Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-130

544 Az országgyűlés képviselőházának 1 kor imegszünik az élet, megszűnik minden. A költségvetést, nem a ikornnánynak szavazza meg a képviselőház, hanem a nemizetnek, annak ^ a nemzetnek, amelynek élnie kell és amely a nélkül neim tud élni. Azt a kifogást sem tartom indokoltnak, hogy azért nem fogadják el némelyek a költséigevtést, mert, az adók 'kivetését nehezményezik, s mert esetleg súlyosnak tartják az adózó polgárok megterhelését, viszont túlsóknak a kiadásokat. Rendben van, erről lehet beszélni, azonban nem a költségvetési törvény keretébe tartozik az adókivetések megállapítása, az adókulcsoknak, az adó mérvének megállapítása, hanem ezekre külön tételes törvények vannak. Addig tehát, amíg ezek az adózásra vonatkozó tételes törvények életben vannak, ezeknek a törvényeknek alapján kell eljárni az adókivetéseknél. Mindenesetre szükségesnek tartom, hogy ezek az adótörvények revideáltassanak, (Felkiáltások a baloldalon: Ebben egyetértünk!) szükségesnek tartom ezt azért, mert magam is belátom, hogy bizony olyan visszásságok vannak az adózás terén, amelyek különösen a gazdatársadalom és különösen a kisexisztenciák érdekeit mélyen érintik. (Czirják Antal: Ez sokkal éndekesefoib, mint a Rajniss-ügy. — Egy hang a baloldalon: Ez 'igaz!) Ha már most itt tartunk, akkor nézzük meg azt a kérdést is, hogy tulajdonképpen mik azok a differenciák, amelyek éppen a gazdatársadalom érdekében revideálásra szorulnak, hiszen ezek megoldhatók esetleg a nélkül is, hogy az államháztartás egyensúlyát bántanák. Vannak ugyanis olyan körülmények, amelyek a helyzetből adódnak és amelyek alapos megfontolás után meg is oldhatók akkor, amikor tényleg megoldásra kerül a sor. Nevezetesen arányosítani kell mindezeket. En nem tudok idevonatkozóan statisztikai adatokat felsorakoztatni, amint Némethy Vilmos képviselőtársam tette, nem is tartom ezt szükségesnek, mert most volt arról szó, hogy a különböző ágazatok minként viselik a közterheket, ellenben egy ágazaton belül igenis, már is tudok olyan lényeges körülményeket, amelyek feltétlenül orvoslásra szorulnak és amelyek tekintetében a dunántúli képviselőtársaim ; esetleg nem fognak velem tökéletesen egy álláspontra helyezkedni, amiben viszont szavaim igazságát feltétlenül be keU látniok. Ez: a fuvardíj kérdéséneik megoldása, a tarifakérdés. (Halljuk Halljuk! balfelöl) T. Képviselőház! En szolgálhatok és szolgálni fogok itt olyan statisztikai adatokkal, amelyek megvilágítják az én álláspontom helyességét; eizek a statisztikai adatok különben a Dunántúlra is szólnak, mert én csak a távolságokat vizsgálom. (Helyeslés a baloldalon,) T. Képviselőház! Nagy különbségek vannak abban a vonatkozásban, hogy hogyan tudja értékesíteni termeivényeit az egyes vidékeken az a termelőréteg, amelynek érdekeit képviselni hivatottnak érzem magam, hiszen ott nőttem fel, ott élek köztük és azok érdekeit tartom képviselendőknek és megszívlelendőknek, a más érdekeknek úgyis éppen elég képviselőjük van. (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) Sokkal jobban rászorul ez a réteg a védelemre, mint azok a rétegek, amelyek bőségesen vannak képviselve, 0. ülése 1936 május 15~én

t pénteken. T. Képviselőház! A helyzet az, hogy a távolabb élő termelő a terményeit sokkal olcsóbban adja el, a dolog természete szerint, mint a felvevőpiachoz, Budapesthez közelebb élő termelő, mert a fuvardíj az ő terhére esik. En nem vizsgálom azt, hogy Budapesttől, — mondjuk — 240 kilométerre eső távolságokra. mik ezek a differenciák, pedig vizsgálhatnám, s akkor még sokkal szemebeszökőbb aránytalanságokat találnék, ellenben vizsgálom csak a Budapestről száz kilométer távolságra eső szolnoki paritást s a Tiszántúl 240 kilométeres átlagtávolságának szempontjából ezeket a különbözeteket. Hogy miért vizsgálom száz kilométerre, azt is megindokolom: azért vizsgálom száz kilométeres vonatkozásban ezt a 240 kilométeres távolságot, mert a múlt évben, amikor a szemestermények árminimálásáról volt szó, a kormány a szolnoki paritást vette alapul, tehát én is ezt veszem alapul. Lehet, hogy most is úgy lesz, lehet, hogy ez tényleg megfelel az adott körülményeknek, tehát nem a Budapesttől 240, hanem a Szolnoktól 140 kilométer távolságban lévő helyek adatait szereztem be. Ezek az adatokat a következők mutatják: 10.000 kilogrammos, vagyis 10 tonnás kocsiszállítmányt véve alapul, a búza métermázsájának fuvardíja 100 kilométer távolságra 97 fillér. Ugyanez 240 kilométerre 169 fillér, a különbség 72 fillér. Nagy differencia. Árpánál, zabnál, lisztnél, daránál úgy adódik, hogy száz kilométernél a fuvardíj 121 fillér, már 140 kilométerrel odább, ahol mi vagyunk, 211 fillér, a differencia 90 fillér. Szemes tengerinél 109 fillér, illetőleg 190 fillér, a különbözet 81; csöves tengerinél 101, illetőleg 174 fillér, a külöiir bözet 73. Babnál, borsónál, lencsénél 149, illetőleg 269, a különbség 120 fillér, lenmag, stb., repce, napraforgó-magnál 107, illetőleg 288, a különbözet 181. Lóhere-magnál 210, illetőleg 302, a differencia 172. A szénánál 62, illetve 106, különbség 44. Ezek unalmas, de nagyon lényeges számok, mert az biztos, hogy ezeket a differenciákat lehet eliminálni, mégpedig úgy, hogy az adónál hozatom be azzal a termelővel a különbözetet, amelyet itt ráfizet. Az adó alapját nevezetesen a kataszteri tiszta jövedelem kiszámítása képezi. Ha a kataszteri tiszta jövedelem kiszámításánál azt veszem alapul, hogy milyen távolságra van az illető termőföld a felvevő piactól, és annak arányában csökkentem a kataszteri tiszta jövedelmét az adókivetés szempontjából, viszont a közelebb fekvőét valamennyivel emelem, akkor az államháztartás kárt nem szenved, viszont a termelő megtalálja számítását. (Mozgás és helyeslés balfelöl. — Czirják Antal: Kisemberek szempontjából helyes.) Még kirívóbbak a differenciák, ha azt vizsgálom, hogy milyen eltérések mutatkoznak a gazdaközönség szükségleteinél. Itt azután éppen óriási különbözetek mutatkoznak, mert a falusi ga'zda rászorul különböző fogyasztási cikkekre és nagy differenciákkal vásárolja meg azokat, szemben a közelebb lakóval. Itt is hasonló távolságokat véve alapul, a különbözet fűszerárunál vagóntételben 3*19, illetve 6"09 pengő differencia tehát 2'90 pengő métermázsánként. Ez hatalmas különbség. (Czirják Antal: TTgyis szekerezi!) Nem szekerezi, mert nem jöhet fel Budapestre fűszerárut venni. Ezt különben is budapesti paritáson kellene venni, de én ezt is osak szolnoki paritáson veszem. Mezőgazdasági gépeknél — vagóntétel ese-