Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-130

Az országgyűlés képviselőházának ISO. ülése 1936 május 15-én, pénteken. 523 Vannak olyan évek, amikor egyetlenegy gyermek sem -születik egész sorában a községeknek. Ha most ezeket a népesedési számokat ábrázolni akarjuk, akkor azt látjuk, hogy az egész alacsony korosztályokhoz tartozóik csekély száma és a folyton emelkedő magasabb korosztályok nagyobb tömegei folytán egy csúcsán álló gúla jelentkezik. A népesedési stabilitást ez a csúcsán álló gúla fejezi ki a legjobban, amely bármelyik pillanatban feldőlhet és megteremtheti azt a sírt, amely a fajtiszta magyarságot ebben az országrészében fenyegeti. Ha valaki az egykét a népesedési statisztika adataiból akarja megállapítani, akkor azt fogja látni, hogy csekély a veszély, mert azt látja, hogy a lakosság, ha lassan is, de nő ezeken a veszélyeztetett területeken. Igen ám„ csakhogy nem a színtiszta, törzsökös, ősmagyar lakosság* nő, hanem a bevándorolt idegen hódító, úgyhogy az egyke pusztításai nem foglalhatók statisztikába. Az egyke pusztításai csak arra vezethetnek, • — ha idejekorán nem segítenek — hogy a fajtiszta magyarság kihal például az Ormánságban és helyébe lép a sváb, a horvát, a sokác, és nem csekély önértékben a cigány! Itt kell szólanom arról a téves felfogásról is, mintha az egyke protestáns betegség volna. Tekintettel arra, hogy igen sok katolikus községet tudunk, amelyben épúgy pusztít az egyke, mint a protestáns községekben, az egyke tekintetében semmiféle ilyen meghatározás le nem szögezhető, ellenben csakis olyan területeken pusztít az egyike, a csekély elhanyagolható kivételtől eltekintve, ahol színtiszta magyarság lakik, vagyis az egyke nem lokális, de nem is felekezeti ügy, hanem az egyetemes magyarság ügye és így egyetemes nemzeti ügy és érdek, az egyke elleni harc is! Hogy ez mennyire így van, mutatják a következő adatok. Az Ormánság keleti peremén, ahol érintkezik a villányi sváb népfolttal, száz évvel ezelőtt még nyoma sem volt kimutatható a németségnek s ma ezekben a községekben 'már 8—10—12%-os német lakosság mutatható ki, vagyis egy állandó, konok beszivárgás tapasztalható, amely különösen gazdasági téren fenyeget veszélyeikkel. " Ha ugyanis birtokeladásra vagy haszonbérbeadásra kerül a sor, akkor azt a birtokot rögtön megveszi egy közeli szomszédból, vagy pláne sok esetben a Dráyántúlról származó idegen, a magyar cselédséget elbocsátja, idegen cselédséget alkalmaz és ezzel egy olyan nemzetiségi bázist teremt, amelyet azután a magyarság számára visszahódítani szinte lehetetlen. Az egyke pusztításaival kapcsolatban nagyon fontosnak tartom annak leszögezését, hogy amikor az egyke ellen akarunk harcolni, akkor tulajdonképpen az egyke okai ellen kell harcolnunk azok ellen az okok ellen, amelyek az egykét kiváltották és állandósították. Ezeknek az okoknak sorában elsősoriban a gazdasági hatóerőket és éppen ezzel kapcsolatban a liberalizmus bűneit kell felemlítenem. Ha ugyanis az Ormánság, mint egyik legegykésebb terület népesedési viszonyait nézzük és .megrajzoljuk az errevonatkozó születési grafikont, akkor azt látjuk, hogy körülbelül a 60as évek elejéig a születési grafikon állandóan emelkedik, de a 60-aiS évek elejétől kezdve meredeken zuhan alá. Ha a 44 ormánsági község szüle tési viszonyait községenként