Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-138

Az országgyűlés képviselőházának 138. gyümölcsös telepítésére. Csatlakozik ehhez Kecskemét városában az ottani ialemi csapiá­sok következtében megsemmisült gyümölcsö­söknek 100.000 csemete adományozásával való felújítása. Ebben a költségvetési évben újbói 50—60.000 pengő ilyea kölcsönösszeg fog ren­delkezésre állani. Az egységesítést es a regio­nális rend kialakulását szolgálta, hogy az ál­lami kertészeti intézmények 46.000 csemetét osztottak ki a gyümölcstermelésben érdekelt gazdák között, valamint az, hogy a vitamin­ban gazdag és a külföldön kedvező feltételek mellett árusítható gyümölcsnemek és fajták kitermelésének előmozdítása végett részletes kísérleti munka folyt. Visszatérve a búzára, hangsúlyozni aka­rom, hogy kézenfekvő az a megállapítás, amely szerint termelt búzáink nagyarányú minőségi megjavulása lényegesen hozzájárult azokhoz a kedvező eredményekhez, amelyek mellett (bú­zánkat a külkereskedelemben az újabb időben kedvezőbb feltételek mellett tudtuk elhelyezni. Legújabban, a multévi aratásból származó búzáinknak kísérleti vizsgálatából kitűnt, hogy búzatermelésüknek immár 30%-a olyan, amely más búzák feljavítására alkalmas ma­gasabb minőségű búza, 60%-a olyan, amely magában is kellő sütőértéket képvisel és csak 10%-a olyan, amely feljavításra szorul. Ehhez képest ma már ott tartunk, hogy a magasabb búzaárak elérése érdekében a nagyobb meny­nyiségeket reprezentáló standard-búzák kiaján­lásának a rendszerére térhetünk át, ami a raktárházi hálózat kiépítésének gondolatát teszi időszerűvé. Jelentékeny előrehaladás történt e tekintetben malomiparunk szempontjából is, mert kellő mennyiségű minőségi búzája lévén a malomiparnak, ismét elfoglalta nemzetközi vonatkozásban azt a helyet, amelyről a meg­előző esztendőkben a lisztexportnál a terme­. lési irány helytelensége folytán leszorult. De a minőségi továbbhaladás szempontjá­ból is igen jelentékeny eredményekről számol­hat be a földmívelésügyi miniszter úr. A leg­kiválóbb búzánknak tartott Bánkúti 1201-es búzát, amely a Manitoba II. equivalenseként szerepelt a kereskedelmi életben, ennek utódja, az 1205-ös bánkúti búza minőségben már felül­multa; míg az előbbinek minőségi értékszáma 65'7 volt, az új Ibánkútié 76'7-nek találtatott, Utolsónak hagytam agrárpolitikánknak az új időkre nehezedő egyik leglényegesebb fel­adatát. Ennek az agrárpolitikának generálisan, tehát az összes birtokkategóriákra egyformán ható követelménye az, hogy okszerű talajhasz­máiattal & a termesztési módozatok racioná­lisabbá tételével a magyar agrikultúra renta­bilitása emeltessék. Az aszálykárok okainak közelebbi vizsgá­latánál feltűnik, hogy az aszálykáros terüle­teken akadnak olyan gazdaságok, amelyeknek terméseredményei az országos átlagot megha­ladják, sőt az aszálykárokra hajlamos egyik megyében, például Szolnokon az átlagos ter­més 10—12 métermázsa volt. ami a talajhasz­nálat okszerűségének és a termelési mód he­lyességének tudható be. Az aszálykárok klímái okainak eliminá­lása csak az öntözéssel lesz megoldható, de a talaj-adottságbeli okok is lényegesen kiküszö­bölhetők volnának az okszerű talajhasználattal és a termelési módozatok okszerű megválasztá­sával. Általában meg kell jegyezni: új agrárpoli­tikánk küzdelmei mutatnak rá, hogy nem egy irányban revízió alá kell venni régi mezőgaz­ülése 1936 május 29-én, pénteken. 329 dasági műveltségünk alapjait is és ha egy oldalról propagáljuk azt, hogy a magas inszo­láeió előnyeit a minőségi magasabbrendűség érvényesítésével miként használjuk ki, akkor a céltudatos agrárpolitikának arra is felelnie kell, hogy az aszályra való hajlandóság hatá­rait miként kerülhetjük meg. Eddigi mezőgazdasági műveltségünk túl­nyomórészt a nyugati csapadékdús országok szellemi irányait adoptálta, holott a mi aszá­lyosságra hajló klímánk mellett a száraz klí­májú amerikai országok újabb termelési rend­szere felé is engedményeket kellett volna tenni, főként az elővetemény kikeresése, s a talaj nyáreleji nedvességkészletét konzerváló újabb talajművelésii módok meghonosításával azért, hogy Amerika újabb agrártudomáinyos irány­zatának megfelelően mi is a saját külön Dry­Farming rendszerünket is feLállíthassuk. A mi­niszter úr itt is kezdeményezőiéig; hatott közre. Ebben az irányban a magánkezdeményezés is segítségére siet termelési politikánknak és a tudományos kutatásnak. Közismertek Man­ninger Adolf újabb nedvességmegőrző talaj­művelési módszerei. De igen lényeges ered­mény mindaz, amit a Földtani Intézet széles­körű agrogeológiai, munkájával elért, ahol a talajkémia eddigi, mondhatni egyeduralma mellett a talajbiológiai kutatások komtoináció­jával gondoskodik arról, hogy a mezőgazda­sági termelés okszerűsége ebben az irányban is kísérletekkel alátámasztva tudományosan meg­alapoztassék és minél előbb a gazdaközönség közkincsévé váljék. A miniszter úr itt is kez­deményezőleg hatott közre. A költségvetésben a mezőgazdasági tudo­mányos és kísérleti intézmények rovatánál agrogeológiai kutatásokra újból beállított 60.000 pengő, a kísérleti intézmények fejleszté­sére a múlt évi összegekkel szemben 52.000 pen­gővel több, a Tiszántúl aszályos vidékein az öntözéses gazdálkodás 'bevezetésére, valamint ennek érdekében az ármentesítő társulatok te­rületein, az összes belvizek e célból való hasz­nosítása érdekében a vonatkozó tervek elkészí­tésére — részben a tárca költségvetésében, rész­ben a beruházási javaslatban — összesen 5,060.000 pengő fog rendelkezésre állni. Tervszerű összefüggésben áll mindez a feladatkör a miniszter úr vetőmag-akció jávai is, aki a vetésforgók rendezésének • javítására is e vonatkozásban is gondot fordít. Különö­sen a homokon termelő kisgazdáinknál álta­lában szokás az, hogy a rozs és a kapásnövé­nyek felváltva követik egymást, ellenben hiányzik a takarmány. A földmívelésügyi mi­nisztérium akciót indít azért, hogy a megfe­lelő takarmány magvak kiosztásával a takar­mánytermelés beiktattassék, tehát ezzel az állattartás, a visszapótlás is biztosítva legyen, a nélkül, hogy ugyanakkor a rozstermelés többévi eredménye csökkenne. Idecsatlakozik a miniszter úrnak ama rendszeresen követett törekvése, hogy a búza jó előveteményét ké­pező növények értékesítésének fokozott lehe­tővétételével ezek vetésterülete^ nagyobb ará­nyokban kiszélesíttessék, hogy így a búza ter^ mésátlaga a norfolki négyesforgó kívánalmai felé való haladás útján is fokoztassék, s hogy ezeknek a vetésterületeknek a beiktatásával a búzatermelés mennyiségbeli eredményessége is emeltessék. Az államerdészeti igazgatásnál az erdé­szeti beruházásokkal kapcsolatban az Alföld fásítására a múlt évi 560.000 pengővel szemben 1 millió pengő vétetett fel. E hitelkeret mel­45*

Next

/
Oldalképek
Tartalom