Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-137

294 Az országgyűlés képviselőházának 1; rói és ügyészi kai*, amely semilyen mellékjövedelemmel nem rendelkezik és nem is rendelkezhetik. Ez a kívülállás régi kívánsága a magyar jogászvilágnak. 1867-től kezdve nem volt az igazságügyi tárcánál olyan költségvetési vita, hogy ez a kívánság fel ne merült volna. A bírói függetlenség a legelső alkotmánybiztositek és éppen ezért a bírói függetlenség tárgyi biztosítékai is megadandók volnának. A független bíró a gazdasági és társadalmi rend fo kellékét képezi. r Emlékszem egy háborús költségvetési vitára, amikor valaki annak a nézetének adott felelős helyről kifejezést, hogy örül annak a puritánizmusnak, hogy vannak olyan bírák, akik saját maguk talpalják a cipőjüket. En nem tartom ideálisnak azt az állapotot, (Far* kas István: Nem is az!) amikor a bíxó maga talpalja a cipőjét, az én ideálom nem a, cipőtalpaló híró, az én ideálom az a bíró, aki a mindennap ügyei fölé emelkedik az ügyek elintézésétben a bírói székben, s ugyanúgy emelkedik a mindennapnak gondjai fölé is azáltal, hogy kellőképpen dotáltatik és megadatik neki a tárgyi függetlenség biztosítéka is azzal, hogy kellőképpen fizetik meg az ő munkásságát. Ahogy a bírónak a napi élet fölött kell állania, ugyanúgy a, jogi törvényalkotásnak is fölül kell emelkednie a napi politikán és fölötte kell áFLnia. Elengedhetetlen követelmény az egységes, ' _ szerves törvényalkotás. A polgári és büntetőjogi alkotás terére egyaránt áll ez az elv és különösen büntető téiren, a kihágások területén, volna fontos az egységes szerves törvényalkotás, mert a kihágások területén ma nagyobb a dzsungel, mint adóztatási rendszerünkben, holott adóztatási rendszerünkben nincs olyan ember széles e hazában, aki kiismerné magát. T. Ház! A büntető igazságszolgáltatásban és a polgári eljárás nagy részében is, de különösen hangsúlyozom, hogy a kihágások területén, a rendeleteknek olyan tömegével, a novelláknak olyan sorozatával találkozunk, amely feltétlenül egységesítésre, kódexbe foglalásra szorul. Ezt az egységesítést kérném a polgári eljárásban is és méltóztassék megengedni, hogy itt tegyem fel az igazságügyminiszter úrhoz azt a kérdést is, mikor lépteti életbe, illetőleg mikor alkot törvényt a magánjogi kódexből, amely legkitűnőbb jogászaink munkájaként készült el, elsősorban az ország legnagyobb magánjogi jogtudósának, Szladits Károly professzornak munkássága révén. Az igazságügyi tárca költségvetésének indokolása szerint a bíróságok ügyforgalmának csökkenése megállt. Ez csak látszat, t. Képviselőház, mert a legtöbb ügy fizetési meghagyásokból áll 1—400 pengős értékhatárral. Az ügyek száma lehet, hogy nem csökkent a legutóbbi esztendőkhöz képest, csak 1934-ig és 1935-ben megint mintha megállt volna, de annál inkább leszállt a pereskedések értéke, ami elszegényedésünknek és általános' nyomorúságunknak feltétlen jele. Ezzel összefüggésben áll az a kívánság, t. Ház, hogy a törvényszéken az értékhatár csökkentésével a nagyobbértékű ügyekre állíttassék vissza a társas bíróság,, kivéve a speciális ügyeket, például a hitbizományi ési hasonló speciális kérdéseket. r Ahogy az egységesítő és szabatos törvényalkotást kérem, ugyanúgy elleneznem kell minden kerettörvényalkotást. Ilyen J kerettörvény például a legutóbbi esztendőkből az adó7. ülése ÍÖS6 május 28-án, csütörtökön. csalásról szóló törvény, a fizetési eszközökkel való visszaélésekről szóló törvényes intézkedések és a hitelsértési törvény. A Kúria ugyan igyekszik ezeken a területeken magyarázatot adni, de helyesebb lenne a régi kódexek mintájára egyszerű, közérthető törvényeket hozni. Kivétel e területen a balesetbiztosítási és a társadalombiztosítási bíráskodás, amely területen az lenne a kívánatos, hogy ne csupán a merev jogszabályok legyenek irányadók, hanem foglaljon tért itt a szociális gondolat is. Meg kell állapítanom, hogy e területen a döntőbíróságok rendszere csődöt mondott: az ügyfél nem ka_pja meg a polgári peres eljárás előnyeit, de viseli ugyanezen eljárás hátrányait. Az indokolás szól a rabtartás kiadásairól, amiről hosszasan emlékezett meg a tárca előadója is. A rabtartás dologi kiadásai csökkenthetők volnának, ha a bíróságok a büntetőnovella 4. szakaszát alkalmaznák, ami azt jelenti, hogy az egészen rövid szabadságvesztésbüntetések helyett inkább súlyosabb pénzbüntetéseket szabnának ki. (Lázár Ander igazságügyminiszter: Leülik!) Behajthatatlanság esetén igen. Méltóztassék elhinni, hogy ma a pénzbüntetés a legtöbb emberre nézve sokkal súlyosabb, mint a szabadságvesztésbüntetés. T. Ház, az új jogszabályalkotások során az indokolásban ígéretet kaptunk a kereskedelmi társaságok jogviszonyai szabályozásának továbbfolytatására. Ezen a területen csak egyetlenegy kívánságot legyen szabad előterjesztenem és ennek megvalósítását kérnem az igazságügyminiszter úrtól: kérem a részvénytársaságok reformjánál a kisebbségi jogok védelmét és képviseletét. Méltóztassék megengedni, hogy az új jogszabályalkotásnál az igazságügyminiszter úr figyelmébe ajánljam a parcellázási jog szabályozását. Erről a kérdésről volt alkalmam az előadó úrral bővebben beszélni egy érdekképviseleti együttes ülésen és így tudom, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozik. Szeretném, ha a parcellázási jog, amely ma szintén teljesen rendezetlen, jogszahályalkotásos alapon törvényes rendezést nyerhetne. E téren méltóztassék megengedni, hogy a Balatoni Társaságnak egy kérését terjesszem az igazságügyminiszter úr elé a balatonmenti birtoktesteknek telekkönyvi rendezése tárgyában. A jelenlegi helyzet számos kihatásában káros s többek között pl. a különféle pótadókkal és járulékokkal tetézett adókivetés nagyon is nem a való helyzeten alapszik. A Balatoni Társaság azt kéri a miniszter úrtól, hogy miután a Dogszolgáltatás ezen a téren nagyon lassú és nehézkes, méltóztassék a telekkönyvi munkálatok elrendelése iránt ' intézkedni és méltóztassék e munkák tempóját is fokozni. Az új jogszabályalkotásra vonatkozó ígéretek között szerepel a sajtójog rendezése. Ezt az előadó úr köz óhajnak nevezte, én azonban ebben a kérdésben a »timeo Danaos« álláspontján kell hogy álljak. A sajtójog területén inkább az volna a szükséges, hogy szűnjék meg, nemcsak a sajtójog területén, de minden területen a kivételes hatalom alapján való kormányzás. Ha a kivételes hatalom alapján való kormányzás megszűnik, akkor kezdhetünk beszélni sza

: bad sajtóról. Addig szabad sajtóról beszélni sem lehet, mert a sajtójog kodifikálása valaha a magyar törvényalkotásban, a régi híres magyar törvényalkotásban, az első mondatban csúcsosodott ki, amely azt mondotta: gondola-