Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-131

Az országgyűlés képviselőházának 131. ülése 1936 május 18-án, hétfőn. 605 a helyzet •— hogy a részleteket mellőzve csak a legfőbb vonalaikban jelöljem meg a nézetem. szerint követendő utat — a következőket teszi kötelességünkké : Először is: miután némi javulás jelentke­zik az állami bevételek alakulásában is, ahol az adókulcsok növelése nélkül is valamivel na­gyobb a bevétel, a legfontosabb, sőt merném mondani, sorsdöntő kérdés az, hogy ezeket a fokozódó bevételeket helyesen használjuk fel. Másodszor: a szükségletekkel és lehetőségek­kel reálisan számoló pénzügyi politikát kell követnünk* amelynek cselekvő gazdaságpoli­tikára kell támaszkodnia és nem szabad elha­nyagolnia a népi és szociális érdekek okos szol­gálatát. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a kö­.zépen.) Harmadszor: további nagy elvi feladat a,z, hogy pénzünk értékét tartani kell (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) és ennek a célnak a szolgá­latába mindenkinek be kell állania. (Ügy van! Úgy van! jobbfelől.) Negyedszer: féladatunk a mindennapi részletmunkának olyan elvég­zése, amelynél minden ügybe belevisszük egész tudásunkat és lelkesedésünket, hogy mindenütt n legjobb hatásfokot érjük el, mert méltóztas­sanak meggyőződve lenni, hogy a bár kisebb •problémáknak a legnagyobb hatásfokkal való lelkiismeretes és gyors elintézése összhatásai­ban szinte ugyanolyan fontos, inhrt a » nagy •célkitűzések odaadó követése. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a közéven.) Ha az általános vita anyagából a pénzügyi és gazdasági kérdések lényegét ragadom ki és azt — a nélkül, bogy ez alkalommal a részle­tekbe bocsátkoznék, amelyek az egyes tárcák tárgyalására tartoznak — a most megjelölt leg­főbb feladatodnak a sorrendiében tárí*valom. akkor mindjárt az első említettt feladatkör át­vezet a költségve+és e"észére, annak kiadási, bevételi ioldalára és deficitjére, Ami magát a költségvetést illeti, nem tar­tom indokoltnak aát a vita során elhangzott megjegyzést, minitha a, ma<ryar budget tú.lsá­p-osrm szövevényes és áttekinthetetlen Volna. Olvan egyszerű, mint egy kisüzem mérles-e, tprmészp.tpsen már nagv anyagánál és terje­delménél fogva sem lehet, de rendszere, amint •Azt a szakértők elismerték, világviszonylatban is egyike a legáttekinthetőbbeknek. (Ügy van! a, jobboldalon.) Viszont. S'a.ímos, nem mondha­tom ezt ugyanilyen mértékben a zárszám adá­sokra, énpen ezért azoknak áttekinthetőbbé és p<ryszerűbbé té+elérp. az előkészítő munkálato­kat megkezdtük. (Élénk helyeslés a jobbolda­lon és a középen.) A költségvetés h elvességén p'k fokmérőié az, hogy őszinte és reális legyen. Ezt pedig, öröm­mel állanífiom meg. minden oldalról kivétel nélkül elismerték. Ami különösen a bevételek előirányzatát illeti, ez is reális, sőt óvatos, mint ahogy ilyen volt a tavalyi előirányzat is, ame­lyet sokan akkor túlságosan optimisztikusnak minősítettek, de mégis reálisnak bizonyult^ a tavai vi nagy aszály, fagy és jéskárok ellenére is. (Ügy van! TJgtj van! jobbfelől.) Az idei ex­pozém óta eltelt hónapról közizétett adatok köz­ismertek és 37 idei előirányzat realitását még csak megerősítettek. A költségvetés teljessége s^empontiából a vita, során észrevételek hangzottak el tájékoz­tatást kérve arról, hocryan kezeltetnek egves olvan összegek, illetőleg alapok, amelyek a költségvetésben nem szerp-oelnek. Ezpknek a kezelése a, vonatkozó törvényes rendelkezések­nek megfelelőpn a száms^ék és a parlament el­lenőrzése mellett történik. így különösen — hogy a vita során névszerint is megnevezett néhány kérdést érintsek, — a bolettaalap — átmeneti jellegétől eltekintve — már csak azért sem vehető fel a költségvetésbe, mert a költség­vetés összeállításakor még nem állapítható meg a jövő gazdasági év termésértékesítési rend­szere, hiszen a termés maga sem ismeretes még akkor. Ezért a bolettaalap előirányzata a ter­més értékesítését szabályozó rendelettel egy­idejűleg s ziokott a 33-as bizottság elé terjesz­tetni, elszámolása pedig a zárszámadásokban foglaltaik, A zárszámadásban tesznek jelentést az illetékes miniszterek a beruházási kölcsönök felhasználásról is, amelyek célkitűzéseit a be­ruházási törvényjavaslatok tárgyalásakor . a pénzügyminiszter a legrészletesebb számszerű­séggel szokta előterjeszteni, ahogy ez néhány héttel ezelőtt a legutóbbi beruházási törvény­javaslat tárgyalásakor ^ szintén megtörtént. Egyébként már a legutóbbi expozémban beje­lentettem, hogy a korábbi beruházási program­mokat egy körülbelül 2 millió pengős összeg kivételével, aminek felhasználása szintén fo­lyamatban van, végrehajtottuk. Ami a gazdaadósság-rendezési alapok költ­ségkeretét illeti, ezt a vonatkozó törvényes jog­szabályok határozták ^meg és a lebonyolításról a zárszámadásban számolunk el. A telepítési alap, — mint az állandó jellegű alapok általá­ban — a költségvetés indokolásában fog szere­pelni, tényleges kiadásainak elszámolása pe­dig a zárszámadásokban lesz feltüntetve, amit ezidén még egyik irányban sem lehetett végre­hajtani, mert a telepítési törvényjavaslat még tárgyalás alatt áll. Miután a budget teljességéről megemlékez­tem, rátérek a deficitre, mert a deficit ténye és nagysága is befolyással van a budget megíté­lésére. Nagyon részletesen beszéltem erről expo­zémban és így csak néhány rövid megjegyzésre szorítkozom. Világosan megmondtam, hogy mennyire fontosnak tartom a deficit fokozatos lefaragását és ezt jelképezi az egyelőre csak 200.000 pengős deficitcsökkentés is. Ezért talán most nem is szükséges utalnom arra, hogy ha­sonlíthatatlanul gazdagabb és könnyebb pénz­ügyi és gazdasági helyzetben lévő államok is fénytelenek jelentékeny deficitet tártaim ft?« költségvetésekkel dolgozni. így — hogy csak néhány adatot említsek — az Eszakamerikai Egyesült Államok 4528'5 millió dollár, Ausztria 57*7 millió schilling, Hollandia 177'1 millió hollandi forint, Lengyelország 149*1 millió zloty, Norvégia 47'9 millió korona. Olaszország a hadiköltségek nélkül 1582*6 millió líra, Sna­nyolország 755 millió peseta. Svájc 77*1 millió frank, Svédország 136*6 millió korona defici­tet irányoz elő költségvetésében. Azt sem kell újból aláhúznom, hogy arány­lag milyen csekély az az Összeg, amely ezidén tényleges pénztári hiányként jelentkezik, pe­dig a kérdés megítélésére nézetem szerint ez döntő fontosságú. Megmondottam azt is, hogy számolnom kel­lett a deficit meghatározásánál a nemzeti élet fenntartásának parancsoló gyakorlati szükség­szerűségével. A viszonyok kényszere alatt adódó abból a dilemmából, hogy csak az el­sorvadás budgetje és a nemzeti és gazdasági fejlődésünk józanul megszabott, mellőzhetet­len alapjait lerakó költségvetés között lehetett választanom: felelősségem tudatában az utób­bit választottam. (Helyeslés.) Tettem ezt és kellett tennem annál is inkább, mert a gazda­sági megerősödés nékülözhetetlen bázisainak

Next

/
Oldalképek
Tartalom