nézzük, majdnem KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VII. minden egyes községben .megállapíthatjuk ezt. Kellett tehát a 60-as évek elején vagy azt megelőzőleg valaminek történnie, amely ok ezt a zuhanást, ezt a hirtelen születési csökkenést kiváltotta. (Kenéz Béla: Ezt még nem fejtette tmeg senki!) Ennek a népesedési cezúrának túlsó felén a jobbágyfelszabadítás áll, illetőleg az úgynevezett különözés — ahogyan Baranyában nevezik — vagyis a jobbágy teleknek tulajdonba" adása és a többi úrbéri jog megszüntetése. Baranyábaan ugyanis körülbelül tíz évvel később történt (meg a különözés, mint (máshol, tehát az 50-es évek végén. Ezzel olyan egészen új gazdasági életformára kényszerítették a lakosságot, amely nem felelt meg a lakosság szükségleteinek. Ennek tulajdonítható a születési grafikonok hirtelen és meredek esése. A tmegelőző gazdálkodási forma ugyanis — amelyben bizonyos kollektív vonások voltak — 'módot adott a gazdának arra, hogy annak a hat-, nyolc- tíz holdnyi kicsi jobbágyteleknek anegművelésén felül éljen^ azokkal az úrbéri jogokkal, amelyek gazdálkodását^ kiegészítették és îmegéllûetését biztosították, így például a faszedés jogával, a halászat jogával, a makkoltatás jogával, a legeltetés jógáival és így tovább. lAtmikor a gazda ezekkel élni akart, kénytelen volt sok munkaerőről gondoskodni és minthogy a legolcsóbb munkaerő a gyermek volt, tehát nagy családja lehetett, sőt kellett is» hogy nagy családja legyen. Kellett neki sok gyermek, mert az egyiket elküldte, hogy a csikókat legeltessee. a másikat elküldte halászni, a harmadikat elküldte fát szedni, a negyediket elküldte a otniezőre különböző gyógynövényekot gyűjtögetni. Szóval sok munkaerőre volt szüksége, sok gyermek kellett neki, amivel szemben, mikor bekövetkezett a különözés és (ezeket az úrbéri jogokat elvesztette, attól a pillanattól fogva megszűnt az a belső gazdasági kényszer, hogy sok gyermeke legyen, megmaradt viszont a hat- vagy nyolc holdnyi jobbágytelek, annak reménye és lehetősége nélkül, hogy ahhoz további hat-, nyolc vagy több holdat vehessen. Vagyis, amikor a jobbágyfelszabadítás, mint az individuális liberális gazdasági rendszer egyik kiváló és nagyszerű intézménye, megteremtette ezeket az állapotokat, mi történt? Nem mondom azt,, hogy ez a liberalizmus részéről hiba volt, sőt ellenkezőleg, ez a természetes fejlődés egyik etapja volt. A hiba ott volt, hogy a liberalizmus elfelejtett gondoskodni egy olyan intézményről, amely ezt a megelőző életformát valamilyen módon, vagy mértékben pótolhatta volna, hogy ez a változás ne okozzon olyan éles törést, a lakosság gazdasági és társadalmi viszonyaiban, mint így. Nem lett volna hiba ebből, ha a gazda növelhette volna birtokát. De megdöbbentő adatok mutatják, hogy a nagybirtok milyen szilárdan, megingathatatlanul tartja állagát, azon a vidéken, a jobbágyság felszabadítása óta. Méltóztassék megengedni, hogy néhány jellemzőbb adatot soroljak fel erről annak előrebocsátásával, hogy Baranyában, már a száz holdon felüli birtokot is nagybirtoknak tekintik azért, mert a gazdálkodás módja és intenzitása ott sokkal nagyobb. Csonka-Baranya megye területe Pécs kivételével, 669.000 katasztrális hold. Ennek a területnek az 1920. évi földreform után is még mindig 40%-a száz holdon felüli birtok. De ha 74