Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-136

Az országgyűlés képviselőházának 131 ják, de az adott erőviszonyok folytán hatása mégis fennmarad. ' A kisantantállamoknak azonban ebbe a kérdésbe beavatkozni semmi joguk nincs és helyes volna, ha a magyar kormány velük szemben ugyanarra az álláspontra helyezkedne, mint az osztrák kormány, amely kijelentette» hogy a kisantanttal szemben Ausztria trónbetöltésének kérdése saját belügye. Valahányszor szóbakerül az európai sajtóban ez a legaktuálisabb nemaktuális kérdés, — mert hiszen másról sem hallunk és a sajtó folyton ír erről, különösen a külföldi sajtó — akkor mindig a kisantant egyszerűen azzal felel, hogy egy osztrák restauráció, de egy külön magyar restauráció számukra casus belli-t jelent. Ez egyszerűen beavatkozás a mi belügyeinkbe és én csak azon csodálkozom, hogy soha az osztrák kormányhoz hasonlóan még nem akadt magyar kormány, amely ezt nem a legitimizmus nevében, — amely álláspontot a kormány nem honorál — de a magyar szuverenitás nevében nem utasította vissza. Ha a Dunamedence kérdését egyszer rendezik, akkor nekünk földrajzi fekvésünk folytán követelnünk kell a minket megillető helyet és szerepet, ebben a rendezésben sem szabad, hogy akkor vakok legyünk és valami csonkát, valami ideiglenesét, valami egészségtelent kérjünk és követeljünk, hanem követeljük a magyar hagyományok teljességéhez való visszatérést, követeljük a magunk részére a töryényes^ királyság helyreállítását, amely ennek az országnak legbiztosabb és egyetlen járható útja a jövőre nézve, úgy, amint volt századokon keresztül, és amely véleményem szerint a legbiztosabb garanciája az európai békének, s mely nyugvópontra kell, hogy hozza ezt a kérdést és nyugvópontra fogja hozni a Dunamedence kérdését, amely nem a perifériákon, hanem^ a centrumon keresztül tud megerősödni és , kifejlődni és amelynek utóvégre — akárhogy is vesszük — Magyarország és Ausztria körül kell kijegecesedni és kiforrani. Minthogy ebben az irányban a kormány részéről eddig mulasztást láttam, a külügyi tárca költségvetését nem fogadom el. (Helyeslés, éljenzés és taps a baloldalon és a balközépen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: A napirend tárgyalására szánt idő letelt. Javaslatot teszek a t. Háznak arra vonatkozólag, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön délután 4 órakor tartsuk s annak napirendjére a költségvetés folytatólagos tárgyalását tűzzük ki. Méltóztatnak napirendi jvaaslatomat magukévá tenni? (Igen!) A Ház a napirendi javaslatot elfogadja. Következnek az interpellációk. Kun Béla képviselő úr másodízben kért halasztást interpellációjának elmondására. Méltóztatnak a halasztást megadni? (If/en!) A Ház a halasztáshoz hozzájárul. Gr. Festetics Domonkos képviselő úr törölte interpellációját. Kéthly Anna képviselőtársunk ugyancsak halasztást kért. Méltóztatnak a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzájárul. Következik Csoór Lajos képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi, kereskedelem- és közlekedésügyi, valamint a pénzügyminiszter urakhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni! KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VIII, )'. ülése 1936 május 27-én, szerdán, 271 Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a magyar királyi földmívelésügyi, kereskedelemügyi és pénzügyminiszter urakhoz a tavaszi mezőgazdasági termények értékesítése, tárgyában. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdaság tavaszi terményei, mint saláta, zöldborsó, stb. már bőséges mennyiségben jelentek meg a piacokon és újabb tömegtermények értékesítésének szükségessége előtt állunk; tekintettel továbbá arra, hogy a mezőgazdasági termelők körében az értékesítés lehetőségei miatt; indokolt aggodalmak merültek fel; kérdezem a miniszter urakat, hajlandók-e tájékoztatni az ország mezőgazdasági termelőit arról, milyen intézkedéseket tud foganatosítani &

r kormány a tavaszi termények zavartalan értékesítésének biztosítása tárgyában; ; hajlandó-e a kormány elhárítani az értékesítés elől mindazokat az akadályokat, melyek indokolatlan árletörést idéznek elő, különösen hajlandó-e a budapesti piac szabályozása tekintetében a székesfővárosnál az ország, mezőgazdasági érdekeit biztosító lépéseket tenni? S ha igen, melyek ezek az intézkedések?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! Bár az idő előrehaladt, méltóztassék megengedni, hogy ebben a fontos kérdésben néhány percre igénybe vegyem a t. Ház figyelmét. Mindnyájan tudjuk azt, hogy a jó időjárás következtében zöldség- és gyümölcsfélékben jó termés ígérkezik, sajnos azonban, amilyen biztosan látjuk ennek a termésnek a mennyiségét, nem látjuk olyan biztosan ennek értékesítési lehetőségét. Ennek pedig rendkívül nagy fontossága van, mert ha ' ezek a termények nem lesznek a kellő áron értékesítve, ez a mezőgazdasági viszonyokra rendkívül hátrányosan fog visszahatni és még a gabonaértékesítést is nagymértékben befolyásolni fogja. Ha ugyanis a gazdatársadalom tavasszal nem kapja meg az ő szükséges pénzmennyiségét, akkor nyáron kénytelen gabonáját azonnal piacra dobni, ami lenyomja az árakat, míg ha most a zöldség- és gyümölcsféléket kellő módon értékesíteni tudja, ez nagymértékben meg fogja könnyíteni a gabonaértékesítést is. Egészen röviden azt a kérdést intézem a jelenlévő igen t. kereskedelemügyi miniszter úrhoz: milyen konkrét intézkedések történtek abban az irányban, hogy ezeket a terményeket a kellő áron értékesíteni lehessen, milyen konkrét megállapodások történtek mind a külföldön, mind a belföldön a tekintetben, hogy ezeknek a terményeknek az értékesítése lehetséges legyen és a mezőgazdaságot ne érje katasztrofális veszteség? Nagyon kérem, méltóztassék erre vonatkozólag valami megnyugtató felvilágosítást adni a gazdatársadalom részére. A válaszhoz képest fogom a továbbiakat előadni, ha szükséges lesz. Elnök: A kereskedelemügyi miniszter úr kíván szólni. Winchkler István kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: T. Ház! Csoór képviselőtársam interpellációjára a földmívelésügyi és pénzügyminiszter urak nevében is a következőkben válaszolok. A magyar kormány idejekorán megtette mindazokat az intézkedéseket úgy kereskedelempolitikai, mint pénzforgalmi, valamint vas| úti forgalmi téren, amelyek szükségesek^ a : várható nagy gyümölcstermés zavartalan értékesítése tekintetében. A szerződésileg kül37