Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-134

Az országgyűlés képviselőházának 1 lyek. De tudom, hogy ennek oka nem a jőszán­dék és az akarat hiánya, hanem, az ország ne­héz pénzügyi helyzete. Éppen azéirt meg kell állapítanom a,zt is, hogy az ország pénzügyi helyzetének megjavulásával ezeknek a kérdé­seknek tényleges (megoldására a költségvetés­ben nagyobb dotációval kell hozzájárulni. Különösen a munkanélküliség és a szegény­kérdés az a két kérdés, amelyről azt tartom, hogy a jövőben fokozott gondoskodásunk tár­gyai kell, hogy legyenek. En nagyon jól tu­dom, hogy ennek a két kérdésnek »megoldása az igen t. belügyminiszter úr programmjába fel van véve és a t. kormánynak s a belügyminisz­ter úrnak is megvannak az elgondolásai -a meg­oldást illetőleg. En csak két dolgot kérek a miniszter úrtól. Az egyik az, hogy a munka­alkalmak teremtése akként osztassák szét az ország különböző vidékei szerint, hogy min­denüvé jusson munka. A másik pedig az, hogy az olyan" kis- és nagyközségekben, ahol kicsiny az intelligencia és még kisebb az áldozatkész­ség, ott a szegényügyre, amely a törvény ér­telmében különben is községi feladat kell, hogy legyen, a községek költségvetésébe olyan ösz­szeg* állíttassák he, amely elegendő azon köz­ségek munkaképtelen nyomorékjainak ellá­tásra. (Helyeslés jobbfelől.) Egyáltalában kívánatosnak tartanám, ha az igen t. belügyminiszter úr utasítaná^ a köz­ségi költségvetések ellenőrzéséire, illetőleg^ fe­lülvizsgálatára kiküldött tárcaközi bizottságot arra, hogy a vörös ceruzával ne olyan szigo­rúan bánjon, akár a hivatali létszám feleme­léséről, akár pedig oly intézmények létesítésé­ről van szó, amelyekre elsőrendű szüksége van annak a községnek. Méltóztassék elhinni, hogy a túlzott takarékosság éppen az ellenkező ha­tást éri el: megakadályozza, a községeket fej­lődésükben és a községek lakosságának legele­mibb érdeekit sem tudják így megfelelően ki­elégíteni. Az igen t. belügyminiszter úr figyelmét szeretném felhívni a kis- és nagyközségek hite­lének kérdésére. Ma ugyanis mi a helyzet ezen a téren? A helyzet az, hogy bármilyen fontos kiadásokra van is szükségük a községeknek, a nagybankoktól egyáltalában nem, a kisban­koktól pedig csak elvétve kapnak pénzt, de csak akkor, ha a községi váltó mellé egy olyan váltót nyújtanak be jómódú községi lakosok, amelyet a pesti nagybankok forgatásra, elfo­gadnak. (Ügy van! jobbfelől.) E lehetetlen hely­zetben sokszor megtörténik az, hogy a felső hatóságok, mondjuk, a miniszter úr által el­rendelt ezt, vagy azt a létesítményt hitel hiá­nyában nem képesek létesíteni, ezáltal a leg­felsőbb rendelkezést nem hajthatják végre. De sokszor a községi lakosok is igen nagy károso­dást szenvednek minden tekintetben. Azt hi­szem, hogy az igen t. belügyminiszter úr meg fogja találni az alkalmat arra, hogy a pénz­ügyminiszter úrral egyetértésben ezt a kérdést igyekezni fog olyan mederben 'megoldani, hogy a községek legszükségesebb hiteligényei kielé­gíttessenek. (Helyeslés jobbfelől.) Még csak egészen röviden szeretnék szó­lani a közigazgatás egyszerűsítéséről, raciona­lizálásáról. Megnyugvással állapítom meg azt, r hogy ennek előkészítésére újból he van állítva a költségvetésbe egy bizonyos összeg, de az iga­zat megvallva,, azt szeretném, ha ezt a tételt már nem látnám a költségvetésben, ^ ha­nem az erre vonatkozó javaslatokat látnám a S4. ülése 1936 május 25-én, hétfőn. 