Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.
Ülésnapok - 1935-128
442 Az országgyűlés képviselőházának nincs olyan egyszerű adózási rendszer mint nálunk, azt önök éppúgy megtapsolták, mint t. képviselőtársamnak éppen ellenkező megállapítását. T. képviselőtársaim, (Hertelendy Miklós: Azért kell megváltoztatni!) méltóztassalak erre vonatkozólag is valami kezdő lépést tenni. Szerettem volna, ha t. képviselőtársam egy határozati javaslatot nyújtott volna be, (Zaj.) hogy jelét adhattuk volna annak, hogy mi igenis óhajtjuk és akarjuk, (Hertelendy Miklós: A gazdaérdekképviselet útján!) ennek a lehetetlen adórendszernek a megváltoztatását. De hát nem adnak az urak alkalmat rá és ha mi nyújtjuk be a határozati javaslatot, akkor egyszerűen leszavazzák, azt mondják Pató Pál módjára: benne van a programúiban, ráérünk még, majd elkövetkezik annak is az ideje, csak várjanak, t. képviselőtársaink. (Felkiáltások jobbfelől és középen; El is fog következni az ideje! — Dinnyés Lajos (a jobboldal felé): Mire az elkövetkezik, önök már régen nem lesznek itt! — vitéz Szalay László: Képzelődés! — Kölcsey István: Egyáltalán nem is ragaszkodunk hozzá! — Zaj.) Engedjék meg, t. képviselőtársaim, hogy bizalmatlanok legyünk ezzel az elhalasztással szemben, (Zaj.) hiszen az önök katekizmusának, a nemzeti munkatervnek bevezető sorai, amelyeket maga Gömbös Gyula miniszterelnök írt, két csoportra osztják a tennivalókat. (Propper Sándor: Lőcsei kalendárium!) Azt mondják ezek a bevezető sorok, hogy (olvassa): »... azonnal foglalkozni kell azokkal, hacsak nem akarja az ország és a nép érdekeit súlyos veszélynek kitenni.« (Dinnyés Lajos: Azonnal!) Ez a sofort-programm. Amit előttem szólott képviselőtársam az adózásra mondott, az sofort, itt azonnal intézkedni kell. És mit látunk? (Felkiáltások jobbfelől. Történtek is intézkedések! — Hertelendy Miklós: Meg is kezdődött! — Dinnyés Lajos: Micsoda kezdődött meg? — Hertelendy Miklós: A kislakások ügyében! — Kölcsey István (Dinnyés Lajos felé): A kislakások adójának elengedése semmi? Hát a tíz holdon aluliak .adójának elengedése semmi, Lajos? — Dinnyés Lajos: Mennyi az? Semmi! — Elnök csenget. — Dinynyés Lajos: Közben a kar telek mennyi vámkedvezményt kapnak!) A t. pénzügyminiszter ár azzal az ortodoxiával csinálja meg a költségvetést, mint amivel eddig csinálták. (Zaj. — Dinnyés Lajos közbeszól.) Elnök: Dinnyés képviselő urat kérem, hallgassa meg saját szónokukat. Horváth Zoltán: Látnunk kellene itt a költségvetésben, hogy valami más mód is követtetik ezen a téren, de nem látunk semmit, (Mozgás. — Propper Sándor: Jó vacsora utáni hangulat!) Amint megállapítottam, ugyanúgy csinálják a dolgokat ma, amint harminc évvel ezelőtt csinálták, csak rosszabbul. (Ellenmondások jobbfelől és középen.) Rassay Károly és Eckhardt Tibor képviselőtársaim kimutatták, hogy a költségvetés rosszabb állapotokat tüntet fel, mint azelőtt. (Kölcsey István: Az ő szempontjukból! Nem szentírás, amit Eckhardt mond!) T. Képviselőház! Ennyivel kívántam reflektálni előttem szólott t. képviselőtársam felszólalására. (Egy hang jobbfelől: Nem sok!) Annyiban sok lesz, hogy ha tettekkel jönnek, mi támogatni fogjuk ezeket a gondolatokat. (Felkiáltások jobbfelől: Nem, hisszük! — Kölcsey István: Nem is tudna fegyelmezett kormánypárti lenni! — Mózes Sándor: Ahhoz puha gerinc kell, mi pedig nem vagyunk hozzászokva, hogy