Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.

Ülésnapok - 1935-124

234 Az országgyűlés képviselőházának 1, haseni akarták politikai felfogásának megvál­toztatására bírni s vele szemben tanúsított el­járásuk miatt panasza nincsen. t Nem nyert beigazolást, hogy a csendőrség adófoglalás, vagy egyéb címen rátörne a pol­gárok lakására, valamint az, hogy Orbán Er­zsébet nevű kisleány ennek következtében halt volna meg. Orbán István 8 éves Erzsébet nevű leányát ugyanis dr. Brenner Sándor 1935 szep­tember elejétől maláriával kezelte s miután ké­sőbb a betegnél egy köldök alá érő lépmegna­gyobbodás mutatkozott, fehér vérsejtüséget ál­lapított meg. Erre tekintettel a szülőknek aján­lotta is, hogy a beteg gyermeket vigyék be Debrecenbe a klinikára, de a szülők azt nem tették, így a gyermek e betegség következtében halt meg. Egyben közlöm a t. Házzal, hogy az 1935. évben történt képviselőválasztás ok folyamán a csendőrséggel szemben benyújtott panaszok ki­vizsgáltattak s a kivizsgálásnak megfelelően folyamatba tett eljárás perrendszerű lefolyta­tást is nyert. Az érdekeltek a megfelelő ügyészi értesítést szabályszerűen kézhez vették. Ez el­len felfolyamodást nem jelentettek be. Miután az interpelláció tárgyát képező pa­naszok már kivizsgálást nyertek, így újabb vizsgálat lefolytatását szükségtelennek tartom. Kérem a t. Képviselőházat, hogy válaszo­mat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1936. évi május, hó 2-án. Kozma, ». k.« Elnök: Báró Berg Miksa képviselő urat megilleti a viszonválasz joga. Br. Berg Miksa: Igen t. Ház! Legnagyobb sajnálatomra nem fogadhatom el a belügymi­niszter úr válaszát, mert március 11-én a tisza­csegei független kisgazdapárt üldözése tárgyá­ban beterjesztett interpellációm hét pontjából csak két pontra válaszolt. A két pontra vála­szát elfogadom, de sajnos, a többi öt pontra kénytelen vagyok a belügyminiszter urat fi­gyelmeztetni és megkérni arra, hogy méltóz­tassék újabb vizsgálatot elrendelni és azokat a későbben előadandókkal együtt vizsgálat tár­gyává tenni, örömmel fogadtam volna el a belügyminiszter úr válaszát, ha elégtételt adott volna a tiszacsegei meghurcolt magyar pol­gároknak. 1936 március 11-én előterjesztett írásbeli in­terpellációm első pontjában ugyanis azt kér­tem a t. belügyminiszter úrtól, hogy miután a tiszacsegei független kisgazdapárt bejelentette már évekkel ezelőtt párthelyiségét, de azt az 1935. évi képviselőválasztások alkalmával a csendőrökkel szétoszlatták és azóta a kisgazda­párt embereit üldözik — méltóztassék ezt az ül­döztetést megszüntetni. Ezzel kapcsolatban leteszem a Ház aszta­lára dr. Poroszlay Tibor tiszteletbeli főszolga­bíró határozatát, amelynek értelmében Vigh János és társai tiszacsegei lakosok azon beje­lentését, hogy a független kisgazda demokrata polgári és agrárpárt tiszacsegei szervezetét megalapították és működésüket Tiszacsege köz­ségben 539. házszám alatt megkezdték, tudo­másul veszi s erről Vigh János pártelnököt és a tiszacsegei elöljáróságot és a tiszacsegei csend­Őrséget értesíti. Erre a belügyminiszter úr válaszában azt mondja, hogy Vigh Jánossal szemben eljárás van folyamatban. Az emberek összejöttek Vigh János lakásán és így a csendőrség feltételez­hette, hogy ott engedély nélkül gyűlést tartot­tak. (Boczonádi-Szabó Imre : Vígan voltak Vigh 4. ülése 1936 május 6-án, szerdán. Jánosék!) Azt hiszem, egyetértek a belügymi­niszter úrral abban, amikor kijelentem a t. Ház előtt, hogy a belügyminiszter intézkedett ab­ban, hogy a független kisgazdapártnak jogában áll választmányi ülést tartani, de sajnos, a csendőrség nem akkor lépett közbe, amikor a független kisgazdapárt választmányi ülést tar­tott, hanem akkor, mikor egy-két ember meg­jelent Vigh János házában, ahol a csendőrök felkutatták a kamrától kezdve az egész házat és ezáltal, hogy súlyosabb kifejezést ne hasz­náljak, molesztálták a független kisgazdapárt tiszacsegei párttagjait. (Payr Hugó: Mindenütt így csinálják! — Zaj a jobboldalon és a közé­pen.) Interpellációm második pontjában azt kér­deztem a belügyminiszter úrtól, van-e tudo­mása arról, hogy a pártelnökére, Vigh Jánosra, aki 79 éves ögerember, a csendőrség nyomban rátört, lakását és kamráját felkutatta és Vigh Jánost állandóan citálgatja és elveinek meg­változtatására hívja fel. A (belügyminiszter úr válaszában azt je­lenti ki, (hogy a kivizsgálás során maga Vigh János azt adta elő, hogy őt a csendőrök sohase akarták politikai felfogásának megváltoztatá­saira rábírni. Errevonatkozólag fel szeretném olvasni magának Vigh Jánosnak nyilatkoza­tát, (Halljuk! Halljuk!) de ettől az idő előre­haladott voltára való tekintettel elállók. {Fel­kiáltások a jobboldalon: Olvassa fel! — Nagy zaj-) Neon helyezek erre súlyt. {Halljuk! Halljuk! a jobboldalon. — Zaj, — Elnök csen­get. — Haám Artúr közbeszól. — Payr Hugó: Nem Hám János képviselő úr interpellált, ha­nem Berg Miksa. Maga ne helyezzen súlyt semmire, ihanem a saját interpellációjára "he­lyezzen súlyt. — (Zaj.) Elnök: A képviselő úrnak nem sok ideje van már hátra. — {Derültség.) Br. Berg Miksa: Azért nem akarom fel­olvasni. Egy további kérdésem az volt, hogy ivain-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy Tóth Bélát letartóztatták és a községházára be­kísérték. Ez sajnos beigazolódott, mert igenis Tóth Bélát, aki kereskedelemi érettségit vég­zett, Vigh János lakásán letartóztatták és vé­gigkísérték a falu összes utcáin, {Egy hang a. jobboldalon: Az összesen? f Csak egy utcája van!) bekísérték a községházára és kijelentet­ték, hogyha még egyszer be meri tenni a lábát Vigh házába, majd ímeggyűlikl velük a baja! Igen t. belügyminiszter úr, sajnos, ez nem egy évvel ezelőtt történt, amikor az interpel­láció anyagát összekerestem, haneim azóta Tótlh Béla újból megjelent Tiszacsege községben és sajnos, a csendőrség felpofozta az illetőt és ki­kergette a községből. A jegyzőkönyvet le fogom tenni a bel­üjgymaniszter úr részére. Sajnos, a belügy­miniszter úr nem válaszolt arra a kérdésre, van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a község számos lakosa még ma sem ka­pott elégtételt a választás folyamán elszenve­dett súlyos testi sértéseikért. Miután a belügyminiszter úrnak interpel­lációm bejegyzésekor! nem adtam részletes ada­tokat, arra-kérem, méltóztassék imost meghall­gatni azokat a jegyzőkönyveket, amelyeket fel­olvasok és amelyeket a belügyminiszter úrnak át fogok adni. (vitéz Kozma Miklós belügy­miniszter: Tessék a bírósághoz fordulni!) A csendőrség nem tartozik a bírósághoz, a köz­igazgatáshoz tartozik. (Zaj. — vitéz Kozma

Next

/
Oldalképek
Tartalom