Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-135

Az országgyűlés képviselőházénak lé nak mentőorvos-medikusok, akik négy-öt évig ott vannak, sőt ismerek egyet, aki valami nyolc év óta mentőorvos, s any­nyira jól érzi magát a mentőknél, hogy a tanulmányait nem tudja .befejezni. Azt tartanám helyesnek, ha a mentőszolgálatot centralizálnak, s miként az orvosoknál köte­lező a klinikai gyakorlat, a klinikai beosztás, éppen úgy köteleztessenek az orvosok arra, is, hogy a mentóegyesüieteknél akár itt bent a centrumban, akar kint az ország különböző városaiban rendes szolgálatra legyenek (be­osztva, ami azután a .Klinikai szolgálatukba 'beszámítana. Váry Albert igen t. képviselőtársam dön­tötte el éppen ezt a kérdést, egy esetbem ami­kor a politikai államtitkár köztisztviselő mi­benlétét kellett elbírálni, iülóterjesztett a kép­viselőháznak egy véleményt, amelyet a képvi­selőház el is fogadott. Azt mondotta (olvassa): »±la a politikai államtitkár nem volna köz­tisztviselő, úgy hivatali cselekményeiért fele­lősséggel nem is tartoznék, és míg a miniszter jogi leielösségre volna vonható, addig a poli­tikai államtitkár felelőtlen volna, illetőleg csak büntetőjogi felelősséggel tartoznék.« »Jog­államban« —- mondotta Váry, igen t. képvi­selőtársunknak előterjesztése — »ilyen prívi­légiáiis jellegű köztisztviselői állás el nem kép­zelhető.« Nézzük most, mi a főispán? A főispán köztisztviselő, mert az 1886 :XXI. törvénycikk 60. $-a alapján, továbbá a /íi>8/ly2ü. M. ül. rendelet értelmében ünnepélyes szolgálati es­küt tesz, amelyben a mindenható Istenre es­küszik, hogy Magyarország törvényeit, tör­vényes szokásait, valamint alkotmányos kor­mányrendeleteit megtartja. JSzóval, köztisztvi­selő, elsősorban, mert hivatali esküt tett, az­után, mert bizonyos szolgálati idő után nyug­díj jogosultsága van, harmadsorban pedig, közhatalmat gyakorol. Mit ír elő az 1925:XXVI. törvénycikk a köztisztviselőkre vonatkozólag? Hogy az állami tisztviselő nem Vehett részt hivatali területén, a választási pártgyűléseken, vagy pártünnepélyek összehí­vásán stb. Ha a főispán köztisztviselő, minit ahogy az, mert közhatalmat gyakorol, akkor pregnáns megsértése a magyar tételes törvény­nek, ha bármikor pártgyűléseken elnököl saját kerületében, a választásban résztvesz, sőt ho<r­riibile dictu, választásokat irányít. (Zaj és fel­kiáltások jobb felől: Nem áll. — Hunyadi-Vas Gergely: Tévedés!) Én már sokszőr hallottam, hogy a túlsó oldalról idekiáltották, hogy téve­dés, de sajnos az idők majdnem mindig ben­nünket igazoltak. Ne felejtse el t. képviselő­társam: hodie mihi, eras tibi. (Mozgás a jobb­oldalon.) Most nem akarok tovább foglalkozni a politikummal, nem akarom a kérdést taglalni, bár szorosan idetartozik a belügyi táricáhozi, inkább olyan kérdéseikre szeretnék továbbme­nőleg rámutatni, amelyek a mindennapi élet­ből valók, amelyek fontosabbak a politikum­nál, (Helyeslés jobbfelől.) mert, a politikai pár­tok jönnek-mennek, a vélemények jönnek, a L vélemények megváltoznak, de az élet megy tovább. (Ügy van! Ügy van! a Jobboldalon.) T. Ház! A belügyi tárca költségvetésiének tárgyalásánál legelsőisorban szeretnék kitérni arra a momentumra, amely ma nagyon foglal­koztatja a közvéleményt, nevezetesen a név­magyarosítás kérdése. Nagyon helyeslem, hogy a belügyminiszter úr intenciójára akció indult meg* a múltban és folyik ma is, hogy lehetőleg ülése 1936 május 26-án, kedden. 