Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-136

228 Az országgyűlés képviselőházának túltermelést megakadályozzam, de módomban van ezen új törvény által az orvosi elhelyezke­dés f legnagyobb részére befolyást gyakorolni és én karitativ diploma alapján — aki esetleg 18-szori 'bukás után kegyelemből 19-edszer meg­kapta az orvosi minősítést és a diplomát — nem vagyok hajlandó senkit a világon elhelyezni, (Elénk helyeslés és taps.) és máris kiiadtam azt a rendeletet, hogy az orvosi diploma mellé minden állásra való pályázás esetén mellékelni kell a kórházi könyvecskét és a leckekönyvet. (Helyeslés.) Az orvosi kar kérdésénél említtetett meg a protekció kérdése. Nyugodtan tudtam rá vá­laszolni, amikor egyik igen t. képviselőtársam azt mondotta, hogy: most jönnek majd a kine­vezések, micsoda protekció lesz! (Éakovszky Tibor: Meg is történt!) Már nem lehet protek­ció, mert én a listát összeállítottam és azon én változtatni nem fogok. En az orvosi kérdésekre vonatkozólag megmondottam, t. Ház: az ajánló­leveleket félreteszem és amikor döntöttem, ak­kor megnézem őket. (Derültség. — Bródy Ernő: Lemaradtak!) A törvényhatósági orvosi szolgálatról szóló törvényjavaslatot, illetőleg törvényt — mert rövidesen törvénnyé válik — a legjelentősebb lépések egyikének tartom a közegészségügy te­rén azért, mert egységes vezetést tesz lehetővé. Erre az egységes vezetésre pedig szükség van. Ahogy a légibomba nem respektálja az auto­nómiák határait, ugyanúgy nem respektálják a bacillusok és a járványok sem. Itt tehát egységes irányításra szükség van. Amellett az orvosi karok ilyen módon történt államosítása azt jelenti, hogy annak az irányító fejnek, amely idáig felhasználható csapatok nélkül állt, most egy egységesen felhasználható perifériá­lis szervezet áll rendelkezésére, amitől igen nagy eredményt és hasznot várok a magyar egészségügy terén. A közegészségügyi felügyelők kérdéséről rövidesen csak azt említem meg, hogy ezek most átalakulnak szakfelügyelőkké, minthogy ezen új rendezés folytán az ő eddigi munka­körük átment másokra és így ők feleslegesekké váltak % A Közegészségügyi Orvosi Tanács kérdésére nem kívánok kitérni, mert erről már többször beszéltünk. Számszaporítás és szakta­nácsokban való tárgyalás a laikus elemek or­vosi kérdésekből való kikapcsolásával: ez az elv. (Helyeslés.) Rátérek most a kórházügyékre. Én a prevenciót ma, mint igen elhanya­golt területet végtelenül fontosnak tartom, de természete®, hogy a kórházügyről sem sza­bad megfeledkezni. Magyarországon jelenleg 40.000-es kórházi ágylétszámmal kell számolni, a közkórházi ágyak száma pedig 21.000; a ki­használatlan ágy vidéken 15—16%, Budapesten tulajdonképpen nincs, mert az a szám, amely Budapesten mint kihasználatlan ágyszám je­lentkezik, az a normális szükséglet, amelyre mindig szükség van. Vezető irányelvem a következő: nem épí­tünk új kórházakat, mert drágák, mert a köz­lekedési viszonyok mellett ezekre szükség nincs, ellenben a meglévő kórházakat kell tel­jesekké tenni és modernizálni, (Élénk helyes­lés és taps.) mert egy kórház adminisztratív költségei három osztállyal körülbelül ugyan­annyit tesznek ki, mint hattal, azonkívül szakszerűség és orvosi kezelés szempontjából egészen más jellege van egy teljes mértékben kifejlesztett kórháznak. 136. ülése 1936 május 27-én, szerdán. A kórházfejlesztés terén egyébként annak ellenére, hogy a multévi budget ebben a te­kintetben nem volt valami nagyon gazdag, mégis történtek olyan változások, amelyeket érdemes megemlíteni. Balassagyarmaton ki­bővült a sebészeti osztály; Békéscsabán új se­bészeti osztály létesült 117 ággyal, azonkívül 63 ággyal szülészeti osztály nyílt meg; Jász­berényben új szülészeti és belgyógyászati osztály; Kiskunhalason új fertőző osztály; Szé­kesfehérváron új torok- és gégeosztály; Új­pesten a gróf Károlyi-kórházban bővült a se­bészeti pavillon; Magyaróvárott tbc.-osztaly újból megnyílt; Esztergomban új fertőző osz­tály van tervben és bővülni fog a sebészeti és szülészeti osztály; Gyöngyösön a belgyógyá­szati és szülészeti osztálynak bővítése; Mohá­cson új fertőző és tbc.-osztálynak építése; Zir­cen kórházbővítés van folyamatban; a debre­ceni és gyulai tbc. szanatóriumban 40 új ágy­gyal szaporítottuk a szegény betegápolás szerződéses férőhelyeit. Mindezek mellett még hat új magángyógy­intézet felállítására is adtam engedélyt. Ezen­kívül nem beszélek azokról a modernizálások­ról, mint például főző- és mosókonyhákról, amelyeket a különféle kórházak meglehetős nagy költséggel berendeztek. Űj szülőotthonok létesültek Törökszentmiklóson, Kishunhalason, Mezőtúron és Jászárokszálláson. Ezek a nevek is mutatják, hogy az a tendencia, hogy az Al­földnek és a Tiszántúlnak elhányagoltabb te­rületei karoltassanak fel, (Helyeslés.) mert éppúgy, mint az ínségsegélyeknél, ezen a, té­ren is, egészségügyi vonatkozásban, minden lehetőt oda koncentrálunk. (Élénk helyeslés. — Vázsonyi János: Azért a fővárost se tessék elhanyagolni !) A kórházi ágyak és a kórházi elhelyezés te­kintetében igen sok képviselőtársam említette meg az átalány kérdését és azt, hogy nem áll elég pénz rendelkezésre a betegek elhelyezésére. J£z kétségtelenül igaz. Generálisan ,a költség­vetés emelésével ebbe a kérdésbe belenyúlni most nem tudok, de méltóztassanak elhinni, hogy a jövő esztendőben ezen a téren kell vala­mit kitalálni és itt lényeges változtatásra van szükség. Addig pedig megemlítem a következőt. A kórházi elhelyezés terén bizonyos rend­szert kell behozni a népbetegségek szempontjá­ból is. Természetesen elsősorban jönnek az élet­veszélyes betegek. Vannak azonban időpontok, amikor például tífusz uralkodik a vidéken, az ország egyes területein, amikor is azok a bete­gek, akiknek gyógyítása későbbre halasztható, nem veendők fel, hanem elsősorban ezeket a fertőző betegeket kell felvenni, nehogy tovább fertőzzenek. A kórházakban továbbá elfoglal­ják az ágyakat olyanok is, akiknek nem orvosi kezelésre, hanem ápolásra van szükségük. Ha tehát az ápolás kérdését otthon meg tudjuk ol­dani, ezzel tehermentesítjük a kórházat. Az úgynevezett zöldkeresztes egészségügyi raktárak felállításával olyan községekben, illetőleg kör­letekben, ahol ápolásra kiképzett védőnő van, ilyen raktárakat fogunk berendezni. Ott annak a betegnek, miután a védőnő megtanítja a hoz­zátartozóit az ápolásra, nem kell kórházba men­nie, a raktár kölcsönadja neki az ápoláshoz szükséges anyagot. (Élénk helyeslés.) Itt van a fertőző betegségek kérdése. A r ha­ladás e téren igen-igen nagy. A következő évre 209.000 pengőt vettünk fel a költségvetésbe, amely összeg ugyan nem túlságosan nagy, ha azonban egyenként nézzük a betegségeket, szem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom