Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.
Ülésnapok - 1935-135
196 Az országgyűlés képviselőházának pionírja a magyar revizió gondolatának. Hogy azonban ebben a revíziós küzdelemben és általában az anyaországnak a külfölddel szemben való elhelyezkedésében segítségünkre tudjanak lenni, ehhez szükséges, hogy ezekkel a hatalmas, künn élő tömegekkel mi olyan kapcsolatokat tudjunk teremteni, amely kapcsolatok azután számukra megfelelő útbaigazításokat adnak, hogy ők tudják magukat mihez tartani a maguk akciói során, mert a tény ma az, hogy igen-igen kevés kapcsolat és igenigen kevés lehetőség van arra, hogy ezeket az útbaigazításokat a kint élő magyarságnak megadhassuk. T. Ház! A külföldön élő magyarság és a hazai magyarság között való kapcsolat ápolására 1929-ben, tehát hét évvel ezelőtt, megalakult a külföldön élő magyarok világkongreszszusa. r Ennek a .világkongresszusnak van egy állandó szervezeti irodája itt Budapesten, amely Perényi Zsigmond báró elnöklete alatt működik és részben a külügy-, a belügy- és a kultuszminisztérium, valamint jelentős részben a magyar társadalom támogatásával is igyekszik a külföldi magyarokat istápolni és őket a magyar ügy szolgálatába állítani. Ennek a kis •szervezeti irodának azonban olyan csekélyek az anyagi lehetőségei, hogy súlyos és fontos feladatának nem tud megfelelni kellőképpen, amit bizonyítani és könnyen elhihetővé tudok tenni azzal, ha elmondom, hogy ez az iroda mindössze 12.000 pengő évi költségvetéssel rendelkezik s ha még hozzáteszem azt, hogy például Budapest székesfőváros ebből a 12.000 pengőből 600 pengővel járul hozzá az iroda fenntartásához és működéséhez, akkor mindenki be fogja látni azt, hogy ilyen összegekkel ilyen fontos kérdést, ilyen propagandisztikus ügyet kellőképpen és eredményesen szolgálni nem lehet. Ez az iroda azonban hétéves gyakorlata alatt mégis, emellett a szerény anyagi lehetőség mellett is, jelentős és le nem becsülhető munkát végzett. (Ügy van! Ügy van!) A helyzet az, hogy ez az iroda pontosan tudja, hogy hol, hogyan és miképpen kellene a külföldi magyarok istápolására sietni, csak éppen az anyagi lehetősége nincs meg arra, hogy ezt az istápolást azután tényleg nyújthassa is. Tudja, hogy szerte a világon ihol tömörültek egyesületekbe a magyarok és 1500 ilyen egyesülettel tart fenn összeköttetést. Ismeri a külföldi magyarok mintegy 70 magyarnyelvű újságját, amelyek kiadóhivatalai küldözgetnek is ide tiszteletpéldányokat az irodának és ezekből becses információkat szerez a szervezeti iroda. Tudja, hogy hol, melyik és milyen állásban levő külföldi magyar tehetne a magyar ügynek szolgálatokat, ami igen jelentős nyilvántartás és fontos segédeszköz akkor, ha innen, belföldről akarunk komoly propagandát csinálni, azonban nincs módjában minden egyesületet innen a belföldről megfelelő szellemi termékeikkel, könyvekkel, újságokkal ellátni, mert ehhez azután már nincs meg az anyagi lehetősége. így is azonban — mint az adatok bizonyítják — több, mint tízezer azoknak a könyveknek a száma, amelyeket kiküldött és több, mint 80 magyar újságot járat a külföldi magyar egyesületek számára. Mindenesetre meg kell állapítanunk azt, hogy ez a szervezeti iroda odakint a külföldön sokkal nagyobb ismeretségnek örvend, mint idebenn az anyaországban. Működéséről, ha külföldi magyarokkal érintkezünk, sokkal többet és sokkal több jót hallunk, mint amennyit 135. ülése 1936 május 26-án, kedden. | erről az irodáról egyáltalában az anyaországban tudnak. Hogy pedig ez milyen fontos, azt tudjuk abból, hogy minden olyan nemzet, melynek az anyagi lehetősége csak a legcsekélyebb mértékben is megvan, erre a célra jelentős áldozatokat hoz. Eá kell mutatnom a német és olasz kivándorlottakat ^istápoló hatalmas szervezetekre, amelyek világhírűek. Köztudomású, hogy ez a két ország állandó kapcsolatot tart fenn külföldön élő fiaival éppen úgy, mintha lengyelek hasonló szervezetei is, viszont például a külföldön levő cseh szervezetekről nagyon jól tudjuk, hogy ezek annakidején milyen hatalmas propagandisztikus eszközt jelentettek a cseh állam későbbi megalakulása szempontjából, hiszen a híres pittsburgi egyezmény is a külföldön élő csehek erős összetartásának az eredményei T. Ház! A magyarok világkongresszusának szervezeti irodája megalakulása után [megtartotta a magyarok első világkongresszusát és akkor kimondták, hogy öt esztendő múlva megtartják a második világkongresszust. Az esedékesség időpontja óta két esztendő múlt el és ezt a második világkongresszust az iroda már nem tudta megrendezni a megfelelői anyagi eszközök hiányában. (Kun Béla: Elég sajnos!) Elég sajnos; éppen ezért voltam bátor ezt a kérdést a tisztelt Ház elé hozni, hogy a kormányzat figyelmét erre felhívjam. (Dinnyés Lajos: Nagyon helyes! Sajnos, nagyon kevesen vagyunk, akik hallgatjuk!) Fontos ez a kérdés, mert nemcsak azokról a 'külföldi magyarokról van szó, akik annakidején kivándoroltak és akik évtizedek óta kint élnek, nemcsak az ezekkel való kapcsolatok fenntartásáról van itt szó, bainem szó van a külföldön élő magyarok gyermekeiről, unokáiról, arról a második és harmadik generációról, amely már külföldön született és abban az idegen környezetben már neon tudja megtalálni, nem is találhatja meg a közvetlen kapcsolatot a maga magyarságával, ezeknél tehát fokozottabb szükség van arra, hogy lehetőséget nyújtsunk a magunk magyarságának felébresztésére. (Ügy van! Ügy van!) Ez a második és harmadik generáció, amely a kinti iskolákat járja, lassan elfelejti anyanyelvét, történelmünket nem ismeri, az ó-hazával való kapcsolata tehát teljesen elhalványodik és a szülők halálával talán meg is szűnik. Ez a réteg, ez^ a második, harmadik és az laizt követő generációk tehát menthetetlenül elvesznek a magyarság: számára, aminek mérhetetlen erkölcsi kárát azt hiszem ecsetelni felesleges. Mindenesetre érdekes az, hogy a magyarok világkongresszusának hét éves munkájia eredményekép az amerikai második generáció megmozdult és iaz utóbbi években erősebb társadalmi életről is tesz tanúbizonyságot. Fel kell tehát építenünk a hidat az ó- és az új-hazai magyar ifjúság között nekünk is, egyházakkal, tanítókkal, kulturális, szociális és a leginkább figyelembeveendő sportintézmények megszervezésével, erős és megbízható külföldi magyar sajtó támogatásával. Nem kétséges, hogy a hét éves eddigi munkával és az ezutáni munkával a 2*5 millió magyar testvért a magyarság számára meg tudjuk tartani és meg tudjuk menteni. A magyarok világkongresszusánaík szervezeti irodája egyébként a maga tevékenysége során figyelemreméltó mozzanatként regiszt-