153 Ház előtt. {Helyeslés bal felől.) Mert nemcsak a közigazgatás olcsóbbátétele és gyorsítása szempontjából volna szükség reformálásra, hanem szükség volna különösen a községi ad­minisztráció reformálására is, amelynek kere­tében meg volna oldható a jegyzők minősí­tése, a jegyzői állás preeiziroaása, {Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) a községi költségvetések összeállításának egészséges, új alapokra való helyezése és még igazán sok olyan kérdés, amelyek belevágnak jóformán már a lakosság mindennapi érdekeibe, , de amely kérdések részletezése már túlhaladja mai felszólalásom keretét. (Halljuk! Halljuk! half elől.) En hízom az igen t.. miniszter úrban, hogy ezekkel a ja­vaslatokkal ds minél előbb a Ház elé fog ál­lani» A tárca költségvetését általánosságiban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Elénk 'éljenzés és taps jobbfelől és a középen. A szó­nokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Csoór Lajos! Elnök: Csoór Lajos képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Előttem szólott igen t. képviselőtár­sam egy 30 vagy 35 éves köziigazgatási múltra hivatkozott és ennek a közigazgatási múltnak tapasztalatai alapján mint közigazgatási ember adott elő egyes gyakorlati kérdéseket. En mint közigazgatott egyén, azt mondom, hogy mind­az,, amit a képviselő úr mint közigazgatási ember előadott, nagyon helyes, nagyon kívá­natos és teljes mértékben beleillik ennek a költségvetésnek tárgyalásába; én nem is tehe­tek mást, mint folytatom majd azt a soroza­tot, amelyet mélyen t. kép visel»társain meg­, kezdett. Egyedül, abban nem érthetek vele egyet, hogy ő előadásának 'befejezéséül a költ­ségvetést elfogadja, mert én nem vagyok ab­ban a helyzetben, hogy a költségvetést elfo­gadjam. Ezt most mondom előre, mert leg­utóbbi felszólalásom alkalmával is szemrehá­nyást kaptam, 'hogy nem nyilatkoztam afelől: elfogadom-e a költségvetést vagy nem. Mélyen t. Képviselőház! Politikai kérdése­ket nem akarok tárgyalni, hanem — amint említettem — egyes gyakorlati kérdéseket le­szek bátor a mélyen t. belügyminiszter úr elé terjeszteni abban a reményben, hogy ezek elő­terjesztése talán ösztönzést fog adni és ezek­kel a kérdésekkel méltóztatik majd foglal­kozni. Előttem szólott mélyen t. képviselőtársam községi dolgokat említett, községi hitelekről és más hasonló kérdésekről beszélt. Én, mint köz­igazgatott, mint községi egyén, nagy tisztelet­tel és szeretettel ajánlanám a belügyminiszter úr figyelmébe, hogy a községi törvényt mél­tóztassék már újból megalkotni. Ez a törvé­nyünk ötvenéves; amióta ezt az 1886. évi tör­vényt meghozták, a gazdasági, politikai és tár­sadalmi helyzet annyira megváltozott, hogy a községi törvény jelenlegi keretei között a köz­ségek önkormányzati életüket nem bírják tel­jesen kiélni és nem bírnak alkalmazkodni azokhoz a helyzetekhez, amelyek a mai körül­.menyek között adódnak. Én nem akarok ebből a kérdéskomplexusból apró részleteket elő­hozni, de ha végigmegyünk akár a községi képviselőtestületek összeállításán, akár azok hatáskörén, akár a községi választójog meg­állapításán, akár a községek alakulásának, összevonásának, költségvetésének, zárszámadá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom