Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-137

Az országgyűlés képviselőházának 137. ülése 1036 május 28-án, csütörtökön. 289 vassal vesszük azt a módot, ahogy az igazságügyminiszter úr a íöíeiügyeleti jogot eddig gyakorolta s ahogy azt bizonnyal ezután is gyakorolni fogja. Az igazságügyininisztérium feladata az ügyészségek irányítása, ami már természetesen messzebbmenő hatáskör, mint a bíróságok feletti főfelügyelet! jog. Ezen a téren is az igazságügyminiszter úr kellő tapintattal és a megtelelő igazságügyi érzékkel irányítja az ügyészségek működését s ezen a téren sem merült fel semmi panasz. Őrködik az igazságügyminiszter úr az ügyvédi autonómia felett is, jogtalan beavatkozásokat az ügyvédi önkormányzat területén sem tür. ' • • Ilyen szellemtől vezéreltetve állította össze az igazságügy minisztérium azt a költségvetést, amely a magyar állam költségvetésébe beállítva, biztosítani kívánja az igazságszolgáltatásnak azokat az anyagi eszközöket, amelyek az igazságügy eddigi magas színvonalához méltók. A költségvetésnek ismertetésével egész röviden kívánok foglalkozni. Az igazságügyi tárca 1936/37. évi költségvetésének összeállításánál nem lehetett szem elől téveszteni, hogy az előző években sorozatosan keresztülvitt csökkentéseket tovább folytatni már nem lehet a nélkül, hogy az igazságügy veszélyeztetése ne következnék be. Mégis a lehető takarékossággal és a szükségletek szigorú mérlegelésével a tárca összes kiadásainál egy egészen elenyésző összeg, 26.000 pengő megtakarítása elérhetővé vált. A tárca összes kiadásai 32,526.000 pengőt tesznek ki, ehhez jönnek a nyugellátások, igen jelentékeny tétel, 15,546.400 pengő, összesen 48,072.400 pengő. Minthogy a nyugellátások 158.300 pengővel emelkedtek, az egész kiadás a 26.000 pengő megtakarítás levonásával is az előző évhez képest 132.300 pengő emelkedést mutat. A kiadásokból személyi járandóság 26,151.900 pengő, dologi és egyéb rendes és átmeneti kiadás 5,998.000 pengő; beruházásokra 375.900 pengő fordíttatik. Az egyes címek nagyjában megegyezned az előző évi tételekkel. A királyi bíróságoknál a személyi járandóságok tétele az előző évhez képest 96.500 pengővel csökken, a megszüntethetőnek mutatkozó állások megszüntetése folytán. A kiküldetési költségek 10.000 pengővel emelkednek a fokozott mérvű tagosítással és egyéb telekkönyvi munkálatokkal kapcsolatban. A vádhatóságoknál a személyi járandóságok 14.000 pengővel emelkednek, a fokozatos előléptetésekkel kapcsolatos illetményváltozások folytán. A bűnügyi eljárási költségek 45.000 pengővel emelkednek, mert a bűnözésben, sajnos, némi emelkedés mutatkozik. A tanuk, a szakértők, a tolmácsok díjai, az átkísérési, előlegezési és előállítási költségek, helyszíni tárgyalások, bűnügyi körözések költségeinek emelkedése folytán ezt a többletet szükséges volt az előirányzatba beállítani. A letartóztatási intézeteknél a személyi járandóságok 12.695 pengővel emelkednek^ a kinevezésekkel és a fokozatos előléptetésekkel kapcsolatban. Ugyanitt a dologi kiadások 10.000 pengővel emelkednek, mert esedékesség vált az őrszemélyzetnek köpennyel való ellátása. A fiatalkorúak intézeténél a személyzeti kiadás 16.395 pengővel csökkent. A letartóztatási intézeteknél érdekes lesz talán egy pillantást vetni a magyar igazságszolgáltatási szervezet egy érdekes alkotására, a rabgazdaságokra. A rabgazdaságok alapját néhai Wagner Pál földbirtokos vetette meg, amikor 1883-ban 220 katasztrális holdat hagyományozott az államra, ebből létesült a hartai akkori úgynevezett közvetítő intézet mellett a rabgazdaság. 1920-tól kezdve történik meg a rabgazdaságok fejlesztése. Ma 30 letartóztatási intézet és törvényszéki fogház mellett van rabgazdaság. Ezeknek összes területe 7607 katasztrális hold, beleértve a négy javító-, nevelőintézet 167 hold ingatlanát is. Saját tulajdonban van 4027 katasztrális hold, a többi haszonbérlet. Legnagyobb a hartai büntető intézet melletti ingatlan, 3192 katasztrális hold, amelyből saját tulajdont képez 2545 katasztrális hold, a többi haszonbérlet. Érdekes a gazdasági szempontoknak előtérbe nyomulása ezeknek az intézeteknek és rabgazdaságoknak vezetésénél. A hartai börtönigazgató például — és ezt nagyon kevesen tudják Magyarországon — maga is okleveles gazda. A rabgazdaságoknál foglalkozik még két okleveles gazda mint börtönügyi tisztviselő, azonfelül van még három szerződéses gazdatiszt és négy okleveles gazdagyakornok. A felügyelő cselédség, a kerülők, a béresgazdák teendőit börtönőrök, fegyőrök, fogházőrök látják el, azután vannak szerződéses munkafelügyelők, kondások, tehenészek. A napszámosmunkákat a rabok végzik, az aratást azonban — és ez több szempontból fontos dolog — nem a rabok, hanem részért szabad aratók végzik. Az elv az, hogy rabélelmezésre felhasználható terményeket termesszenek, a kívánatos gazdasági oktatás szempontjaira is figyelemmel, ipari növényeket csak annyiban, amennyiben a letartóztatási intézetek szükségleteire felhasználhatók. Így például Szegeden kendert termesztenek, amelyből fonált készítenek s ebből a fonálból megint csak a rabok készítenek zsákot, zsineget, lepedőt, stb. A .rabgazdaságokban nehéz munkával foglalkoztatott rabok külön pótélelmezésben részesülnek, azonfelül természetesen egészen minimális szorgalmi díjazásuk is van. A pénzügyi bizottságban Pesthy Pál t. képviselőtársam külön felhívta a figyelmet a rabgazdaságok jelentőségére és akkor hangsúlyozta azt, — amit szükségesnek tartok innen az előadói székből megismételni, annyira fontosnak tarlóra — hogy a rabgazdaságok kitűnően jövedelmeznek^ mert egy katasztrális hold tiszta jövedelme átlagban 65 pengő, amiből ha levonjuk a munkáltatás értékét, " s ezt 13 pengőben számítjuk — akkor is a kataszteri tiszta jövedelem 52 pengőt tesz ki. Ha számítjuk a rabok ipari munkáltatásából származó és az állampénztárba befolyó körülbelül 450.000 pengőt és számítjuk azt is, hogy a rabgazdaságok tiszta jövedelme 470.00 pengőt tesz ki, akkor a letartóztatottak élelmezési költségeiről megállapíthatjuk, amint erre külön rámutatott Pesthy Pál t. képviselőtársam a pénzügyi bizottságban, hogy ezeket 90% erejéig a rabgazdaságok fedezik és pedig úgy, hogy a letartóztatottak olcsó és jó élelmezéshez jutnak a piaci konjunktúrától és a szállítók különféle spekulációjától mentesen. E mellett szociális szempontból is elsőrangúan működnek a rabgazdaságok, megállapítható, hogy a rabgazdaságokból történik a legkevesebb szökés, másrészt pedig a rabgazdaságokból kikerültek közül aránylag kevesebben esnek vissza a bűnözők sorába, mint a máshonnan kikerültek közül. T. Képviselőház! A rabgazdaságok nemzet-