiskolában ilyen felesleges kiadással két tanárt kell majd tartani. Nem tudták, hogy ilyen felesleges kiadást fog ez a törvény magával hozni. (Friedrich István: A tanárok könyvelnek. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Petro Kálmán: Van egy tiszteletteljes kérésem^ tudom, hogy ez a kérés a miniszter úr véleményével is megegyezik: és ez az, hogy ezekből a gazdasági szakiskoláikból legalábbis hetet le kell építeni és át kell változtatni téli gazdasági iskolává, mert ez a három gazdasági iskola éppen elég arra, hogy az ispánokat, az 500—1000 holdas gazdák gazdászait kiképezze. Az én iskolalátogatásaimnak — ha szabad ezt így kifejeznem

1 — az volt a célja, hogy tulajdonképpen a téli mezőgazdasági iskolákat tanulmányozzam. Mielőtt elindultam, megkértem a földmívclésügyi minisztériumot arra, hogy szíveskedjenek velem közölni, hogy a tanárokat — mivel nyáron nincs téli gazdasági iskola — hol és melyik községben találom meg. Erről van háromhavonként nyilvántartás és ebben a nyilvántartásban benne van, hogy a tanár melyik nap, hány órakor melyik igazdagyermeknél van. Majdnem fél- vagy háromnegyed Magyarországot bejártam és, dicséretére legyen mondva ennek a szervezetnek, a tanárokat 12 helyen meg is találtam, pedig nem tudták ezt élőre, mert hiszen egészen bizonytalan volt, hogy hová megyünk. Az igen tisztelt miniszter úr szíves volt mellém adni a főigazgató urat és még ő sem tudta azt, hogy hová fogunk menni, mert hiszen útközben dirigáltam az autót, jobbra vagy balra, ahol látogatást akartam tenni. (Friedrich István: Nagyon szép!) Meglátogattuk Kovács Endrét, Haj na Sándort Kemenesmihály falván, Mód Gyulát Kernen ess öm jenen, Takács Sándort Vöröckön, Odor Józsefet Nagysitkén, ez mind tanuló, ' azután megálltunk az úton, elfogtuk Kiss Istvánt, aki a vásárról vitte h tehenét és ott vizsgáztattuk meg. Meglátogattuk Cséplő Jenőt Fonón. Aki ezekhez a gazdagyerekekhez elmegy oda, a szüleihez, az tudja esak megállapítani és értékelni a téli gazdasági iskolák működését, mert szinte csodálatos különösen azoknak a gyermekeknek fellépése, akik már elvégezték az iskolákat, akik aranykalászos gazdák vagy gazdagyerekek, ahogy az ember elé jön, amilyen értelmesen beszél, ahogy veszekedik az édesapjával, az öregebb gazdával (Friedrich István: Az nem jó!), hogy a modernebb gazdasági berendezkedéseket bevezesse a maga gazdaságába. (Friedrich István: Reformer!) Gyönyörűség nézni a gyermeket az istállóban, hogy azt milyen tisztán tartja; mi mindennel beveti a kertjét, az udvarát; érdekes megnézni a trtágyatelepét, minden egyebet, s akkor megállapíthatjuk, hogy a téli gazdasági iskola igazán jó nevelést ad a gazdanemzedéknek. A téli gazdasági iskolák tanárjai, akikkel én találkoztam, rajongással és szeretettel foglalkoznak a gyermekekkel. Ezt nem a tanároktól tudom, hanem azoktól a gyermekektől,