Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-134

Az országgyűlés képviselőházának 134. ülése 1936. évi május hó 25-én, hétfőn, Sztranyavszky Sándor, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki_ előterjesztések. _— A közgazdasági és közlekedésügyi, valamint a pénzügyi bizottság benyújtotta együttes jelentését a miniszterelnöknek az 1936,37. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az ország­gyűlés elé terjesztett jelentéséről. — A honvédelmi tárca 1936/37. évi költségvetése. Hozzászóltak : Vázsonyi János, Karafiáth Jenő, Eckhardt Tibor, vitéz Biró György, Cseh-Szombathy László, Müller Antal, Malasits Géza, Hertelendy Miklós, Czirják Antal, vitéz Kő József, br. Berg Miksa, vitéz Kozma Miklós, a honvédelmi tárca vitelével megbízott belügyminiszter. —. A balügyi tárca 1936/37. évi költségvetése. Hozzászóltak: Molnár Imre előadó, Vázsonyi János, Pech y László, Csoór Lajos, Homonnay Tivadar. — A legközelebbi ülés idejé­nek és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltak: Darányi Kálmán, vitéz Kozma Miklós. (Az ülés kezdődött délután i óra 6 perckor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Esz­tergályos János, a javaslatok mellett felszó­lalók jegyzésére vitéz Kenyeres János, vaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Vá­sárhelyi Sándor jegyző urakat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak a m. kir. Közigaz­gatási Bíróság átiratát, amelyben tudatja, hogy a szigetvári választókerületben időközi vá­lasztáson megválasztott gróf Festetics Domon­kos képviselő úr megválasztása ellen a köz­igazgatási bíróságnál panaszt nyújtottak be. A Ház a bejelentést tudomásul veszi s a ház­szabályok 31. §-a értelmében Festetics Do­monkos gróf képviselő úr igazolását függőben tartja., Bemutatóul a t. Háznak a miniszterelnök urat helyettesítő földmlvelésügyi miniszter úr többrendbeli bejelentését, amelyekben tudatja, hogy az orvosi rendtartásról, a kir. bírósá­gok és ügyészek tagjainak az igazságügymi­nisztériumban való ideiglenes alkalmazhatásá­ról szóló 1899 : XLVIII. te. hatályának további meghosszabbításáról, a kir. ítélőbíráknak és a kir. ügyészség tagjainak fegyelmi " : felelős­ségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, to­vábbá a kir. bírósági és ügyészségi tisztvise­lők fegyelmi felelősségéről, a fémjelzésről, a bor előállításának, kezelésének és forgalmá­nak szabályozásáról és a borhamisítás tilal­mazásáról, továbbá az Állandó Nemzetközi Bíróság szabályzatának módosításáról szóló és az országgyűlés két Háza által alkotott törvé­nyek, mint az 1936 : 1— VI. tc,-ek az Országos KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VIII. Törvénytárban kihirdettettek. A Ház a beje­lentést tudomásul veszi. Czermann Antal képviselő úr, mint a köz­gazdasági és közlekedésügyi, valamint a pénz­ügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Czermann Antal előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém előterjeszteni a közgazdasági és közlekedésügyi, valamint a pénzügyi bizott­ság együttes jelentését a m. kir. miniszter­elnök úrnak az 1936/37. évi hivatalos statisz­tái munkaterv tárgyában az Országgyűlés elé terjesztett jelentéséről. Kérem a t. Kép­viselőházat, méltóztassék a jelentést kinyo­matni, szétosztatni és annakidején napirendre tűzni. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyo­matja és tagjai között szétosztatja. Napi­rendre tűzése iránt annakidején fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a honvédelmi tárca költségvetése általános tárgyalásának folytatása. Szólásra következik Vázsonyi Já­nos képviselő úr. Vázsonyi János: T. Képviselőház! A múlt­ban, a békeidőben szokás volt, hogy a hon­védelmi tárca költségvetését pártkülönbség nélkül minden képviselő elfogadta és megsza­vazta politikai pártállása ellenére, ellenzéki pártállása ellenére is. (vitéz Ujfalussy Gábor: Most is megszavazzuk!) Ez még abban az idő­ben volt, amikor Nagy-Magyarországon kü­lönválasztódott a hadügy és a honvédelem kérdése, mert a közös hadügyminisztériummal kapcsolatban a politikai szempontok kifeje­zésre jutottak a delegációk tárgyalásainál, a honvédelem pedig par excellence nemzeti ügy lévén, szemben az osztrák-magyar közös had­üggyel, pártkülönbség nélkül azért is fogad­tatott el mindenkor, mert hiszen az abban az időben ellenzéki pártálláson lévő képviselők, különösen a baloldalon akkor többségben volt függetlenségi párt, a honvédelem területén mindenkoron sokkal többet kívánt, mint 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom