Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-121

82 Az országgyűlés képviselőházának 121. ülése 1936 április 30-dn, csütörtökön. közmunkáknak költségeit a normális idők ki­taposott útján szerezze meg a kormány és Ma­gyarország számára is teljesen kilátástalan vállalkozás volna új külföldi hitelek keresése. Elvileg talán lehetséges volna ezeknek a köz­munkáknak a fedezetét egyedül és kizárólag a költségvetés keretein (belül teremteni meg, de különösen hosszabb időre szóló beruházások esetében, eltekintve attól, hogy ez az eljárás éppen az államháztartás egyensúlyának meg­óvása szempontjából nem volna veszélytelen, szerény véleményem szerint igazságtalan is volna. A kormány — amilyen mértékben a pénzügyi lehetőségek keretei megengedték és amilyen mértékben veszély nélkül tehette — a költségvetésen belül is igyekezett ,a közmun­kákra fedezetet biztosítani. A pénzügyminisz­ter úr expozéjában 210—215 millióra 'becsülte azt az összeget,^ amelynek erejéig részben köz­munkák elvégzésére, részben közmunkák jelle­gével (bíró egy éh munkálatok elvégzésére, fe­dezetet (biztosított a költségvetésben. Azonban ezen az igen tekintélyes 'összegen felül is szük­ségesnek és lehetőnek látszik bizonyos további közmunkák fedezetének biztosítása a költség­vetés keretein kívül. Ezért nyújtotta he a pénzügyminiszter úr a tárgyalás alatt álló ja­vaslatot, amelyben mintegy 27 millió pengőinek hitelművelet útján való biztosítására kér fel­hatalmazást. Ebből az összegből 13'6 millió pengőt az 1. § meghatalmazása alapján a kül­földi hitelek pénztárából szándékozik felvenni a kormány, a köznapi életben transzfer-pén­zeknek nevezett t összegből és az ebből a köl­csönből foganatosított közmunkákat a zárszám­adással egyidejűleg, de a költségvetéstől elkü­lönítve szándékozik az országgyűlésnek beje­lenteni s a zárszámadással kapcsolatban fog beszámolni azokról a közmunkákról is, amelye­ket ennek a fedezetnek terhére foganatosított. Nem akarom' most részi etesn taglalni (Elénk felkiáltások: Halljuk! Halljuk! — Far­kas István: A legfontosabb problémája az or­szágnak!) azt a véleményemet, hogy ia transz­ferkasszában összegyűlő pénzeknek a gazdasági élet vérkeringésébe hitelművelet útján való visszajuttatása nem rejt magában inflációs ve­szélyt, sőt ellenkezőleg, deflációs tüneteket okozna, ha ezek az összegek vissza nem kerül­nének a gazdasági élet vérkeringésébe. Egyéb­ként is a hitelműveleteknek a transzferkasszá­val kapcsolatos konstrukciója az elŐKŐ évek ha­sonló hitelműveletei útján a próbát már ki­áltotta és bevált rendszernek bizonyult. A javaslat 2. §-ában 13.4 millió pengőnek a belföldi hitelpiacon való felvételére kér fel­hatalmazást a kormány. Ezt a hitelt^ hat év alatt törlesztendő munkajegyek alapján szán­dékozik lebonyolíttatni, amely munkajegyek alapján a vállalkozók elvégzik a munkálatot. Ennek a hitelnek egy része sem olyan termé­szetű, hogy ta magángazdaság hitelszükségle­tére, illetőleg ennek a hitelszükségletnek kielé­gítésére káros hatással volna, mert az útépítés céljára igénybevett, de az idők folyamán foko­zatosan visszafizetett összegek terhére történ­nek ezek a közmunkák — még pedig utak épí­tése megint — és így a magángazdaság en­nek kárát látni — legalább abban a részben, amely ezekből a visszafizetett pénzekből tör­ténik — nem fogja, A 2. § alapján igénybevett hitelösszegek kölosönszolgálatát természetesen az egyes költségvetésekbe fel kell venni, a költ­ségvetésben ezekről a kormány gondoskodni tartozik. Az eddig előadottakkal is; talán sikerült kellőién megvilágítanom, hogy a pénzügymi­niszter úr által kért felhatalmazás, illetőleg az ennek a felhatalmazásnak alapján igénybe­veendő 27 millió pengős hitel nem veszélyezteti az államháztartás egyensúlyát. Hátra volna még annak tisztázása, hogy a felveendő hitel fedezésével elvégzendő köz­munkák valóban szükségesek és hasznosak-e? A. pénzügyminiszter úr expozéjában részletesen ismertette ugyan ezeket a közmunkákat is, amelyeknek végrehajtását a most tárgyalt ja­vaslat «alapján tervezi, de talán nem lesz feles­leges» ha ez alkalommal is röviden felsorolom a tervbevett munkálatokat. Az 1. § alapján hi­telművelettel igénybevehető összegből 5 millió pengőt öntözésre és az Alföld csatornázására, 700.000 pengőt egyéb vízimunkálaitokra, 500— 500.000 pengőt ármentesítő társulatokra és ta­gosításra, 1 millió pengőt a MFTR hajópark­jának felújítására és 5 millió pengőt MÁV be­ruházásokra szándékozik a kormány fordítani. A 2. § alapján felveendő összeg útépítési cé­lokra szolgál. A kiépítendő útszakaszok fel­sorolását, amelyekről a pénzügyminiszter úr expozéjában szintén részletesen megemlékezett, most újra ismételni feleslegesnek tartom. Csak röviden utalok az útépítés jelentőségére, amely gaizdasági szempontból is, de szociális szem­pontból is elsőrendű fontosságú; hiszen az út­építések költsége túlnyomó nagy részben mun­kabér fizetésére szolgál és így a munkanélküli tömegek kereseti lehetőségekhez való juttatása tekintetében igen fontos és igen hasznos szere­pet játszik. Azt hizem, t. Képviselőház, hogy a tervbe­vett munkákat joggal lehet szükségesnek és hasznosnak minősíteni. Minthogy pedig a gaz­dasági életnek ilyenmódon munkaalkalmakhoz és kereseti lehetőségekhez való juttatása a mos­tani körülmények között közgazdasági szem­pontból is rendkívül kívánatos, tisztelettel ké­rem a t. Házat» hogy a javaslatot általános­ságban és részleteiben is elfogadni s a pénz­ügyminiszter úrnak a felhatalmazást megadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik Farkas István képviselő úr. Farkas István: T. Képviselőház! Ez az előttünk fekvő javaslat megérdemelné, hogy az egész Ház egyöntetűen, komolyan foglalkozzék vele. Hiszen nines ina nagyobb probléma Európa egyetlen államában sem, mint a munka megindítása. Ez minden bajt orvosol, mindent helyrehoz, ahol viszont ezt nem csinálják, ott tönkremegy, lezüllik, elpusztul minden. Ná­lunk ezen a téren nem. történt semmi céltuda­tos, szerves, tervszerű intézkedés, hanem csak kapásból itt-ott csináltak valamit s a befekte­tések, a beruházások sem szolgáltak produktív közgazdasági célokat és nem termékenyítették meg a gazdasági életet. Az előadó úr azt mondotta: azt kell elbí­rálni ennél a törvényjavaslatnál, hogy az ál­lamháztartás elbírja-e az itt tervbevett kiadá­sokat, ezeket a beruházási összegeket. En meg­fordítom a tételt: ennél többet kell elbírnia az állami költségvetésnek. Az állami költségvetés­ből nem a beruházásokat kellene törölni és re­dukálni, hanem egyéb kiadásokat. Nem akarok eltérni a tárgytól annyira, hogy most rámu­tassak a költségvetésnek azokra a tételeire, amelyeket minden további nélkül törölni le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom