Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.
Ülésnapok - 1935-127
Az országgyűlés képviselőházának adás van, a nyugellátásoknál 6,800.000 pengő a túlkiadás. (Buchinger Manó: Tehetjük!) Végig az egész vonalon, ahová néz az ember, mindenütt csak könnyelmű pénzügyi gazdálkodást lát ugyanakkor, amikor az egész magyar gazdasági élet romokban hever. De itt van, t. Képviselőház, a miniszterelnökség és a külügyminisztérium sajtóalapja, amelyről soha senki ezen a földön nem fogja megtudni, hogy milyen címen, hová, milyen lapoknak mennyi került. Hogy csak egy összeget mondjak, a Gömbös-kormány dicsőséges uralkodása alatt erre a célra minden elszámolás nélkül 6,972.461 pengőt költöttek. Hajmeresztő könnyelműség ez, amikor látjuk, hogy az egyik oldalon ilyen irtózatos összegeket könnyelműen költenek el ugyanakkor, amikor a másik oldalon vérlázító kíméletlenséggel vesznek el szerencsétlen emberektől jövedelmeket. Gondolok itt a hadiözvegyekre. Amikor ilyen irtózatos összegeket költ el a kormány, akkor a pénzügyi kormányzat azoktól a hadiözvegyektől, akik dohánygyárban dolgoznak, elveszi a hadiözvegyi segélyt, ha a havi 60 pengőt meghaladó keresettel bírnak. (Propper Sándor: öt pengőt havonta!) Ügy érzem, mélyen t. uraim, hogy nincs szó a magyar szótárban, amellyel eléggé keményen meg lehetne bélyegezni a kormánynak ezt a szívtelen eljárását. (Propper Sándor: Imparlamentáris volna!) Említettem az adóelosztást. Idevonatkozóig a mostani költségvetésnél azt látjuk, hogy az együttesen kezelt adók előirányzata 1,200.000 pengővel csökken, ezzel szemben 7,550.000 pengővel emelkedik a forgalmi adó, az a forgalmi adó, amelyet az apró kisemberek, az életnek legjobban sújtottjai, akkor fizetnek, amikor kenyeret vásárolnak, amikor perkálkötényt vásárol a falusi asszony magának, vagy valami fontos élelmiszert. Ezek fizetik forgalmi adóban ezt a hétmilliót meghaladó többletet . A miniszterelnök úr — amint méltóztatott hallani —' azt mondotta, hogy a becsületes munkának tisztességes megbecsülésére törekszik. Ha megnézzük, hogy ez a valóságiban miként történik, akkor azt kell mondanom, hogy ezel is úgy vagyunk, mint általában t-m ás Ígéretekkel: szialvak minden 'belső tartalom nélkül, szavak élet aaélkül, levegőbe elpuffogtatott üres szavak és Ígéretek. Ha a miniszterielnök úr a rádióiban i elmondott beszédét komolyan hitte és hiszi, ha <a kormány prognainmjában tényleg benne van, amit hirdet, hogy a munkát megvédi és haj igaz az, amit Bornemisza igen tisztelt iparügyi miniszter úr mondott most ta közelmúltban magyon szép virágos szavakkal, hogy ia munka meim árucikk, hanem Isten ajándéka, akkor Isten ellen való bűnt követ el a kormány, ha i ezt az Isten laíjándékát a kíméletlen kapitalizmus részéről úgy ki hagyja uzsorázni, mint ahogy az történik. (Propper Sándor: Ezt már nem helyesli a miniszter úr, a szép költői hasonlatot igen!) A közelmúlt napokban a szegedi közgyűlés Ijermáben az ujszegedi ikendergyárban dolgozó páriák sorsávtail kapcsolatban a következő hangzott el (olvassa): »A szövőnők tekintélyes része hetenként 96—100 órát, azaz 16 órát dolgozik. Ennek az a magyarázata, hogy a 8 órás munkaidő amellett gyakorlott szövőnők keresete átlag heti 5—6 pengiőt tesz ki, de vannak, lakik csak 3—4 pengőt keresnek. (Propper Sándor: Ennyire taksálják Isten ajándékát!) Százméterenként ugyanis az anyagok különbsége szerint 1—2—3 pengő iákkordibért fizet. Ezért, akik csak tehetik, olyan géphez kérik beosztásukat, 127. ülése 19S6 május 12-én, kedden. 393 ahol reggel 6-tól este 10 óráig egyfolytában dolgozhatnak. így kereshetnek heti 10—12 pengőt, a kiválóbbak 13—14 pengőt. Akik az altalános osztályban dolgoznak, mintegy 130-an, már hónapok óta minden vasárnapra be vannak rendelve és ezek egyetlen nap szünet nélkül dolgoznak. Az általános osztályon viainnak olyan munkások is, akik megszakítás nélkül 24, sőt 48 óráig vannak munkában. Az általános r osztály munkásai, gépészek, szerelők stb. •vasárnap ínég templomiba sem mehetnek, mert reggel 6 órakor kezdődik a munka. A fonóban éjszaka is állandóan dolgoznak, de az éjszakai munkások munkabére éppen olyan alacsony, mint a többieké.« ^ Igen tisztelt Képviselőház! Kérdem az igen tisztelt jelenlévő iparügyi miniszter urat, vájjon megengedhetőnek s lelkiismeretével összeegyeztethetőnek tartja-e azt, hogy Isten ajándékával a kíméletlen és lelketlen munkauzsorások így visszaéljenek? Azt látjuk, hogy ellenére iái szép ígéreteknek, amelyek ismétlem, elhangzottak, az ipari r munkabérek a múlt esztendőben egyes iparágakban 40—50%-kai csökkentek. A minimiális munkabérekre vonatkozó rendeletet kijátsszák. Ezt voltam bátor megkockáztatni az imént is közbeszólás formájában, amikor iái túloldalról igen tisztelt képviselőtársiam beszélt is akkor a miniszter úr ideintett, ;hogy ez nem felel meg a tényeknek. Felhívom az igen tisztelt iparügyi miniszter úr figyelmét arra, hogy a munkáltatók mindenütt, ahol már be van vezetve a minimális 'munkabér és a 8 órai munkaidő, keresik az alkalmat arra, hogyan játsszák ki a munkásokat és miiként károsítsák meg őket. Adva van például egy faárugyár, ahol főleg székeket készítenek % Amíg a minimális órabér nem volt megállapítva és a 8 órai munkaidő nem volt bevezetve, a munkáltató kiadta a munkát, az üzemvezető kiadta az, anyagot az asztalossegédnek, mondván: itt van száz darab szék számára anyag, készíts részemre száz darab széket. Vagy akkordban, vagy napszámíban csinálta azt meg, de — és itt va,n a hangsúly — annak az asztalos segédnek egyetlen fillér készkiadása nem volt arra a munkára; tisztán kapta meg azt a bért, amely meg volt állapítva, a munkás és munkáltató között. Mi a helyzet ma? A kapitalista, az asztalosgyáros azt mondja: minimális^ órabér? En, édes barátom, ha rámkény szeri tették a 32—36 filléres órabért, amellett nem találom meg a számításomat; hogy tehát megtaláljam, neked is segédkezned kell. — Miként 1 ? — A székekben, igen t. miniszter úr, van 6—8 vascsavar. Eddig az asztalossegéd, a székkészítő asztalos nem fizette meg ezeket a csavarokat, Ima meg kell fizetnie. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Tessék feljelenteni!) Felszámítja. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Tessék feljelenteni, csak így lehet segíteni.) Tény az, hogy felszámítja. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: A rendelet tartalmaz szankciókat.) Ez tehát az egyik formája annak, hogyan játsszák ki a munkásokat, de száz és száz hasonló eset van és azt hiszem, az igen t. miniszter úr még miniszter lesz akkor, amikor mi ezekkel az ügyekkel ide fogunk jönni a Ház elé és kérni fogjuk a miniszter úr közbenjárását. (Propper Sándor: Reméli a miniszter úr, hogy még miniszter lesz. — Györki Imre: Akkor már miniszterelnök lesz!) Igen t. Képviselőház! A miniszterelnök úr, ahogyan méltóztatott hallani beszédem elején,
