Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-120

Az országgyűlés képviselőházának 120. ülése 1936 április 29-én, szerdán. 57 lozta, hogy a mezőgazdának érdeke a határidőüzlet és csak demagógia: állást foglalni a határidőüzlet ellen. (Zaj.) Amint akkor Tisza István kifejtette, dajkamese az, hogy a határidőüzlet az árakat csak lefelé játsza. (vitéz Mecsér András: Vagy le, vagy fel. Fődolog a mozgás! — vitéz Kő József: Ma nem mondaná! — Derültség-) Azt is mondotta ebben a beszédben Tisza István, hogy (olvassa); »A határidőüzlet csökkenti az árhullámzást, az extrém változásokat lefelé és felfelé, ez pedig minden komoly közgazdasági faktorra csak előnyös lehet.« Aki a gabonakereskedelem technikáját ismeri, aki a gabona

;i határidőüzletét ismeri, annak magától értetődőleg tudnia kell, hogy a gabona-határidőüzlet az árakat sem f elf elé* sem lefelé in the long run nem irányíthatja, mert hiszen a határidő lejártával minden üzletet stornírozni kell. Ilyenformán tehát csak arról van szó, hogy a gabona-határidőüzlet kiegyenlíti az árhullámzást, hogy a gabona-határidőüzlet veszi elejét annak, hogy a világpiacon jelentkező minden jelenség kizárásával, előfordulhasson az, hogy a magyar gazda rovására két hónap alatt hatósági intézkedéssel két pengővel mesterségesen lenyomták a búza árát, ami ennek az intézkedésnek célja, Programm ja és eredménye volt. Ezért voltam bátor ezt az interpellációt a földmívelésügyi és kereskedelemügyi miniszter urakhoz intézni, azzal a kérelemmel, méltóztassék bölcsen, jól megfontolni, vájjon szabad-e a magyar gabonakereskedelem jövőjét, a gabona forgalmát, a gazdáknak a gabona értékesítését illetőleg a határidőüzlet folytán fennálló szabad mozgását megsemmisíteni olyan intézkedéssel, amely káros a mezőgazdasági termelőre, a malomiparra ós a kereskedelemre egyaránt. (Zaj a jobboldalon.) Ezek a szempontok vezettek akkor, amikor interpellációmat a mélyen t. kormányhoz intéztem. (Helyeslés balfelöl) Elnök: A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr kíván szólni. Winchkler István kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: T. Ház! Mindenesetre örvendetes jelenségnek kell regisztrálnom azt, hogy Éber Antal igen t. képviselő úr ezúttal a mezőgazdasági érdekek védelmében szólalt fel. Minthogy azonban ezen a téren, hogy úgy mondjam, újonc, ennek tudom be azt, hogy a mezőgazdasági érdekeket ő másképpen értelmezi, mint maguk a gazdák. (Ügy van! jobbfelől. Felkiáltások a baloldalon: Ö is gazda!) ö elsősorban a kereskedelmi és iparkamara elnöke. Mondom, kétségtelenül örvendetes, hogy a kereskedő- és iparostársadalom hivatalos érdekképviselete élén álló férfi a mezőgazdaság érdekeit akarja védeni, de ismétlem, a mezőgazdák másképpen értelmezik ezt a védelmet. (Payr Hugó: Mecsér is kereskedelmi miniszter akar lenni. — Zaj.) A kérdés lényege a gazda szempontjából mégis csak az, hogy stabilok legyenek az árak. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobboldalon és a középen. — Zaj a baloldalon— Rassay Károly: Magas és stabil!) A határidőpiacnak éppen a kettősségére kell rámutatnom, amit beszéde folyamán megérintett egyszer Éber Antal képviselő úr is, hogy nemcsak bűnösen feltornásszák -az árakat, — amint én természetesen kifejezetten sohasem mondottam — (Éber Antal: Bocsánat, igenis mondotta a miniszter úr!) hanem, igenis, le is szorítják. Méltóztassék elképzelni, ha az, ami most történik a májusi határidő likvidálásával, júniusban történik, ha engedjük átvinni ezeket az angazsmánokat a júniusi határidőre, akkor mi lett volna! Erre a mostani likvidálásra a búza ára valóban leszállott, előre kijelentem: átmenetileg, azonban módunkban van még megfelelő exportpiacok megnyitásával ^a legközelebbi napokban ezt a helyzetet szanálni;, júniusban azonban, ha ez következik be, —. ami pontosan bekövetkezett volna — új termés előtt állva, nem tudtuk volna exportálni^ azt a mennyiséget, amely felmondásra kerül, itt maradt volna a nyakunkon, megterhelte volna a jövő évi termésfelesleget, (ügy van!. Ügy van! — Taps a jobboldalon és a középenj lenyomta volna az árakat és ez a kereskedelem erre való hivatkozással szorította volna le a a határidőpiacon a búza árát. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobboldalon és a középen. — Zaj a baloldalon.) • A kormányzás előrelátást jelent és a kormány felelőssége tudatában szüntette meg a júniusi határidő jegyzést azért, hogy a búza jövendőbeli árát, annak stabilitását biztosítsa. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ismétlem, hogy azok a búzatételek, amelyek mia még exportra várnak akár a gazdánál, akár a kereskedőnél, a legközelebbi napokban egészen biztosan piacot találnak, megfelelő áron, itt tehát senkit károsodás nem érhet, a spekulánsokat kivéve, (vitéz Mecsér András: Az nem kár! — Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) akik ráfizetnek. Ez a júniusi határidő helyes beállítása. Ami a jövő rezsimet illeti, ki kell jelentenem, hogy addig, amíg ki nem^ alakul a hozzávetőleges képe a jövő termés^ nagyságának — (vitéz Mecsér András: Odaát már tudják!) ők igen, tudják — a jövő rezsimet megállapítani nem tudjuk. Tárgyalunk róla és a határidőjegyzés kérdését pro futuro ennek a rezsimnek megállapítása kapcsán fogjuk rendezni, természetesen legelsősorban a mezőgazdaság érdekeinek figyelembevételével. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és' a középen.) Kérem válaszom tudomásulvételét. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat megilleti a viszonválasz joga. Éber Antal: T. Ház! Nagyon sajnálom, de nem vagyok abban a helyzetben, hogy az igen t. miniszter úr válaszát tudomásul vehessem. Mindenekelőtt az inkompatibilitási kérdést vagyok bátor elintézni és pedig azt, hogy én, mint a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnöke (Folytonos zaj a jobboldalon. — Elnök csenget.) a miniszter úr szerint itt mint újonc szólaltam fel a mezőgazdasági érdekek védelmében. (Derültség.) Én tudtommal mint országgyűlési képviselő vagyok itt, nem pedig mint a kereskedelmi és iparkamara elnöke, (Rassay Károly: Egyelőre még így van!) ennélfogva általános közgazdasági szempontból beszélek. Engem az, hogy a kereskedelmi és iparkamara elnöke vagyok, itt semmire nem kötelez és semmire nem jogosít, viszont jó volna, ha a mélyen t. kereskedelemügyi miniszter úr méltóztatnék egy pillanatig gondolni arra, hogy ő a kereskedelem minisztere a képviselőházban, (Taps a baloldalon.) mert ezt a magyar kereskedők hovatovább teljesen elfelejtik. A mélyen t miniszter úr azt mondja, hogy a kormánynak nem az a feladata, hogy felemelje és leszállítsa az árakat, hanem, hogy