Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.
Ülésnapok - 1935-136
Az országgyűlés képviselőházának 136. elhelyezni. Elsősorban tehát olyan helyről kell gondoskodnunk, ahova elhelyezhetjük őket. A harmadik és legnehezebb része a kérdésnek az ínségesek ügye, akik tudnának és akarnának is dolgozni, de a mai gazdasági viszonyok között nem tudnak munkát kapni. Hála Istennek, a gazdasági viszonyok már javultak, és ennek következtében a munkanélküliség is csökkent. Egyébként a munkanélküliség megszüntetésére egyrészt a magyar gazdasági élet ereje tesz meg mindent, ami tőle telik, másrészt nekünk kell megtennünk mindent, ami tőlünk telik. (Helyeslés.) Eckhardt Tibor képviselő úr azt mondotta, hogy egységes irányításra van szükség ezen a téren. Ez megvan. A minisztertanácsokon ezek a kérdések minden minisztert érdekelnek már csak a tárcájuk körébe eső munkák révén is, a végrehajtás azonban az én hatáskörömbe tartozik. Milyen szempontokat kell itt szem előtt tartanunk? Mindenekelőtt meg kell állapítanom, hogy még akkor is, ha nincs ínséges esztendő, van az országnak két olyan területe, amely segítségre szorul. Szegény ember mindig volt és minden területen volt ugyan, de van az országnak két olyan területe, ahol speciális bajok vannak. Az egyik ilyen terület — apróbb foltoktól eltekintve — a Tiszántúl egy része (Ügy van! Ügy van!) a kubikoskérdés révén, a másik ilyen terület pedig az úgynevezett Matyóföld, azért, mert ott meg embertúltermelés van. Legyünk tisztában azzal, hogy ezt az embertúltermelést a telepítési törvényjavaslat valóraváltása sem fogja tudni levezetni, úgyhogy egy külön kérdéssé vált ez a kérdés, amelyet az én szerény véleményem szerint nem is lehet másképpen megoldani, mint a kérdés külön kezelésével. Itt rá szeretnék mutatni arra, hogy éppen úgy, ahogyan lehetett annakidején r ipart centralizálni Budapesten, épúgy lehet és kell az ipart decentralizálni a jövőben a Tiszántúlra. {Élénk helyeslés és taps.) Es ezt az ipart az első időben mindenféle módon támogatni kell azért, hogy foglalkoztathassa amunkanélkül levő magyar munkásokat, akiknek e nélkül nincsen kenyerük. (Elénk helyeslés és taps.) Reibel Mihály igen t. képviselőtársam aggódik amiatt, hogy én ki akarnám kapcsolni az inségsegítő tevékenységből az egyházakat. Erről szó sincs. Ennek az inségsegítő tevékenységnek statisztikára van szüksége a kettősség elkerülése végett. Én nagyon jól tudom, hogy azt a munkát, amelyet az egyházak és bizonyos társadalmi intézmények kifejtenek, soha az állam pótolni nem tudja. (Ügy van! Ügy van!) Nekik is szükségük van azonban arra, hogy egy központi statisztika olyan adatokat nyújtson nekik, amelyekből maguk megállapíthatják, hogy kik szorulnak rá' a segélyezésre, hogy ne fordulhasson elő az az eset, hogy hárman segélyeznek ugyan egyet, kettő pedig ugyanakkor kimarad. En tehát # egy munkaközösséget kívánok megvalósítani. (Élénk helyeslés.) T. Ház! Semmi különösebb mondanivalóm nincs a kivándorlás kérdéséről, mert újabban inkább csak a családtagok mennek ki a családfők után. Csak kis mértékben folyik a kies visszavándorlás, amely körülbelül ki is egyenlíti egymást. A filmüggyel kapcsolatban szeretnék rámutatni arra, hogy a filmrendeletek és a filmtörvény beváltak, kivéve egyet, amelyet azonnal módosítottam. Ez pedig a szinkrón kérdése, melyet el kellett szorítani azért, mert f a magyar filmgyártás a tulajdonképpeni cél, míg ülése 1936 május 27-én, szerdán. 233 az utóbbi csak kisegítő eszköz. (Rakovszky Tibor: A négus magyarul beszél! — Derültség.) Wem baj. Azért kellett ez, t. képviselőtársam, mert végeredményben különben a négust nem lehetne bemutatni, hiszen egy ember sem értené meg sem Magyarországon, sem Franciaországban. Azonban, nem erről van szó, hanem arról, hogy magyar filmet, magyar filmgyártást akarunk; s ezért a magyar filmgyártást jobban kell kedvezményezni. A kedvezmény foka tekintetében pedig nem volt meg az arány. Ezt pótoltuk. Azonkívül bevezettük az úgynevezett egysláger-rendszert, — nagyon hálás volnék annak, aki erre jó magyar szót találna — azért, mert külföldön ezt már mindenütt bevezették és a film terén eddig történt intézkedések kereskedelmi mérlegünket 200.000 pengőnél nagyobb összeggel javították. Ezt a javulást az egysláger-rendszer bevezetése szintén emelni fogja. Nemcsak ezt fogjuk elérni, hanem az egysláger-rendszerrel kétségtelenül kevesebb idegen filmet fogunk behozni es kiegészítő filmül is, — remélem, hiszen ez a cél — magyar filmek fognak sorrakerülni. Az elsőrendű bemutató színházak az egyslágerrendszerre való íáttéréssel nagy előnyhöz jutnak a másodhetesekkel szemben. A másodhetesek azonban rekompenzációkat kaptak, mert az elsőhetesek eddigi napi négy előadását lecsökkentettük háromra, azonkívül pedig eltiltottuk, hogy kedvezményes és félárújegyek kiadásával konkurrenciát csináljanak a kicsiknek, úgyhogy ebben a tekintetben nagyobb baj nem lesz. (TI S^ y r , sz T ° r m o rú megállapítást kell tennem, [Halljuk! Halljuk!) ez pedig az, hogy elődeim éppen ugy, mint én, minden módon megpróbáltuk rendezni a következő kérdést. Nagyon sokan, akik mozgófényképüzem engedélyt kaptak, egy babszemért, egy tál lencséért (Ügy van! Ügy van!) továbbadják azt, mert vagy lusták, vagy tudatlanok, vagy haszontalanok es nem dolgoznak maguk (Mózes Sándor: Személyhez kell kötni az engedélyt!) és azután úgyszólván kis éhbérért juttatják mások kezére. Ez az egyik. A másik dolog az, hogy nem veszik maguknak azt a fáradságot, hogy megtanulják azt, ami az ilyen üzem vezetésével együttjár. Én most tanfolyamot fogok rendeztetni, és attól, aki jogosítványt kap, a jövőben meg karom kívánni azt, hogy a tanfolyamot elvégezze, (Helyeslés!) és csak olyannak akarok adni engedélyt, aki maga vagy családtagjai revén foglalkozik ezzel az üzemmel. (Taps jobbfelől.) T. Ház! Ezek után áttérek tárcám utolsó kérdésére, a rendőrségre, csendőrségre és folyamőrségre. (Felkiáltások a baloldalon: Mi less a választójoggalf — Hát a titkos választójoggal? — Zaj. — Elnök csenget.) Nekem kötelességem minden kérdésre válaszolni, így tehát válaszolok erre a kérdésre is. A választójogi kérdésben a nyilatkozat joga a miniszterelnök úré. Az én jogom (Kun Béla: Az adatgyűjtés!) a miniszterelnök úr felfogásának a konzekvenciáit igennel, vagy nemmel levonni. Ameddig én itt vagyok, addig az én konzekvenciáim igenlőek, és csak akkor nem leszek itt, ha azok nemmel fognak hangzani. (Taps f a jobboldalon és a középen. Zaj és derültség a bal- és a szélsőbaloldalon. — Rakovszky Tibor: Ez szinkrónban volt mondva! — Derültség.) Az kell néha. A cél a magyar film, a szinkrón csak kisegítő eszköz. (Derültség és taps jobbfelől. — Rakovszky Tibor: De kinek segít?) Nekem. (Derültség.) 32*