163 mindenki, aki érdlemes arra, magyarosítsa meg a nevét, Heszeljünk magyarul, itt nagyon so­kan, különösen zsidó vallású magyar állampol­gárok vannak érintve eüben a kérdésiben, ezen­kívül nagyon sok iüegennevü derek, becsületes magyar emoer van az országuan, aüi éppen azzai akarja dokumentálni,, az ö magyarságát, nogy a belügyminiszter úrtól kéri nevének ma­gyarosítását. öajiios, ezek a kérvények nagyon nehezen intézőimet el a belügyminisztériumuan. üelá­tom, nogy a mostam személyzet elégtelen ezek­nek az aktáknak gyors elintézésére, mert ez a mai létszám meiie'tt fantasztikus teljesít­mény lenne. JUppen ezért arra kérem az igen t. belügyminiszter urat, meltóziiassek olyan irányban, intézkedni, nogy a névmagyarosítás! aktádat intéző ügyosztály megleieio szainú munkaerőt kapjon, n'ogy így ezeket az aktákat gyorsan el tuuják intézni. Arra ig kérem még az igen t. belügyminiszter urat, ne méltóztas­sék ezt a iker des t olyan szigorúan kezelni, ha­nem aki becsülettel, 'tisztességgel elte azt ő életét, annak teljesítsék ezt az elemi kérését, hogy ne kelljen neki 2— à esztendeig várni, amíg kérését elintézik vagy kénytelen legyen ezért egy képviselő ismerősének vagy bar át ja­jának protekcióját igény bevenni. T. Ház! Ugyancsak a belügyi tárca köz­ponti igazgaltásanál egy tiszteletteljes kérést terjesztek elő a belügyminiszter úrhoz, úgyis mint a honvédelmi tárca jelenlegi képviselő­jéhez. A magyar katonáról és a magyar honvéd­ségről van szó, ameiy mindannyiunk szíven ez van nőve s amelyuen a magyar jövő egyik biztosítékát látjuk. tízom/oruan latom ezzel kapcsolatban azt, iiogy velünk barátságos vi­szonyban ievó államoknál újaboan uzussá válik az, hogy a magyar huszárokat a nem­zeti hadsereg tiszti uniiormisában, vagy pedig különféle rettenetes öltözékekben szerepeltetik különböző operettekben. Neim akarom erről a magam egyéni véleményét kifejteni, de olyan beállításban szerepeltetik őket, amely semmi­képpen nem fedi a valóságjot és alkalmas arra, hogy a magyar huszároknak, a magyar tássstti­karnak színvonalát, tehetségét és rátermettsé­gét hamis beállításban tüntesse fel a külföld előtt. Valószínűleg a belügyminiszter úr is látott ilyen filmekéit. Szomorúan láttam, azt, hogy ezekben a filmekben olyan beállításban mutatják be a magyar huszárt a külföldön, mintha itt minden huszártiszt szobalányokkal és alantas perszonákkal táncolna és mást az égvilágon nem csinálna. Nagyon kérem a bel­ügyminiszter urat, méltózítasséik; ezt megfon­tolni és méltóztassék olyan irányban lépéseket tenni, hogy a külföldi film váll álatok ne ilyen beállításban szerepeltessék a magyar huszáro­kat, mert ezek egyáltalában nem alkalmasak arra, hogy a magyar honvédtiszitikar színvo­nalát megbecsülés tárgyává, itegyék. (vitéz. Uj­í'alussy Gábor: Ebben igaza van!) Múltkor is láttam egy ilyen filmet, amelyben egy ilyen módon beállított huszártiszt a nemzeti hadse­reg uniformisában szerepelt. Tisztelettel kér­dem, ho"v az illető külföldi állam megenged­ué-e, hogy a saját /tisztikarait ilyen beállítás­ban szerepeltessék? Olyan kérdés ea, amellyel foglalkozni kell, inert ezek a filmek ma bejárják az egész vilá­got és amint mondóin, alkalmasak arra, hogy a magyar honvédséget és a magyar tisztikart ferde beállításban tüntessék fel. (vitéz, Kozma Miklós belügyminiszter: Magyar film nem V 22*

Next

/
Oldalképek
Tartalom