Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-111

416 Az országgyűlés képviselőházának : tesznek ki, felosztásra tehát csak 3 millió katasztrális hold maradna, amely terület a gazdasági cselédeknek, napszámosoknak, hónapszámosoknak és egyéb mezőgazdasági munkásoknak még 5 katasztrális hold földdel való ellátására sem lenne elegendő, mert hiszen erre is körülbelül 4 millió katasztrális holdra lenne szükség. Ha azonban a teljes felosztást mégis végrehajtanék, akkor 3,450.000 embert juttatnánk földhöz, amivel szemben 1,050.000 ember maradna föld nélkül a jelenleg őstermeléssel foglalkozók közül. Nem lenne tehát elegendő föld az igények kielégítésére és megszűnnék a mezőgazdaság szempontjából anynyira fontos közép- és nagybirtok, ami a legtúlzóbb radikális irányzatnak sem felelne meg. Szovjet-Oroszországban 1928-ban 400.000, 1929-ben 1 millió, 1930 elején 6 millió és 1930 májusában 12-5 millió üzemet, vagyis a kis- és közép-parasztgazdaságok 50%-át egyesítették nagyüzemekké. Ennek az lett a következménye, hogy a nagy gazdasági egységeken belül a termelési területek megnagyobbodtak és a termelés majdnem kétszeresére emelkedett. Lettország telepítése intő példa arra, hogy a mezőgazdasági ingatlanokat teljesen felosztani nem szabad. Dr. Seraphim professzor, a rostocki »Német Mezőgazdasági és Telepítési Kutatóintézet« igazgatója beutazta Lettországot és észrevételeit »Siedlungstempo und Siedlungserfolg« című könyvében ismertette. A 6-5 millió hektár kiterjedésű országban az agrárreform előtt 48% nagybirtok, 1% egyházi birtok, 11% állami birtok és 40% parasztbirtok volt. Az 1930. évi földreform végrehajtása után a 40% parasztbirtokhoz még 20% új parasztbirtok és 36% állami, valamint 4% egyéb birtok alakult. A nagy mintagazdaságokat felparcellázták, a kastélyokat, nagy istállókat és egyéb gazdasági épületeket felosztották a kisgazdák között; ezek az épületek azután, tekintettel arra, hogy senki gondozni, tatarozni nem akarta, pusztulásnak indultak. Magam is láttam olyan fényképet, amelyen egy nagy tehénistálló volt ábrázolva; csak a falai állottak még, tető nélkül, omladozóban volt. Hazánkban a tömegtermények és főleg a gabonaneműek termelési eredményei a (nagybirtokon 20%-kai kedvezőbbek, mint a 100 holdon aluli kisbirtoknál. Nagy hiba volna tehát a termelés terén vezető szerepet játszó, népeltartó képességű nagybirtokokat szükségtelenül feldarabolni. Szerény véleményem szerint a javaslat nem radikális és nem is túlzottan konzervatív. Kellő pénzügyi megalapozottság nélkül a telepítést keresztülvinni nem lehet. A telepítés végrehajtása és a végrehajtás tempója mindig a pénzügyi helyzettől függ. A javaslat szerint a telepítési alap lehetővé teszi 270.000" katriroid-mezőIgazdasági ingatlan megvásárlását és kisbirtokokra való felosztását, valamint 150.000 kat. holdnak kishaszonhérletekbe való adását. Ilyen imódon 420.000 kat. hold területen 25 év alatt köjrülbelül 35.000 önálló kisbirtok létesülhet. Ha ezt összehasonlítjuk a németek 1919 óta folytatott rengeteg pénzbe kerülő telepítési tevékenységével, amely 16 év alatt mindössze 67.000 önálló parasztbirtokot alapított, a mi számításba vett 35.000 parasztkisíbirtokunkkal szemben, akkor nem lehet lekicsinyelni a jelen javaslatnak kilátásba helyezett eredményét. Mégis, Németország 67 millió emberből álló nagyhatalom és ha mi 9 milliós népesség mel11. ülése 1936 március 20-ÓM, pénteken. lett 35.000 önálló kisbirtokot tudunk 25 év alatt létesíteni, akkor ezt lekicsinyeiLni nem lehet. (Ügy van! jobbfelol.) Nem tudok egyetérteni azzal a vélemény nyel sem, hogy ez a törvényjavaslat politikai szempontokat rejt magában. Amidőn a magyar föld problémáiról van szó, akkor nem tudom elképzelni, hogy ebbe politikát lehessen belevinni. (Ügy van! jobbfelol.) En a magyar rögöt és a magyar röghöz ragaszkodó magyar nép sorsát a magyar nép szent ügyének tekintem. (Helyeslés jobbfelol.) T. Ház! Ez a javaslat teljesen a magántulajdon alapján áll. Az igénybevett földek tulajdonosai teljes kártalanítást kapnak a Telepítési Alapból, még pedig kétharmadrész azonnal kifizetendő készpénzben, egyharmadrész pedig 25 év leforgása alatt, egyenlő évi részletekben, évi 3'5%-os kamattal törlesztetik. A hátralék az esedékesség' évére kivetett közadó törlesztésére is fordítható. A haszonbérbeadás kötelezettsége pedig nem jelent egyebet, mint azt, hogy a földtulajdonos a föld hasznosításának haszonbérbeadási módját alkalmazza. Egyesek,, amint azt előbb már említettem, kifogásolták, hogy a házhelyekre nem gondol ez a javaslat. Ezt kénytelen vagyok megcáfolni, mert hiszen ez a javaslatban benne van, a javaslat a házhelyekről igenis expressls verbis kimondja (olvassa): »A jelen törvény végrehajtása keretében törekedni kell arra is, hogy a falusi lakosság családi otthon létesítésére alkalmas házhelyet szerezhessen.« (vitéz Kenyeres János: Nem jól olvasták el! — Rupert Rezső: Nem állapít meg igényt!) A javaslat a szociális szempontokat sem téveszti szem elől. A nagybirtokot fokozatosan veszi igénybe és olyan'mértékben, hogy a gazdasági alkalmazottak érdekeit megvédje s csak olyan hányadrész átengedésére kötelezi a nagybirtokost, hogy a megmaradó birtokból a rajta élő gazdasági cselédek és munkások megélhetése biztosítva legyen. Sőt 'még az eddig megvolt cselédeket is megtarthatja, mert hiszen az átvett és kártalanított birtokrészei bői megmaradó földbirtokát intenzívebben instruálhatja, intenzívebben gazdálkodhatik rajta, aminek eredménye az lehet,, hogy több cselédet tarthat, mint amennyit tartott. í Ezenkívül a 'birtokszerzőknek előnyöket I nyújt a javaslat a vagyontáruházási illeték alól való mentesség, továbbá a haszonbérbeadás, ( valamint a telekkönyvi bejegyzések illetékmentessége folytán. A első birtokszerző abirtofcbalépéstől számított három év tartamára a földadó alól mentesül, ha a birtokos más községből költözött új 'birtokába. Az ilyen birtokos az első évben sem kamatot, sem tőketörlesztést nem teljesít, a második évben csupán kamatot, a harmadik évben pedig törlesztést is fizet. A haszonbérlő-birtokszerző az első évben felmenthető a haszonbér fizetése alól. . A háromnál több gyermekes családokat kamatmérsékléssel, illetőleg a haszonbérösszes: alacsonyabb mérvben való megállapításával támogatja a törvényjavaslat. Ezenkívül figyelembe veszi a hősi halált haltak gyermekeit, valamint az örökbe fogadott gyermekeket is. Külön kell kiemelnem azt a körülményt, hogy a telepítési törvényjavaslat szerkesztéséné] a földmívelésügyi kormány nem hagyta figyelmen kívül azokat a gyakorlati tapasztalatokat, amelyeket a Vitézi Rend tizenöt éven keresztül a telepítéssel kapcsolatban szer-