Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-131

612 .Az; országgyűlés képviselőházának dalon.) Legfeljebb arról lehet szó, hogy a jö­vőben biztosan megtakarítandó tőkéket hitel •utján kivételesen, mellőzhetetlen nagy célokra már előre mobilizáljuk. Ezt a kormány és a .hitelszervezet a megengedhető keretek között -meg is teszi. Nem korlát nélküli, nagymértékű papír­pénz vagy bankjegynyomásra van szükség, t. képviselőtársaim, mert a pénzmennyiség fel­duzzasztásával, a nagyobb mennyiséggel szűk ségszerűen együtt jár az elértéktelenedés, (Ru­pert Rezső: Gyors forgásra van szükség!) ha­nem igenis egyrészt arra van szükség, hogy hitelszervezetünket egyszerűbbé és olcsóbbá - racionalizáljuk, másrészt pedig-, hogy az saját jól felfogott érdekében fokozottan álljon be a nagy nemzeti célok szolgálatába. Az egyszerűsítés terén vidéken a háborút követő összeomlás óta több mint egyharmadá­val csökkent a Pénzintézeti Központ taninté­zeteinek száma, most pedig megindult a nagy fővárosi pénzintézetek fúziós folyamata is. ; Elhatározó tény volt ezen a téren a három nagy földhitelintézet fúziója, amelyre vonat­kozó törvény a holnapi napon kerül kihirde­tésre. Az az általános elismerés, amely ezt a lépést úgy belföldön, mint külföldön is kö­vette, — legutóbb alkalmam volt erről a Nép­szövetség pénzügyi bizottságában is meggyő • ződni — mutatja, hogy tényleg nagy lépést * tettünk, mégpedig helyesen, előre. f Remélem, hogy ezt követni fogják a vezető pénzintézetek terén is a racionalizálás további lépései. (Dinnyés Lajos: Lebosz!) Az agrárintézeteknek ez a fúziója úgy bel­földön, mint külföldön örvendetesen megerő­sítette azt, ami végső forrásában tulaj db rikép­pen egyedüli biztos alapja a hitelnek, a bizal­mat. Az a cselekvő és reális pénzügyi és gazi dasági politika, amelyet a kormány követ, en­nek a bizalomnak további megerősítésére van hivatva és ezen az alapon annyi nehézség és baj után és közepette is lendületet fog venni a hitelélett, amelynek fokozatos megélénkülé­sére már most is számos biztató jelenség mu­tatkbzik. (Ügy van!) Ebben az irányban nem utolsó sorban ha­tott közre a ^gazdaadósságok rendezése, amely­nek végrehajtási rendeletei részben megjelen­tek, részben most állanak kidolgozás alatt és .idejében közzé fognak tétetni. Ezek a rendele­tek foglalkoznak az arany- és valutatartozá­sok kérdésével is, amelyeknek a rendezése bár­milyen égető is, oly nagy horderejű neincsak a gazdaadósságok körében, hanem az egész hitel­élet és a biztosítási ügy szempontjából is, hogy . mellőzhetetlenül szükségessé teszi azt a rend­kívül gondos,. ^ szinte tépelődő megfontolást, -amely előkészítésük során érvényesül. Bízom abban, hogy miként a lefolyt egy és egy­negyed évben sikerült eredményesen megtolda­nunk pénzügyi és devizaporblómáink terén számos olyan kérdésit, amelyeknek csak némi­leg hibás rendezése is szinte helyrehozhatatlan [ károkat vont volna maga után, úgy sikeres lesz a most említett problémák elintézése is. Beszédem^ végére érkeztem. Miután tavalyi és idei költségvetési expozémban hosszan ter­jeszkedtem ki minden fontos kérdésre és a tár­* cák vitája még alkalmat fbgr nyújtani, hogy úgy magam, mint minisztertársaim bővebben foglalkozzunk a. részletekkel, úgv hiszem, hogy ' a vita többi anyagáról nem kell már hosszab­ban szólnom. Befejezésül mégis hangsúlyozom és ha meg­engedik, egy példával illusztrálni kívánom azt, 131. ülése 1936 május 18-án, hétfőn. I hogy mit értek ama feladat alatt, melyet be­| vezetőleg negyedik főfeladatként jelöltem meg, amikor azt mondottam, hogy feladatunk a min­dennapi részletmunkáknak olyan elvégzése. amelynél minden ügybe belevisszük egész tu­dásunkat, egész lelkesedésünket, hogy minde­nütt a legjobb hatásfokot érjük el, mert a bár kisebb problémáknak a legnagyobb hatásfok­kal va:ló lelkiismeretes és gyors elintézése össz­hatásában szinte olyan fontos, minit maguknak a nagy célkitűzéseknek odaadó követese. Az állam keretében ugyanis az egyén és az egyé­nek szélesebb köreinek boldogulása nemcsak a nagy célkitűzések helyes megválasztásától függ, hanem ezek konkrét érvényesülésétől is, nemcsak a jogszabályok helyes megalkotásától, hanem azok mikénti végrehajtásától is. (Ügy van! Ügy van!) A törvényhozó és általában a jogszabályok megalkotója, ha nem gondosko­dik lelkiismerétesen azok végrehajtásáról és nem figyeli meg az életben való érvényesülé­süket, hasonlatos lenne az olyan szülőhöz, aki világra hozza gyermekét, de nem gondol táp­lálására és felnevelésére. (Rupert Rezső: így vagyunk: a légvédelemmel is. — Derültség-) A gazdaadósságokat — hogy egy példával éljek — nem volt elegendő jogszabályokban rendezni, hanem a helyi szervek és érdekelt­ségek útján utána kell járni, hogy azok helye­sen érvényesüljenek s a végrehajtásuknál mu­tatkozó hibák kiküszöböltessenek. Ezt tettem mes-, amidőn a majdnem minden adóhivatal mellett, tehált közel 140 vidéki helyen működű ilyen gazdasági helyi bizottsághoz kiküldtem Szakértőimet, akik ott előadásokat tartottak, tarióc«oka.t adtak, nyomtaltványokkal és ; min­tákkal látták el a bizottságokat^ és az érdekelteket s a felmerült konkrét nehéz esetekben útbaigazítással szolgáltak. Ezt tettük meg az 1000 holdat meghaladó védett birtokosok tekintetében is, akiknek száma 150 körül mozog. Itt egyénenként sta­tisztikai felvételeket készítdttek, kivizsgálták a dolgokat és a megbeszélések útján ezek a kérdések megértek a döntésre- Ez természete­sen rengeteg időt. munkát és fáradságot jelen­tett, de ez az, amire szükség van, ha azt akar­juk, hogy a célkitűzések a valóságha helyesen menjenek át. Biztosíthatom a t. képviselőházat, hogy ez az a szellem, amelyben a kormány minden tagja a másra feladatát felfogia és elvégzi, s ez az a szellem, amelly meggyőződésem szerint a legnagyobb biztosítéka annak, hogy gyor­san, helyesen és humánusan valósuljanak meg azok a helyes célkitűzések, amelyeket t ez az őszintén és reálisan felállított költségvetés magában foglal. Éppen ezért nyugodt lélekkel ajánlhatom pzt a költségvetést elfoo-ndásra. (Élénk éliensés, helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot számosan üdvözlik.} Elnök: Az előadó úr nem kíván szólni; szó­lásjoga többé senkinek sines, a tanácskozást befeiezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e elfo­gadni az imént tárgyalt költségvetést általá­nosságban, az egyes tárcák tárgvalási alán­jául? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik nem fosra diák el. szíveskedjenek felállani. (Megtör­ténik.) Kisebbség. • A Ház a költségvetést általánosságban, az egyes tárcák tárgyalási alapjául elfogadja­Következik az általános vita so^án benyúj­tott határozati javaslatok felett való szavazás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom