Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-127

Az országgyűlés képviselőházának zet — és idézek újra — »jelenleg és a legközelebbi hónapokban nincs abban a helyzetben, hogy (részünkre vagyonából további összegeket hasítson ki.« »Vagyonából további összegeket hasítson ki!« Ezt írták a berlini szociáldemokraták a magyar szociáldemokratáknak 1932 decemberében! (Zaj a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Nem a szociáldemokratáknak, csak a szakszervezeteknek! Tudatosan ferdít! — Zaj. — Elnök csenget.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Rajniss Ferenc: Ez; a levél a következőképpen kezdődik: »Verehrter Genosse Dr. Sasvári.« Dr. Sasvári Józsefnek van címezve. Ennek a német levélnek, amelyet a szociáldemokraták kaptak, az a. vége, hogy olyan rossz a helyzet, hogy imég Szakasits sem tudna változtatni rajta. (Derültség jobbfelől.) Tényleg nagyon rossz volt a helyzet ebiben az időben, már dübörgött a föld, esy hónap választotta el Németországot a hitleri uralomtól, de a vörös szakszervezeteket még mindig fejték Magyarországról pénzért. (Zaj. — Elnök csenget. — Györki Imre: Szerencsétlen ember maga! — Derültség a báloldalon. — Petainek József: Ki a szerencsétlen? — Malasits Géza: Az az építőipari szövetkezetnek nyújtott kölcsönt! Mit akar? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Ne méltóztassanak egymás szerencséjét és szerencsétlenségét megállapítani. (Derültség.) Rajniss Ferenc: Ismertetni óhajtom ennek a Bernhardt elvtársnak a németországi szakszervezeti kongresszuson imondott beszédét (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Halljuk! Halljuk!), amelyben azt mondja, hogy (olvassa): »Eine besondere Arbeit war in Ungarn zu leisten.« A továbbiakban pedig megállapítja, hogy a magyar Mémosz.-t a gazdasági krízis és az egyik építkezés vezetésénél előfordult csalás a csőd szélére kergették. A magyar szakszervezetek egyesülése és csőd esetén feloszlatták volna ezt a szakszervezetet. »Más név alatt újjáalakítás, lehetetlenség lett volna« — jelentette Bernhardt elvtárs a berlini szocialistáknak a gyűlésén. Az építőmunkásoknak a vállalkozók ellen való védekezésének tehát nem lett volna imeg a lehetősége. Idézek (olvassa): »Ezt meg kellett akadályozni. Nemzetközi szakszervezeti kötelességünknek tartottuk, hogy beleavatkozzunk az ügybe. Nem kis áldozatot hoztunk, de szükséges volt.« Szükséges volt, mert ezzel megmentették a magyarországi szakszervezeteket és a pártmozgalmat. (Zaj. — vitéz Csicsery-Rónay István: Na, kérem! — Farkas István: Semmi köze sem volt hozzá a pártnak, egy szakszervezetről van szó! — Zaj. — Elnök csenget. — Felkiáltások jobbfelől: Most beszéljenek! — Zaj.) t Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Rajniss Ferenc: Igen t. Ház! Ez az ügy egy végtelenül kicsi része mindannak, amit majd bizonyítani óhajtok a jövőben. A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége — Dob-u. 90. — váltót adott 15.000 birodalmi márkáról 1927-íben a »Gewerkschaft der Schuhmacher in Nürnberg«-nek. Onnan vette fel a pénzt. Ezt a pénzt ma szintén visszaperelik. Az aláírás azonban a váltón most imár helytelen volt, ímert nem ugyanazok írták alá, akik a pénzt kérték, hanem egy olyan alszervezet, amely nem jogi személy és aimely tehát a pénzért nemi felelős. Harmadszor a Magyarországi Pamunkások Szövetsége, ahol szerepe van a legjobb tudomásom szerint ugyanannak a Propper Sándor nevű kárpitosnak, aki itt képviselő és aki ?7, ülése 1936 május 12-én, kedden. 353 annyira helyeselt nekem, amikor azt mondottam, hogy hazaáruló az, aki külföldről pénzeket hoz be Magyarországra bármilyen címen, mondom, a Magyarországi Famunkások Szövetsége 1930 március 7-én a Deutsche Holzarbeiter Verbundtól, a legvörösebb német szövetségtől kölcsönt vett fel 30.000 pengő erejéig. Ebből a 30-000 pengőből szintén visszafizettek — írd és mondd — kamattal és tőketörlesztéssel összesen 875 pengőt. (Derültség a jobboldalon és a középen.) Beadványaikban megállapították a szociáldemokraták, hogy ők ezeket a kölcsönöket sohasem voltak kötelesek visszafizetni. (Zaj. —- Elnök cSenget.) T. Ház! Természetes dolog, hogy megadom ugyanazt, amit Peyer Károly képviselő úrtól kértem, és még a mai napon a Házon kívül fogom mindezt megismételni, hogy Peyer Károly képviselőnek, illetve &

r szociáldemokratáknak meg legyen a^ lehetőségük arra, hogy engem a bíróság elé állítsanak. (Petainek József: Ez a becsületes eljárás! — Györki Imre: Senki sem vonja mindezt kétségbe! A bíróság előtt a telekkönyvből mindez megállapítható. - Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Rajniss Felrenc: T. Ház! A szociáldemokrata párt, illetve annak nevében Györki képviselő úr azt óhajtja indítványozni a Háznak, hogy a képviselőház küldjön ki egy 21 tagból álló parlamenti vizsgáló bizottságot, amely hivatva lenne az Üj Magyarság című politikai napilap anyagi forrásait megvizsgálni. Azt írja Györki Imre (Olvassa): »Indítványozóm, mondja ki a képviselőház, hogy a kiküldendő bizottsásr 30 napon belül köteles legyen a vizsgálatáról szóló jelentést megtenni.« T. Ház! Ez egy újabb el kenési mód. En az igen t. Háztól és elsősorban a szociáldemokrata frakciótól a saját becsületemet követelem és felszólítom őket arra, hogy hagyják az összes töbhi akciókat majd arra az időre, amikor ezt megtették. Ezen túlmenőleg pedig kijelentem, hogy akár ilyen indítványt, akár szerény személyemre vonatkozó indítványt külföldi pénzek dolgában bárki megtehet ebben a Házban, ha a vádat átveszi, kivéve a szociáldemokrata pártot, mert a szociáldemokrata párt erre a célra erkölcsileg összeférhetetlen testület. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Elvállalhatják ezt a magyar polgári képviselők, akik nem. külső pénzekből élnek, akik nem vettek fel külső kölcsönöket, amelyeket soha nem fizettek viszsza, nem vettek fel kölcsönöket, amelyekről maguk állapítják meg a járásibírósági beadványban, hogy azokat nem kellett visszafizetni, de mások ne jöjjenek a Ház elé erkölcsbírónak, tisztességes emberekkel szemben, csak ha bizonyítani tudnak. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) En a szociáldemokrata párt belügyeivel soha nem foglalkoztam, csak a legutóbbi három napon, amelyből kettőt kerületemben töltöttem. Amit idehoztam, az az első, illetőleg egyetlen nap vizsgálódásainak eredménye. Túlságosan sokat próbálkoztak velem foglalkozni. Amit mondottam, megmondottam.^ En tisztán és becsületesen állok a Ház előtt és nem azok miatt a vádak miatt érzem magam befrecskendezve, amelyeket itt tettek ellenem és nem azért mondom, hogy tiszta ember vagyok, mert nem vagyok benne abban, amit az urak reám kentek, hanem azért, mert állítom, hogy semmiféle gazdasági ügyben sem idehaza, sem külföldön, soha benne nem voltam és mint 42