Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-111

414 Az országgyűlés képviselőházának 1 szelleméből azt látom, hogy ennek szintén az a legnagyobb hibája, hogy a jogász urak boszorkánykonyhájában főtt ki (Mozgás a közéven.) s különböző behatások és reparatúrák után került ide a t. Ház elé. Ismételten azt mondom, hogy ez a javaslat sokkal külön'b lett volna, sokkal inkább szolgálta volna és szolgálná a nagy ómagyar érdekeket, — miként ezt a hitbizományi javaslatnál is elmondottam — ha ennek vázát a képviselőház illetékes bizottságai állították volna össze, azután küldték volna a jogászok boszorkánykonyhájába, onnan jött volna ide még egyszer a Képviselőház^ plénuma elégés úgy tettük volna meg észrevételeinket. Bármilyen nagy tisztelettel viseltetem is a t. előadó úr jogászi tudása iránt, jobban szerettem volna gazdát látni az előadói székben. (Egy hang a középen: Például Horváth Zoltánt!) ö is jogász. (Mozgás és zaj a középen, — Rupert Rezső: Amihez jogászok nem nyúlnak hozzá, az nem sikerül, például az ipari javaslat! — Derültség és mozgás a középen.) En a törvényjavaslatban a szakszerűséget tartom a legfontosabbnak, mert ettől függ az, hogy milyen eredményt várhatunk ettől a javaslattól. Különböző szempontok voltak, amelyekre beszédem során rávilágítottam. Arra kérem a miniszter urat, hogy a törvényben biztosított jogánál fogva valósítsa is meg azokat a rendelkezéseket és érvényesítse a,zokat a szempontokat, amelyek beható tárgyalások után a törvénybe belekerülnek és amelyek a magyar népnek g a magyar gazdaságnak javára kell hogy valljanak. Tekintettel azokra az okokra, amelyeket a javaslat bírálata során felhoztam, a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Veres Zoltán jegyző: vitéz Csicsery-Rónay István. vitéz Csicsery-Rónay István: T. Képviselőház! Ellentétben előttem szólott Dinnyés Lajos igen t. képviselőtársammal, sajnálattal kell megállapítanom, hogy az ellenzék vezérszónokai az előttünk fekvő törvényjavaslatot épp úgy, mint mindent, amit a Gömbös-kormány tesz, elgáncsolni igyekeznek. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Ez tévedés! Hát az ipari javaslat? — Esztergályos János: Az ellenzék nem dicsérni jött Cézárt!) Elnök: A képviselő úr pedig nem közbeszólni jött ide! (Derültség.) vitéz Csicsery-Rónay István: Az ellenzék részéről a Gömbös-kormány legbecsületesebb és a nemzet egyetemét szolgáló szándékait a közvélemény előtt ferde színben igyekeznek feltüntetni, csak azért, hogy ezzel a magyar lelkeket megtántorítsák s a kormányba és a mögötte álló pártba vetett hitüket megingassák. (Rupert Rezső: Ez utóbbi lehetetlen!) Vol tak a túloldalon olyan szónokok, akik dicsérték a javaslatot, de pártállásukra nézve rem fogadták azt el; voltak olyanok, akik a javaslat ellen szólaltak fel és azt mégis elfogadták. Ezt én az egyenes magyar gondolkozásommal megérteni nem tudom. Bocsássanak meg t. képviselőtársaim, de én úgy látom, hogy míg a Gömbös-kormány megalakulása idején beterjesztett munkatervet az akkori egységes párt nem fogadta szívesen és annak kilátásba helyezett gyors'vonati sebességét a tehervonat cammogására igyekeztek redukálni, (Dulin Jenő: Most az is megáll!) addig ma az új Göm11. ülése 1936 március 20-án, pénteken. bös-kormány egyéves munkáját a túloldalon nagyon sokan túlgyorsnak találják és azt sokallják. A kisgazdapárt vezére az egy évvel ezelőtt hangoztatott motorikus hajtóerejének működését ma összeegyeztethetőnek tartja a tegnapelőtti ellenzéki vezérszónok törekvéseit demagnetizáló törekvéseivel. A második Gömbös-kormány az új párttal , a hátamögött, úgylátszik, expressz-tempóban ; halad, mert az ellenzéki gáncsvetés most a I tempo gyorsasága ellen szól. (Mózes Sándor: j Ellenkezőleg!) Mindebből azt láthatjuk, hogy | teljesen mindegy, hogy mit Lesz ez a kormány : és hogyan tesz valamit, mert objektív megítélésre csak nagyon ritkán számíthat a túloldal! ról, ennélfogva az egyedüli helyes cselekedet: | céltudatosan haladni tovább azon az úton, | amelyet magunk elé tűztünk, s amely a magyar kisemberek felemeléséhez, a nemzet egyetemének boldogulásához és a magyar feltámadáshoz vezet, (Dalin Jenő: De ez a javaslat nem fogja felemelni őket, az biztos!) Az agrárpolitikai reformok közül a gazdaI adósságok rendezése és a hitbizományi törvény tető alá került. Már ezekből a törvényekből kiI világlott, hogy a kormány azt tűzte ki céljául, j hogy minél több életrevaló mezőgazdasági kisüzemet alakítson az országban. Ezért volt szükség arra, hogy a kisgazdák lábai alatt megerősítse a talajt, s ezt a gazda-adósságok rendezésével el is érte. Ezért kellett a hitbizományi mamut-birtokok egyrészét a kötöttség alól feloldani, hogy ezáltal lehetővé tétessék az, hogy az ország olyan területei is, amelyek a hitbizományi merevség és mozdulatlanság folytán eddig hozzáférhetetlenek voltak, a kisüzemek felállítá/ sara alkalmassá tétessenek. így jutott el a kor\ many a legfontosabb földbirtokpolitikai reformhoz, a telepítéshez, amely, mint említettem igen szoros összeköttetésben van a gazdaadósságok rendezésével a hitbizományi reformmal. A telepítésről és más földbirtok1 politikai intézkedésekről szóló törvényi avaslat a különböző érdekképviseletek vitáján, valamint a Ház együttes bizottságainak tárgyalásain keresztül ment, statisztikával bőségesen ellátva, igen alaposan előkészítve és megindokolva került ide a Ház elé, amiért annak alkotóját, a földmívelésügyi miniszter urat (Éljenzés és taps jobbfelől és a középen.) szívből üdvözlöm. Ha a háború előtti mezőgazdasági érdekképviseletek és politikai érdekcsoportok állásfoglalásait néizzük, azt látjuk, hogy ezek nem kezelték objektíven ezt a kérdést és így felkeltették a túlzott radikális elemek szenvedélyét, amivel azután az illető javaslat keresztülvitelét késleltették, ahelyett, hogy azt elősegítették volna. ; Az 1920 : XXXVI. te. a birtokmegoszlás arányát a törpebirtok javára kedvezőbbé tette, de a latifundiumok kinövéseit nem szüntette meg és így az önálló, életképes kisbirtokokat csak igen kis mértékben szaporította. Ez a törvény nem sikerült, mert ellentétben ezzel a törvényjavaslattal, a szociális célokat hajszolta s erőltetve, gazdasági és pénzügyi megalapozás nélkül földhöz juttatott olyan tömegeket, amelyek nem voltak arra rátermettek. E rosszul sikerült földbirtokreform i lebonyolítása után bekövetkezett a fiaskó, még pedig azért, mert a gazdasági krízis következtében a földéhség, amely ennek a törvénynek a létrehozását elősegítette, megszűnt. A földszerzés helyett a föld megtartása, vagyis a.