Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.
Ülésnapok - 1935-112
438 Az országgyűlés képviselőházának 11 dének csak a javaslattal kapcsolatosan álta- I lánosságban tett^ kifogásaira kívánok válaszolni, míg a részleteket illetőleg megfelelő helyen fogom megjegyzéseimet megtenni. T. Ház! Nem tagadom, 'hogy Matolcsy igen t. képviselőtársam közéleti szereplése, parlamenti íbeszédei, s főleg azok hangja és tartalma bizonyos vonatkozásokban csalódást és kiábrándulást okoztak nekem, illetőleg keltettek bennem. Különösen rosszul esik ez nekem azért, mert köztünk olyan kapcsolat állt fenn, amely kapcsolat különösen alkalmas egy baráti, egy bajtársi érzés kifejlesztésére és ez a kapcsolat a fiatalságnak és az ifjúságnak a kapcsolata. Ma, amikor a közélet homlokterébe került a magyar ifjúság kérdése, ma, amikor az ifjúság problémájával, de magával az ifjúsággal is többet foglalkozik a közvélemény, mint régen, azt hiszem, a közvélemény nemcsak abból a szempontból foglalkozik ezekkel a problémáiklkai, s nem csak azért érdekli az ifjúság kérdése, vájjon az az I ifjúság, amely a maga számára munkaalkalmat keres és megélhetést kíván, mennyire van felkészülve, s mennyire komolyan tölti be a hivatását, hanem a közvéleményt kétségkívül azért is érdekli az ifjúság viselkedése és hangja, mert ebből akarja megállapítani, eléggé komoly-e ez az ifjúság ama nagy problémák elvégzésére, amelyektől Magyarország területi és gazdasági integritásának a megoldását remélhetjük, és hogy ez az ifjúság imilyen felkészültséggel állja meg a helyét ezekben a nagy kérdésekben. T. Ház! Az én megítélésem szerint a közvéleményt semimi körülmények között sem nyugtatja meg az a hang, amelyet Matolcsy Mátyás igen t. képviselőtársam úgy a parlamenten kívül, mint a parlamenten belül használ; {Ügy van! Ügy van! jobb felől.) azt hiszem, ez alkalmas arra, hogy a közvélemény ferde következtetéseket vonjon le a mai ifjúságról. Ha a képviselő, úr ezt a beszédét künn, kortes-beszédek alkalmával mondta volna r el, vagy parlamenti beszédeit künn mondaná el, ha megérteni nem is, de menteni feltétlenül lehetne eljárását, de nem lehet menteni és megérteni, hogy Magyarország egyik legfiatalabb képviselője a parlament üléstermében ilyen komolytalanul tárgyalja ezt az igen fontos földbirtokpolitikai kérdést. (Müller Antal: Eléggé felkészülten beszélt!) Előttem felszólalt képviselőtársam felkészültségét koncedálom (Felkiáltások balfelől: Más a véleménye!) azonban jóhiszemű felkészültséggel, ha abból nem megfelelő következtetéseket von le valaki, éppen annyit lehet ártani, mint rosszhiszeműséggel. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Matolcsy Mátyás 'gen t. képviselőtársam statisztikai adatai a oélstatisztika tipikus példái, amennyiben a, képviselő úr nem a statisztika számokból vonja le a következtetést, hanem felállít egy tételt és annak a célnak a szolgálatába állítja a számokat. Hogy ez tényleg így van, arra vonatkozólag méltóztassanak 'megengedni, hogy beszédem során megfelelő statisztikai adatokkal igyekezzem megcáfolni az elhangzott érveket, illetőleg állításokat. (Müller Antal: Az a kérdés, melyik a helyes!) Az első kérdés, amelyet itt Matolcsy Mátyás igen t. képviselőtársaim felvetett, abban nyilvánult meg hogy beszédét többes számban kezdte, vagyis egész elmondandó ját egy általunk, legalább is általam nem ismeirt többség 2. ülése 1936 március 23-án, hétfőn. nevében mondotta el. En nem tudom, hogy ez királyi többes volt-e, vagy egy olyan politikai párt^ véleménye, amelyet a képviselő úr itt a Házban képvisel. Az elhangzott beszédekből mindenesetre azt kell megállapítanom, hogy itt az ellenzéknek az a bizonyos egységes állásfoglalása, amelyről a sajtóban is és más alkalmakkor is hallunk, valahogyan nem állja meg a helyét és nem fedi teljesen a valóságot. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és középen,) En ugyanis végighallgattam az ellenzéki felszólalások túlnyomó részét és nem tapasztaltam aizt, hogy két ellenzéki szónok lett volna, aki a javaslat mellett, vagy azzal széniben egyforma álláspontot foglalt volna. Matolcsy Mátyás igen t. képviselőtársam radikális megoldást kíván. (Farkas István: TJgy is kell! Csak az, más nem használ semmit!) Nagyon fáj nekem, hogy Matolcsy Mátyás igen t. képviselőtársam védelmére a szocialisták kelnek. (Tups jobbfelől. — Farkas István: De rosszmájú uraságod! — Haám Artúr: Erre büszke lehet Matolcsy!) Matolcsy t. képviselőtársunk azt mondotta, hogy a nagybirtok érdekeit uni képviseljük. Ebben a képviselő r úr feltétlenül tévedésben van, mert mi nem képviseljük a nagybirtok érdekeit, hanem ezzel a javaslattal annyit akarunk megtenni, amennyit a jelenlegi körülmények között a nemzet egyetemének sérelme nélkül meg lehet tenni. A képviselő úr állandóan tudományos megállapításokról beszél. Méltóztassék megengedni, nemcsak ő, hanem más is foglalkozott ezekkel a problémákkal, ha talán kevesebb önreklámmal is, (Ügy van! Ügy VÖM! — Derültség és taps jobbfelől.) kénytelenek vagyunk azonban megállapítani, hogy ezek a tudományos megállapítások, amelyek az előbb elhangzottak, semmiképpen sem állják meg a helyüket, mert éppen a, statisztikai adatoknak, nem a célstatisztika, hanem a komoly statisztika megállapításainak egyenesen ellentmondanak. A képviselő úr radikális földbirtokrefonmot kíván, kívánja a földek felosztását, de nem magyarázza, meg, hogy mit fogunk tenni azokkal az emberekkel, akik a földosztás következtében munkalehetőség és kereset nélkül maradnak. A képviselő úr említette az egykekérdést is. Méltóztassék megengedni, én jól emlékszem Matolcsy Mátyás igen t. képviselőtársamnak a hitbizományi javaslattal kapcsolatban elmondott beszédére, akkor pont az ellenkezőjét állította annak, 'mint amit ma itt tőle hallottuk. (Surgóth Gyula: Tempora mutantur!) Igen rosszul esik az, hogy a földbirtokreformmal kapcsolatban, helyesebben a telepítés kérdésében mindig az utódállamok példájára hivatkoznak, — hiszen erre beszédein során majd rá fogok mutatni — mert ez igen rossz példa, amennyiben az utódállamokban végeredményben nem a helyesebb földbirtokelosztást célozták a földreformmal, hanem a magyarság tönkretételét. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és középen.) Ezekkel a kérdésekkel tehát éppen itt, a magyar parlamentben, ilyen beállításban foglalkozni nem . szabad. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és középen.) Szerettem volna, ha Matolcsy Mátyás t. képviselőtársam többet foglalkozott volna a törvényjavaslattal. A képviselő úr azonban nagy általánosságban szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozott, nem magával a törvényjavaslattal. (Mózes Sándor: Összefüggnek a telepítéssel!) Egy konkrét adatra is, amelyet
