Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.
Ülésnapok - 1935-127
Az országgyűlés képviselőházának 1&7. ülése 19S6 május 12-én, kedden. gíyon érdekelne minket és valószínűleg az igen tisztelt kartelvezér képviselőtársamat is, vájjon mi a jövedelme iái szérikartel-vezéreknek ugyanakkor, amikor sa 'bányamunkások nyomorúságos éhbérért dolgoznak az egész országiban. Egyes» helyeken a bányamunkásság anynyira le van rongyolódva, hogy ugyanabban a ruhában, amelyben hétköznap munkába jár, jár vasárnap is az emberek közé. Az iái bányamunkás, aki leszáll a föld mélyébe, amikor elbúcsúzik ia) 'Családjától reggel, vagy amikor a siohtára^ megy, nem tudja, hogy vájjon még viszont játja-e őket az életben. Az'a szerieinesétlen bányamunkás oly szomorú viszonyok között él, amelyhez, hasonló viszonyok között csak a kínai kulik élnék . Ha már most ezzel szemben, kételkedő miniszter uram és igen tisztelt képviselőház (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Rossz adat!) megnézzük, hogy a szénkartel vezéreinek mi az évi jövedelmük, iáikkor a következőket kell megállapítanunk. Fuchs Richárdnak, az UrikáinyZsilvölgyi Kőszén vezérigazgatójának jövedelme'évi 107.271 pengő, Desziberg Antalnak, a Salgótarjáni Kőszénbánya ügyvezető igazgatójának évi jövedelme 92.368 pengő, Vida Jienőnek, ai Magyar Általános Kőszénlbánya igazgatójának évi 249.711 pengő jövedelme van. (Szurday Róbert: Részben saját vagyonából!) Dr. Chorin Ferencnek, a Salgótarjáni Kőszénbánya elnökének évi jövedelme 278.756 pengő, Englel Árminnak, a Budapest Vidéki Kőszénbánya vezérének 180.514 pengő' az évi jövedelme, Krausz Frigyesnek, a Mák. igazgatójának évi 77.174. Lantos Ernőnek, a Niagybátony-Ujlaki kősaénbánya vezéréneik 59.570 pengő az évi jövedelme. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Milyen szerény!) Müller Albertnek, a Salgó igazgatójának évi jövedelme 58.880 pengő. Rejtő Árminnak, a Salgó Igazgatójának évi jövedelme 41.596 pengő,, (Propper Sándor: Direkt éhbér! — vitéz SzaSay László: Mind zsidó!) Reznick Artúrnak, a Mák. igazgatójának évi jövedelme 44.584 pengő. Sebő Bertholdnak, a Mák. igazgatójának évi jövedelme 51.761 pengő. (vitéz Szalay László: Ez antiszemita beszéd?) Stefániái Richárdnak, a Mák. igazgatójának évi jövedelme 38.673 pengő stb. Szóval 15 iszénbánya-igazgatóinaik, 15 kartelvezérnek évi jövedelme összesen 1,409.805 pengő. (Propper Sándor: Bevallott jövedelem!) Ez a bevallott jövedelem. Már most kérdezem az igen tisztelt miniszterelnök urat, hol van az az Ígéret, amelyben a jövedelem igazságos eloszlásáról beszélt 1 ? Viatjjon a négy esztendei kormány elnöki ténykedés, vájjon a négy esztendei idő nem volt elég arra, hogly ezen a téren valamit csináljon"? Nem volt elég arra, hogy ezt az igazságtalan, égbekiáltó jövedelemeloszlást rendezzél? Nem volt elég arra, hogy lehetővé tegye a dolgozó munkásság, a bányákban, textilgyárakban, vasgyárakban dolgozó munkásság helyzetének javítását? De az igen t. miniszterelnök úr — amik ént voltam bátor beszédem elején megemlíteni — ígéretet tett a kisiparosoknak és a, kiskereskedőknek is, hogy az ő helyzetükön is javítani fog. Most az igen t. miniszter úr azt gondolja magában: hát mi az, hát nem tettünk semmit? Hiszen a közelmúltban tárgyaltunk le egy törvényjavaslatot, amely a, kisiparosság helyzetén volt hivatva segíteni. Hát ha az igen 1. 1 miniszter úr tényleg ezt gondolta most magában, akkor legyen szabad nekem a következőket mondanom. (Propper Sándor: Viszont gondolnia!) Ügy vagyunk ezzel a törvénnyel, amelyet a Ház a kisiparosság érdekében megszavazott, mint azzal a koldussal, akit kivezetnek a Teleki-térre s cilindert és szmokingot vesznek részére ugyanakkor, .amikor nincs alsó fehérnemű rajta,, amikor rongyokban lóg az ing rajta, amikor nincs kapcarongy a cipőjében. Ugyanígy tett az iparügyi miniszter úr cilindert a kisiparosok fejére és szmokingot a kisiparosok testére. (Derültség.) Azzal a törvénnyel, amelyet a kormány a közelmúltban útjára eresztett, nincs segítve a kisiparosokon. Annak idején, amikor tárgyaltuk azt a törvényjavaslatot, megmondottuk, hogy a kisiparosok pusztulnak, a kisiparosok százainak és ezreinek nincs meg a mindennapi betevő falatja. Azt mondottuk: miniszter úr, magas 'kormány, munkát adjanak, munkát teremtsenek a kisiparosoknak, hogy fenn tudják tartani az életüket, fenn tudják tartani a családjukat; munkát, adjanak nekik, vagy pedig anyagilag segítsenek rajtuk. Azt . mondottuk ennek a törvénynek a tárgyalásánál, hogy ha van és volt ezer és ezer millió a nagybirtokos osztály szanálására, ha volt ezer és ezer millió a nagybirtokos osztály adósságainak kifizetésére... (Reményi-Sehneller Lajos: Hol? — vitéz Szalay László: A holdban!) Az igen t. képviselő urak valószínűleg megfeledkeztek már arról, hogy volt egy pénzügyminiszter itt, aki éivekkel ezelőtt a többségi párt felé fordulva mondotta már, hogy az urak ne panaszkodjanak, hiszen 1200 milliót kapott a birtokososztály, (vitéz Arvátfalvy Nagy István: A holdban! — Felkiáltások a jobboldalon: Ki mondta ezt? — Buchinger Manó: Korányi!) Korányi miniszter úr mondotta évekkel ezelőtt. (Reményi-Sehneller Lajos: Nem erre mondotta, hanem egészen másra!) Nem másra! Ugyanez a társadalmi osztály kapta, amikor az iparosok társadalmi osztálya egyetlen fillért sem kapott. Ezt reklamálom én, igen t. Képviselőház. (vitéz Szalay László: Beszédének ez a része már nem sikerült, úgy látszik, csak antiszemita beszédet tud mondani! — Derültség. — Propper Sándor: Ha, önnek is ugyanilyen arányban sikerülne, meg lenne elégedve!) Az ön közbeszólására, t. képviselőtársam, csak azt mondhatom: az a kisiparosság, amely becsülettel megállotta és megállja a helyét, joggal kívánja, joggal kéri és joggal követeli azt, hogy tessék a kormánynak munkaalkalmat teremteni, tessék lehetővé tenni, hogy munkája után becsületes jövedelmre tegyen szert és ha nem tud a kormány munkát teremteni, munkát adni, akkor tessék anyagilag segíteni őket. (vitéz Szalay László: Ezt csinálja a költségvetés!) Tessék levenni a cilindert a fejükről, a szmokingot levetni. róluk, tessék tisztességes fehérneműt adni nekik és csak azután tessék felöltöztetni őket. (vitéz Szalay László: Es káposztalevest, mint 1918-ban!) Beterjesztett határozati javaslataim ezt a célt szolgálják; remélem, hogy az urak el fogják fogadni. Ugyanez a helyzet más vonalon is. Hányszor beszéltünk itt a tanítók nyomorúságos helyzetéről, hányszor mondtuk el a tanítók jogos sérelmét, jogos panaszát. Feláll mindig egy-egy^ miniszter úr, elhangzik ajkáról egy szép ígéret a tanítóság felé és a tanítók ugyanúgy nyomorognak ma is, mint évek kel ezelőtt nyomorogtak. De szó volt ma már a diplomás ifjúságról is, amely feléi innét a, Házból miniszteri ajkakról, előkelő ajkakról ismételten hangzottak el ígéretek. ígérik az ifjúságnak, a diplomás
