Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-134

142 Az országgyűlés képviselőházának sági élettel, ez pedig: a szociálpolitika, amely integráns részeiben már a belügyi igazgatás hatáskörébe tartozik, a szociális élet pedig a gazdasági élettel mindig párhuzamos, sőt sok tekintetben annak egyenesen a függvénye. Közbevetőleg mutatok itt rá arra, hogy maga az a körélmény, miszerint a szociálpoli­tika hosszú időn keresztül nem tartozott a belügyi igazgatás hatáskörébe, illetve elvo­natott onnan, mutatja azt, hogy a korábbi idők felfogása mennyire más feladatkört szánt ennek az igazgatási ágnak. Már amikor a múlt évi költségvetést volt szerencsém itt a t. Ház színe előtt előadhatni, hangsúlyozottan rámutattam arra az erőtel­jesen haladó irányzatra, amely e tárca nép­jóléti ágazatának terén a jelentős pénzügyi akadályok mellett is megvalósult. Nem aka­rok ismétlésekbe bocsátkozni és így nem so­rolom fel most újra azokat a számadatokat, amelyek e téren való visszamaradottságunkat a nyugati államok fejlődési, haladási indexei­vel szemben mutatják, csak azt kívánom itt főként a kritikával szemben kérni, hogy ami­kor saját fejlődésünket bíráljuk, mindig te­kintsünk vissza arra, hogy milyen messziről kellett elindulnunk és milyen nehéz úton kel­lett haladnunk, amíg ennek az útnak egy-egy stádiumát magunk között hagyhattuk. A mi viszonyaink, sajnos, nagy ugráso­kat nem engednek meg, de a lehetőségek mér­tékével mérve, az újabb egy év eredményé­ben a maximumot kell látnunk abban az előretörésben, amelyet az idei költségvetés adatai felmutatnak, amelyekből azt méltóz­tatnak majd látni, hogy minden diszponál­' ható összeg, minden elérhető megtakarítás a szociális helyzet javítására irányoztatott elő. (Helyeslés jobb felől és a középen.) Bővebben erről a kérdésről a költségvetés részleteinél, az egyes címeknél és rovatoknál óhajtok majd beszélni, most csak mint e munkakör kibővü­lésiéire, általánosságban kívántam erre rámu­tatni. A szociálpolitikának a gazdasági élettel való szoros összefüggése s az utóbbi téren való zuhanásszerű rosszabbodás fejlesztette ki e téren is a tevékenység fokozásának szük­ségességét. Míg a múltban — ami alatt hang­súlyozottan, kifejezetten a háborúelőtti időket értem — a szociálpolitika feladatai alig ha­ladták meg a szabványos bürokráciái munka­kört, addig a mai viszonyok között, amelye­ket elsősorban is egy nagyméretű gazdasági és társadalmi átalakulás ' involváltak, az ál­lamélet minden mozzanatának és berendezke­désének lépést kell tartania az élet követel­ményeivel, annak szeszélyes hullámzásaival, amely követelmények egyik feltétele az. intéz­mények és az intézkedések megfelelő iniciati­vával és rátermettséggel való átalakítása volt. Az igen t. belügyminiszter úr hivatali elődje is, látván és érezvén az időknek ezeket a követelményeit, a visszamaradt szociális be­rendezkedésünknél előállott hiányok pótlására egy programmot állapított meg, amely programmnak az idejét tíz évben szabta meg. Az azóta eltelt idő e Programm végrehajtásá­val szemben gyorsabb tempót követelt, ez ok­ból határozta el magát a jelenlegi belügymi­niszter úr ennek a munkaidőnek szükségszerű és lehető megrövidítésére, amely céljának első etappja jelentkezik a költségvetés ismerte­tendő adataiban, mint kézzelfogható bizony­sága e célkitűzés határozott irányának. 134. ülése 1936 május 25-én, hétfőn. Fundamentumát képezi a belügyminiszter ur szociálpolitikájának a közegészségügy fej­lesztése és a gyermekvédelem, hogy az utób­bira a miniszter úr igazán melegséggel átér­zett szavait idézzem, »a kis magyarok felneve­lése és megőrzése«. A közegészségügy fejlesz­tését feltüntető adatokra a részleteknél fogok bővebben rámutatni, azért most előzetesen nem kívánom a t. Ház figyelmét erre külön is igény bevenni, de mégis ki kell emelnem itt is, mint hatalmas lépést e téren, a közegészség­ügyi igazgatás államosítását, amely mint kí­vánalom régi, megvalósítása korszakalkotó ezen a téren. A legnagyobb elismerés illeti meg a kormányzatot, hogy ezt ilyen nehéz pénz­ügyi viszonyok között is meg tudta valósítani, párhuzamosan hozzákapcsolván ehhez, mint kiegészítő részeket, az orvosi továbbképzést, az ápoló- és védőnőképzést és az egészségvé­delmi körzetek szaporítását. Amiket az előbb a múlt és a jelen szociál­politikájának differenciájáról mondottam, azok a gyermekvédelemnél tűnnek ki legjob­ban, mert amíg a múltban a gyermekvédelmi feladatok csak humanitárius, sőt bizonyos fo­kig rendészeti célokat is szolgáltak s admi­nisztrálásukban, keresztülvitelükben nem is mentek túl az ezeket a célokat szolgáló szüksé­ges mértéken, addig az az irány, amelyre a belügyminiszter úr előbb idézett szavaival cél­zott, már ezeknél jóval több, már nemzeti, nemzetvédelmi, nemzeterősítő, szóval a távol jövőbe tekintő célokat is szolgai. Melegen kell átérezniök ezt a célt mindazoknak, akik saját szemeikkel kénytelenek látni napról-napra ezeknek a kis magyaroknak pusztulását az egészségügyi és szociális berendezkedések hiá­nyai miatt és örömmel kell üdvözölni az e té­ren mutatkozó nagy hiányok pótlására irá­nyuló minden erős és céltudatos törekvést. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és a középen.) Mérföldes lépést jelent eéljainik érdekében az az intézkedés, amely a költségvetésben még nem szerepel, a kisdedóvás ügyének ia belügyi igazgatás körébe leendő áthelyezése. (Helyes­lés jobbfelől,) Minthogy az erre vonatkozó tör­vényjavaslat a legközelebbi napokban már az igen t. Ház elé kerül és indokai is ismertekké válnak, ez alkalommal nem kívánom ezzel a kérdéssel az igen t. Ház figyelmét hosszasab­ban igénybe venni, (Halljuk! Halljuk!) csak annyit óihajtok róla ez alkalommal elmondani, hogy ezzel az intézkedéssel egységessé válik a gyermekvédelem kérdése. Az intézmény eddigi módszerének gyökeres reformjával pedig át­alakul a kisdedovoda gyermeknevelő intézet­ből gyermekvédő intézetté, amely eredetig célja mellett még a napközi otthonok feladatát is végzi, a mellett pedig az elhagyatottá nyilvá­nított gyermekek nevelése és megőrzése tekin­tetében is igen fontos szerepet fog játszani. Láncolatos sorrend szerint későbben kel­lene megemlítenem, de jelentőségükben az előbb említett két nagy tevékenységi körrel vannak szoros összefüggésben, azok kiegé­szítő részét képezik a közrenddel és a közbiz­tonsággal kapcsolatos kérdések azért, mert ezek minél tökéletesebb szervezetei képezik a biztosítékát mind a gazdasági élet nyugodt menetének, mind pedig a szociális . munka előrehaladásának is, sőt a mi speciális hely­zetünkben külpolitikai helyzetünk szempontjá­ból sem közömbösek. Ezzel a kérdéssel is a i észleteknél óhajtok bővebben foglalkozni és itt csak abban a relá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom