Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-133

Az. országgyűlés képviselőházának 133, Ügy van! a jobboldalon.) azért az emberfeletti munkájáért, azért a hazafias és becsületes érzéséért, azért a törekvéséért, amellyel ennek a nemzetnek az ügyét minden körülmények között szolgálni kívánják. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében va­gyok: bátor mélységes tisztelettel arra fcérni a t. Képviselőházat, hogy a honvédelmi tárca költségvetését általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadni szíveskedjenek. (He­lyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Az ülést tíz percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Elnök: T. Ház! Az ülést újból megnyitom. Az idő előrehaladottságára való tekintettel a vitát megszakítom. Tóth Pál képviselő úr, mint iaz állandó igazoló-bizottság előadója kí­ván jelentést tenni. Tóth Pál előadó: T, Kép viselőiház! Az ál­landó igazoló-bizottság nevében van szeren­csémniély tisztelettel (bejelenteni, hogy a bi­zottság a pomázi választókerületben megvá­lasztott Ember Sándor, (Éljenzés a jobbolda­lon.) az esztergomi választókerületben megvá­lasztott Ernszt Sándor, a szigetvári választó­kerületben megválasztott gróf Festetics Do­monkos és a Budapest II. (északi) választóke­rületben Weltner Jakab képviselő elhalálozása, illetőleg Györki Imre lemondása folytán be­hívott Kertész Miklós (Éljenzés a szélsőbal­oldalon.) megbízóleveleit megvizsgálta s azokat úgy az 1925 : XXVI. te., mint a házszabályok rendelkezéseinek megfelelően kiállítva, alaki­lag teljesen kifogástalannak találta, miért is javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Ember Sándor» Ernszt Sándor, gróf Festetics Domon­kos és Kertész Miklós képviselők megibizóleve­lei a házszabályok 12. § (1) bekezdésének a) pontja alá soroltassanak. Egyidejűleg tisztelettel bejelentem, hogy az állandó igazoló-bizottság foglalkozott a m. kir. közigazgatási bíróság ítéletei alapján Lá­zár Imre és Meizler Károly képviselők igazo­lásával is. A közigazgatási bíróság ugyanis a jászladányi választókerületben 1935. március hó 31. napján megtartott országgyűlési képvi­selőválasztáson megválasztott vitéz Seheftsik György, illetőleg a keszthelyi választókerület­ben 1935. évi április hó 3. napján megtartott országgyűlési képviselőválasztáson megválasz­tott Oetl-Pálffy Dénes képviselők megválasz­tása ellen beadott panasz tárgyában akként ítélkezett, hogy a válaszások megállapított eredményének kiigazítására irányuló pana­szoknak helyt adva, a választás eredményét kiigazította és a iválasztás törvényes eredmé­nyeként Lázár Imrét és Meizler Károlyt r (Él­jenzés a baloldalon.) jelentette ki megválasz­tott képviselőknek. Mindezekre való figyelem­mel a (bizottság javasolja a t. Képviselőház­nak, hogy a Ház az 1925 : XXVI. te. 135 ; §-a alapján Lázár Imre és Meizler Károly képvi­selőket végleg igazolja. Tisztelettel kérem be­jelentésem tudomásul vételét. Elnök: Az előadó úr jelentése alapján Em­ber Sándor, Kertész Miklós» Lázár r Imre és Meizler Károly képviselő urakat végleg iga­zolt képviselőknek, Ernszt Sándor és gróf Fes­tetics Domonkos képviselő urakat pedig — mi­után megválasztásuk óta 30 nap még nem telt el — feltételesen igazolt képviselőknek jelen­tem ki. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VUL ülése 1936 május 20-án, szerdán. 101 T. Ház! A napirend tárgyalására megálla­pított idő letelt. Javaslatot teszek arra vonatkozólag, hogy legközelebbi ülését a Ház folyó hó 25-én, hét­főn délután 4 órakor tartsa s annak napirend­jére tűzzük ki az 1936/37. évi állami költség­vetés egyes tárcáinak folytatólagos tárgya­lását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfo­gadni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi ja­vaslatát elfogadja. T. Ház! Beisinger Ferenc képviselő úr a házszabályok 143. §-ának a) pontja alapján kért és kapott szót. Beisinger képviselő urat illeti a szó. Keisinger Ferenc: T. Ház! A mai ülés fo­lyamán Farkas Elemér képviselő úr felszólalt és felszólalásában a következőket mondta (Fel­kiáltások a jobboldalon: Rangosabban! Nem halljuk! <•— Farkas István: Legy,enek csend­ben!) (olvassa): Hozzá vagyunk szokva hosszú idő óta ahhoz, hogy ha az igen t. túloldal, közelebbről az igen t. szociáldemokratapárt bizonyos erősen kiélezett, kihegyezett támadá­sokat akar intézni akár a keresztény nemzeti eszme, akár a mi államiságunk stb. ellen, eze­ket a támadásokat Kéthly Anna képviselőtár­sunk szájába adják, azért, hogy számíthassa­nak arra az elnézésre, amely bennünket az ő női mivoltával szemben kötelez.« T. Képviselőház! A szociáldemokratapárt parlamenti képviselete nevében bejelentem, hogy ezt magunkra nézve sértőnek találjuk. (Zaj jobbfelől.) Sértőnek találjuk ezt elsősorban azért, mert a képviselő úr úgy állítja be a szociáldemo­kratapárt parlamenti képviseletét, mintha a, keresztény eszme, a nemzeti eszme és a ma­gyar államiság eszméje ellen intézne táma­dásokat, sőt fogalmazásából az ' tűnik ki, mintha sorozatos támadásokat intézne. Ez el­len a leghatározottabban tiltakozunk. Ezzel kapcsolatban viszont nem értem^a képviselő úrnak a definícióját. Nem tudom, mit ért így összevonton az alatt, hogy: keresztény nem­zeti eszme. En az elemi iskolától kezdve egé­szen a mai napig ezt a két fogalmat mindig kettéválasztottam és úgy emlékszem, tanítóim is kettéválasztották: van nemzeti eszme és van keresztény eszme. (Felkiáltások jobbfelől: A kettőt együtt nem ismeri?) A forradalom után kavarták össze, kompromittálták össze a ket­tőt. (Zaj és felkiáltások jobbfelől: Kompromit­tálták? Micsoda beszéd ez? Melyiket kompromit­tálták? — Felkiáltások bal felől: Mind a kettői!) Az én megítélésem szerint a kettő együttvéve jelentette a keresztény kurzust. Ha így értette a képviselő úr a [keresztény nemzeti eszmét, akkor ezt igenis sokszor támadtuk. A keresz­tény kurzust támadtuk, de azt a túloldalról is igen sokan támadták és számtalan esetben megállapították, hogy az minden, csak az nem, aminek szánták, sem nem keresztény, sem nem nemzeti. Ha azonban helyesen definiáljuk a keresz­ténység eszméjét és a nemzeti eszmét, r akkor azt mondhatom, hogy ezek ellen mi támadá­sokat ebben a Házban soha nem intéztünk. Ez az igazság. Ezenkívül nem intéztünk soha támadásokat a magyar államiság eszméje ellen. (Zaj a jobboldalon.) Méltóztassanak meghall­gatni, amit mondok, ez sokkal komolyabb dolog, semhogy felette élcelődni lehetne. Ha á képviselő úr ilyen módon akar bennünket ezek­ből a fogalmakból kiszorítani, lehet, hogy a H

Next

/
Oldalképek
Tartalom