Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-110

404 Az országgyűlés képviselőházának 110 telt baloldalon úgy állították ezt be, mint ami az önkényeskedésnek ia legszélsőbb és a leg­hatáir talán abb keresztülvitelére nyújtana mó­dot és alkalmat. Amikor az ebben az irányban szinte egyhangúlag megnyilvánult felszólalá­sokat hallottam, bizonyos, mértékig csodálkoz­tam, mert hiszen a javaslat a jelen alkalom­mal talán ötödször van előttem, de azonkívül az együttes bizottságban is, amelynek munká­lataiban szerencsém volt résztvenni, nem sza­vanként, de úgyszólván ékezetenkint külön) meg lett rágva a javaslat a Ház mindkét oldalán ülő képviselőtársaim részéről és egy egész se­reg módosítást fogadott el a földmívelésügyi miniszter úr, amelyek — remélem — az eredeti javaslaton nem rontottak, hanem javítottak és úgyszólván teljesen elfeledtetni látszottak kép­viselőtársaimmal azt, hogy ennek a törvény­javaslatnak 8. §-ián kívül van egy IG. ^-a is, amely az igénybevétellel kapcsolatosan módot és teret enged az érdekelt birtokosoknak arra, hogy panasszal forduljanak a királyi ítélőtáb­lákhoz. Ez az igénybevételre halasztó hatással van és ha valaki esetleg bizalmatlan a jelen­legi vagy az elkövetkezendő kormánnyal szem­ben, annak teljes megnyugvást nyújthat az, hogy a királyi ítélőtáblákhoz fordulhat, mert hiszen ez a törvényjavaslat annyira világosan és szabatosam írja körül azokat a lehetősége­ket, amelyek az igénybevételt megengedik, illetőleg meg nem engedik és az egyéb felté­teleket, hogy ezen a téren nem lehet feltételezni azt, hogy egy bírói fórum, kivált egy olyan magas bírói fórum, mint aminő a királyi ítélő­tábla, hármely oldalról is tévedésbe ejthető lenne és ezzel kapcsolatosan olyan határozatot hozna, amely ennek a törvényjavaslatnak ren­delkezéseivel nem harmonizál és ezekkel szembe­helyezkedik. Ugyancsak ezzel a javaslattal szemben fel­hozatott az is, hogy ez az első veszélyes lépés, amely alkalmas arra, hogy a magántulajdonba vetett hitet széles rétegekben megingassa. Igen tisztelt Ház! En egyáltalában nem csinálok abból titkot, hogy igenis 1 a magán­tulajdon elvén állok, (Helyeslés jobbfelől. — Dinnyés Lajos: Mi is!) a magántulajdon elvén akarok megmaradni és csak olyan törvény­javaslatot, vagyok hajlandó most és későbbi időben is megszavazni, amely a magántulaj­don elvét és szentségét kellően tekintetbe veszi, de én ebben a törvényjavaslatban olyan intéz­kedést, amely kikezdené vagy veszélybe dön­tené a magántulajdont, felfedezni nem tudok és nem tudok osztozni abban az álláspontban sem, hogy az a kártalanítás, amely a föld­tulajdonosoknak- ezzel a javaslattal kapcsola­tosan részben készpénzben, részben pedig köt­vényekben kifizettetik, nem volna teljes kár­talanítás, annál kevésbbé, mert hiszen ezek a kötvények teljes összegükben és bármikor adó­fizetésre is felhasználhatók a földtulajdonosok részéről. Végtére is, ha azokat a birtokpoli­tikái javaslatokat nézzük, amelyeket már em­líteni bátor voltam, azt találjuk, hogy a skan­dináv államok kivételével — amelyek semleges államok lévén, a háború alatt meglehetősen megvagy ónos odtak, s ennek folytán módjuk volt teljes egészükben kifizetni ezeket azi ösz­szegeket (Ügy van! jobbfelől) — egyeítlen egy más állam sem kártalanította készpénzfizetés­sel olyan mértékben a földtulajdonosokat, minit ahogyan ezt az előttünk fekvő javaslat teszi. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) ülése $936 március 19-én, csütörtökön, A javaslattal kapcsolatosan felhozzák azt is, hogy a szociális feszültséget, a munkanél­küliséget fokozni fogja. Tisztelt Ház! A gaz­dasági viszonyok, amelyek közt ma vagyunk, kétségtelenül a javulás képét mutatják. Ezt azért fontos tudomásul vennünk, mert a ja­vuló viszonyok és az előnyösebbé váló értéke­sítési lehetőségek adják meg az alapját a bel­ter jesebb, több munkát igénylő, intenzívebb termelésnek is. Az a hosszú r átmenet, amelyeit javaslat céljai megvalósítására kontem­plál, igenis lehetővé teszi egyrészt azt, hogy az ebben a javaslatban nem érintett terület meg­művelésénél fokozottabb intenzitásra térjenek át és módot nyújt arra is, hogy a kisbirtok — és itt legyen szabad rámutatnom talán az ösz­saes birtokkategóriák legkülterjesebben kezelt részére: ezi a 20—100 katasztrális hold nagyságú birtokok területe — éppen az értékesítés meg­javítása, és ennekfolytán az intenzívebb műve­lés rentabilitása folytán szintén segítésül lesz abban a tekintetben, hogy a munkásság foko­zottabban munkaalkalomhoz jusson. De ezen a téren kétségtelenül más intéz­kedéseket is tóti tenni. így számos, kérdést érintettek r képviselő társaim, többek^ között a csatornázást^ az öntözést, az utak építését stb. (Br. Berg Miksa: Ez a, fontos: így lehet mun­kaalkalmakat teremteni!) Ezekre nem akarok kitérni, (Br. Berg Miksa: De ez a fontos!) mi­után valószínű, hogy háró Berg Miksa kép­viselőtársam úgyis meg fogja ezeket említeni, hanem olyan szempontra, vagyok bátor felhívni az igen t. 'miniszter úr és a Ház figyelmét, amelyet itt még nem érintettek ez pedig a háziiiparnak legalább bizonyos mértékig való felkarolása, a füzesek létesítésével kapcsolat­ban. (Helyeslés a jobboldalon.) A háziipar az­előtt a földmívelésügyi tárca keretébe tarto­zott, most más tárca birtokállományálban van; én azonban úgy a mezőgazdasági érdekeltsé­gektőL mint pedig a háziiparral foglalkozó szövetkezetektől egyre azt hallom, hogy az ő ellátásuk, a velük való foglalkozás megfele­lőbb volt akkor, amikor még a földmívelésügyi minisztérium gondoskodott rólunk. (Beniczky Elemér: Átmeneti állapot!) Mondom, feltétlenül szükségesnek tartom a háziipar fokozott r felkarolását s azután — amint erre már bátor voltam legutóbbi költ­ségvetési beszédemben is felhívni az igen t, Ház figyelmét — különösen a kapásnövények termelését, a culkorrópatermelés kiterjesztését vagyok bátor az igen t. miniszter úr szíves figyelmébe ajánlani s őt arra kérni, — több ízben volt már szó az ipari szeszgyárakról — méltóztassék őexcellenciájának 'módot találni arra, hogy az iparilag előállított^ szesz leg­alábbis túlnyomórészben répából főzessék, (Élénk helyeslés balfelől! — Br. Berg Miksa: Nem cukorból! Tizenegy filléresből!) tekintette] arra, hogy a répa azok közé a növények közé tartozik, amelyek a szárazságot is meglehetősen jól állják, tehát elég biztos termésűek s amel­lett elég sok munkaalkalmat nyújtanak. (Ügy van! Ügy van!) Azt lehetne mondani, hogy minden másfél vagy két hold répával bevetett terület egy mezőgazdasági munkás ellátását biztosítja. (Ügy van! Ügy van!) Igen t. Ház! A belterjesség eléréséhez és fokozásához, az iparosításhoz a termelésnek kétségtelenül tőkére van szüksége. Szüksége van a termelésnek'-a tőkére annál is inkább, mert ezt erősen nélkülözi és e nélkül felada­tának megfelelni nem tud. Éppen ezért, ami-

Next

/
Oldalképek
Tartalom