Képviselőházi napló, 1935. VII. kötet • 1936. április 1. - 1936. május 18.
Ülésnapok - 1935-123
15Ö Az országgyűlés képviselőházának 1\ hunyt híres francia történetíró. Boinville, hogy a vialutakaosz az oka ennek :a zavarnak és inem a politika, ezzel .szemben (azt állítom, hogy igenis a politika. (Ugy van! Ugy van!) A politika !bontotta meg a gazdasági életet, a politika is hozza elsősorban helyre. Meg kell teremteni a politikai és lélektani revíziót, meg kell adni az igazságnak a győzeimét, megbékélt Európát kell megteremteni, ahol a népek és :a nemzetek érdek- és munkaközösségben fognak állani és akkor, mint a kártyavár, úgy omlik majd össze ezeknek a megbontott fizetési mérlegeknek alapján megszületett elzárkózások bevehetetlen vára és az a sok korlátozás, amely senkinek sem szolgál javára, mert mindenkinek csak kárára van. (Ugy van! Ugy van! balfelől.) Ezért én a magam részéről a kormányzatnak azt az elhatározását, amellyel mindig küzd ez ellen a szélsőséges autardhia ellen, csak helyeslem. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, méltóztassék befejezni. Bud János: Mingyárt befejezem. Tudom azt, hogy az ipari államok a kenyér rabszolgasága ellen küzdenek, de ha ők a kenyér rabszolgasága ellen küzdenek belekényiszerítik az agrárállamokat abba, hogy azok meg az ipari rabszolgaság ellen küzdjenek. Nincs különbség a kettő között, csak összefogva, együtthaladva lehet megteremteni a .szebb és jobb Európát« Minthogy én ezeket a gondolatköröket látom, hogy ezen az úton haladunk és minthogy azt látom, hogy az állam pénzügyeinek vezetése lelkiismeretes, erős kezekben van» a költségvetést a kormány iránti bizalmamnál fogva elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps jobbfelől és középen, — A szónokot számosan üdvözlik. — Friedrich István: És még tapsolták is! Még gratuláltak is! — Zaj.) Elnök: Friedrich képviselő urat kérem, maradjon csendben! Huszár Mihály képviselő urat illeti a szó. Huszár Mihály: T. Ház! En is szívesen gratuláltam volna az •előttem felszólalt t. képviselőtársamnak, aki szépen megvigasztalt bennünket a fölött, hogy az ország költségvetése évről-évre deficittel zárul. Két évvel ezelőtt 66 millió volt a deficit, a múlt esztendőben 76 millió, az idén pedig 75*5 málló. Ha ilyen megnyugtatónak látja az ország helyzetét ilyen kiváló közgazdász képviselő, akkor sem a deficit imiatt, sem a jelen, sem pedig a jövő gazdasági helyzet és sorsunk miatt aggódnunk nem igen kell. Ezért a vigasztalásért, amely illetékes helyről jön, csak hálásak lehetünk. Nem tudok azonban ^ egyetérteni igen t. előttem szólott képviselőtársammal a tekintetben, hogy az adózás kérdése Magyarországon teljesen rendben volna és semmiféle reformra nem szorulna. (Felkiáltások jobbfelől: Ezt nem mondta!) Ki az, aki a 108-féle adóiban kiismeri magát? Azon anomáliákat, amelyek Magyarországon az adózás 'terén vannak, minél előbb mégis csak meg kell szüntetni. En csak azt látom, hogy akika számfejtésben és a törvény labirintusaiban nagyon járatosaik, azok az adófizetésben is nagyon szerencsések. Látom, hogy egyes adóalanyok olyan gyönyörűen bújnak ki az adófizetés -alól, hogy hatalmas, nagystílű élet után úgyszólván minimumot fizetnek, az előkelően élő, külföldön nyaraló emberek kevesebbet fizetnek, mint egy egyszerű 40—50 holdas kisgazda kint a vidéken. Ami a bankokra, pénzintézetekre vonat3. ülése 1936 május 5-én, kedden. kozólag elmondottakat illeti, ezeket is bizonyos megszűrt kritikával kell fogadnom. En a vidéki pénzintézetek működésére a legnagyobb tisztelettel nézek. Ezek határozottan kielégítik és kielégítenék, — ha anyagi erővel rendelkeznének — a hiteligényeket és megszabadítanák az embereket a titkon szipolyozó magánuzsorától. T. ,Ház! (Zaj. - Halljuk! Halljuk!) A következő hajmeresztő esetet jelentették nekem a nap okiban. Egy megszorult család 70 pengő kölcsönt vett igénybe egy ilyen szipolyozó piócától, egy titkos uzsorástól. Ez a család nagyon meg volt szorulva, pénzintézetnél nem kaphatott kölcsönt és ma, a helyzet az, hogy 70 pengős tartozásra havonkint — most már két esztendő óta — 17 pengő kamatot fizet. Ez szörnyűnek hangzik és azt hiszem, ez az eset nem áll egyedül. A nagy pénzintézetekkel kapcsolatban nekem bizonyos tekintetben aggályaiim vannak és nem tudom mindazt olyan dicsérő hangon elmondani, amit Bud János t. képviselőtársam mondott, mert azt látom, hogy a nagy pénzintézetek nem mind honi tőkével dolgoznak. Ha az első és második curiábeli nagy intézetek mérlegét nézem és keresem a részvénytőkéjük származását, iákkor bizony azt látom, hogy ha ők haszonnal dolgoznak, annak a haszonnak igen tekintélyes része kiáramlik az országból a külföldi részvényesek zsebébe. A vidéki kis; intézetek (részvényei kivétel nélkül a kisemberek kezében vannak, sőt azon kezdem, itt a szellem se oly rideg és Önző, csak az üzleti hasznot kereső. De, hogy visszatérjek az adóra, ezzel kapcsolatban Bud János t. képviselőtársam az illetékeknél bizonyos olyan reformot érintett, amely szorosan összefügg a családvédelmi törvényekkel. Roppant csodálkozom azon, hogy ezt a reformot miért nem reklamálja magától a kormánytól. A kormány 1934 december 7-én minisztertanácsi ülést tartott. Ezen a minisztertanácsi ülésen foglalkozott az egykével, valamint több konkrét családvédelmi tervvel és javaslattal. Megállapodtak ezen az 1934 decemberi minisztertanácson atekintetben, hogy a minisztérium minden egyes tagja kivétel nélkül 1935 január 15-ig jelentkezni fog és kijelenti, hogy az ő minisztériumának reszortjában részt akar venni a családvédelmi javaslatok megvalósításában. Egyben hoztak egy három szakaszból álló törvény-tervezetet is. Ennek 1. §-a azt mondta, hogy az egyes minisztériumok a családvédelem minden vonatkozását felölelő pénzügyi, közigazgatási, büntetőjogi és házasságreformjavaslatokat fognak előterjeszteni; a 2. §. arról intézkedett, hogy amíg ezekből törvény válik, rendeleti úton szabályozzák ezeket a kérdéseket; a 3. § pedig arról szólt, hogy a törvény rögtön, amikor a Képviselőház megszavazta és kellő szankciót nyert, érvénybe lép. Ez 1934-ben történt. 1935-ben is foglalkoztak vele. 1935 végéig már régen meg kellett volna jelenniök a rendeleteknek és 1937 június 30-ig életbe kellett volna léptetni őket. ; Sőt, ezen a minisztertanácson arról is beszéltek, hogy egy családvédelmi alapot fognak létesíteni, amelyet három jövedelemforrás fog alimentáim, még pedig az egyik a nőtlenségi adó, a másik a gyermektelenségi adó, a harmadik pedig az erre a célra felemelt illetékeknek — az első két eseben az örökösödési illetékeknek, amikor gyermektelenek örökölnek — egy része.