puha gerincünk legyen! — 128. ülése 1936 május 13-án, szerdán. Kölcsey István: Maga sem hiszi, a képviselő úr, azt, amit most mond! — Dinnyés Lajos: Nem üdvözölni jöttünk Caesart! — Mózes Sándor: Önáló véleményünk van. — Zaj.) Méltóztassanak megengedni, hogy pártunk mai nagy ünnepnapjával foglalkozzam. Amióta alkotmányos életet élünk, soha egy pártnak sem jutott osztályrészül olyan nagy kitüntetés, mint ami a kisgazdapártot és a kisgazdapárt vezérét érte. (Kölcsey István: Hogy a bíróság elé vitték! — Derültség a jobboldalon. — vitéz Szalay László: Ez t a kitüntetés leíokozást jelent! — Dinnyés Lajos: Az ön szemében! De ön nem az ország!) Egész egyszerűen állapítsuk meg, hogy a független kisgazdapárt megtartotta országos választmány ülését, (Zaj a jobboldalon. — vitéz Bánsághy György közbeszól) amelyen a párt vezére elmondotta kritikáját (Hertelendy Miklós: Még egy vezér! — Molnár Imre: Szép kis kritika!) az ország sorsáról, a kormány tevékenységéről és a miniszterelnök úrról való véleményét (Brogli József: Lázította az országot! — Kölcsey István: Erről is megvan a véleményem!) és a t. kormány és a t- túloldal anynyira fontosnak tartotta ezt a dolgot... (Zaj a jobboldalon. — Propper Sándor: Majd futnak utána valamennyien! — Kölcsey István: Legyen nyugodt, én nem fogok! Meg fogja majd látni! — Propper Sándor: Ott lesznek majd mind az előszobájában! — Kölcsey István: Én nem leszek ott, legyen nyugodt!) Elnök: Méltóztassanak ezeket a párbeszédeket beszüntetni. Horváth Zoltán: ..hogy külön minisztertanácsot hívtak össze, hogy ezzel a mi gyűlésünkkel foglalkozzanak. Ez nagy megtiszteltetés ránk nézve, mert hiszen minisztertanácsot csak olyan ügyekben, olyan főbenjáró, az országot közvetlen érdeklő (vitéz Szalay László: És sértő!) és talán veszéllyel fenyegető ügyekben szoktak tartani, (vitéz Szalay László: Nem volt tartva!) amikor periculum in mora, amikor veszélyes a halogatás. (Molnár Imre: Talán forradalmi útra térteik?) Minket az a kitüntetés ért, hogy minisztertanács ült össze, bevonták az elnök úr őnagyméltóságát is és megállapították azt a programmot, (Kölcsey István: Honnan tudia? — Zaj a jobb- és a baloldalon') amely itt előttünk lepergett. (Dinnyés Lajos: Soha még nyolc minisztert nem láttunk egyszerre a Házban! — Mózes Sándor: Nagy az egység köztük! — Kölcsey István: Meg is van! — Pronper Sándor: Régen rossz, ha beszélni kell róla! Ha bizonvítani kell. hogy megvan, akkor már inog! — Kölcsey István: Mikori — Zaj) A mi pártvezérünket és bennünket abban a kitüntetésben részesítettek, hogy előre elkészített deklarációval az e^ész^ kormány, amelynek tagjaihoz az egész költségvetési vita alatt nem volt szerencsénk, feketébe öltözve bevonult ide a Házba, (Zaj.) kivéve a miniszterelnök urat. aki beteg és egy ünnenélyes aktussá tették ezt a. megnyilatkozást. (Bro*rli József: Talán irigyli tőle!) Inkább boldogok vagyunk, hiszen ennek alkarok kifejezést adni. t képviselőtársam- Az elnök vr onnan az elnöki székből szükséffét látta annak, hogy pártvezérünk twaV»it sz^ól-s7,ÓT*a idénye és itt az országgyűlés kénviselőházátnl felbatal Tonnást kérjen a^T-a nÓTve bngy mivel eo-y politikai r>árt vezére bátnrlíodott egy orsz^w 1 ! pártpv niesen a ma ""a véleményét, elmondani..'... ; flFCölcsey István: ]VTpo-sérteni a "Háv. szuvp^nitásá^! __ Zaj a jobboldalon. — Kölcsey István: Gyönyörű védőbeszéd!)
