Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-110

404 Az országgyűlés képviselőházának 110 telt baloldalon úgy állították ezt be, mint ami az önkényeskedésnek ia legszélsőbb és a leghatáir talán abb keresztülvitelére nyújtana módot és alkalmat. Amikor az ebben az irányban szinte egyhangúlag megnyilvánult felszólalásokat hallottam, bizonyos, mértékig csodálkoztam, mert hiszen a javaslat a jelen alkalommal talán ötödször van előttem, de azonkívül az együttes bizottságban is, amelynek munkálataiban szerencsém volt résztvenni, nem szavanként, de úgyszólván ékezetenkint külön) meg lett rágva a javaslat a Ház mindkét oldalán ülő képviselőtársaim részéről és egy egész sereg módosítást fogadott el a földmívelésügyi miniszter úr, amelyek — remélem — az eredeti javaslaton nem rontottak, hanem javítottak és úgyszólván teljesen elfeledtetni látszottak képviselőtársaimmal azt, hogy ennek a törvényjavaslatnak 8. §-ián kívül van egy IG. ^-a is, amely az igénybevétellel kapcsolatosan módot és teret enged az érdekelt birtokosoknak arra, hogy panasszal forduljanak a királyi ítélőtáblákhoz. Ez az igénybevételre halasztó hatással van és ha valaki esetleg bizalmatlan a jelenlegi vagy az elkövetkezendő kormánnyal szemben, annak teljes megnyugvást nyújthat az, hogy a királyi ítélőtáblákhoz fordulhat, mert hiszen ez a törvényjavaslat annyira világosan és szabatosam írja körül azokat a lehetőségeket, amelyek az igénybevételt megengedik, illetőleg meg nem engedik és az egyéb feltételeket, hogy ezen a téren nem lehet feltételezni azt, hogy egy bírói fórum, kivált egy olyan magas bírói fórum, mint aminő a királyi ítélőtábla, hármely oldalról is tévedésbe ejthető lenne és ezzel kapcsolatosan olyan határozatot hozna, amely ennek a törvényjavaslatnak rendelkezéseivel nem harmonizál és ezekkel szembehelyezkedik. Ugyancsak ezzel a javaslattal szemben felhozatott az is, hogy ez az első veszélyes lépés, amely alkalmas arra, hogy a magántulajdonba vetett hitet széles rétegekben megingassa. Igen tisztelt Ház! En egyáltalában nem csinálok abból titkot, hogy igenis

1 a magántulajdon elvén állok, (Helyeslés jobbfelől. — Dinnyés Lajos: Mi is!) a magántulajdon elvén akarok megmaradni és csak olyan törvényjavaslatot, vagyok hajlandó most és későbbi időben is megszavazni, amely a magántulajdon elvét és szentségét kellően tekintetbe veszi, de én ebben a törvényjavaslatban olyan intézkedést, amely kikezdené vagy veszélybe döntené a magántulajdont, felfedezni nem tudok és nem tudok osztozni abban az álláspontban sem, hogy az a kártalanítás, amely a földtulajdonosoknak- ezzel a javaslattal kapcsolatosan részben készpénzben, részben pedig kötvényekben kifizettetik, nem volna teljes kártalanítás, annál kevésbbé, mert hiszen ezek a kötvények teljes összegükben és bármikor adófizetésre is felhasználhatók a földtulajdonosok részéről. Végtére is, ha azokat a birtokpolitikái javaslatokat nézzük, amelyeket már említeni bátor voltam, azt találjuk, hogy a skandináv államok kivételével — amelyek semleges államok lévén, a háború alatt meglehetősen megvagy ónos odtak, s ennek folytán módjuk volt teljes egészükben kifizetni ezeket azi öszszegeket (Ügy van! jobbfelől) — egyeítlen egy más állam sem kártalanította készpénzfizetéssel olyan mértékben a földtulajdonosokat, minit ahogyan ezt az előttünk fekvő javaslat teszi. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) ülése $936 március 19-én, csütörtökön, A javaslattal kapcsolatosan felhozzák azt is, hogy a szociális feszültséget, a munkanélküliséget fokozni fogja. Tisztelt Ház! A gazdasági viszonyok, amelyek közt ma vagyunk, kétségtelenül a javulás képét mutatják. Ezt azért fontos tudomásul vennünk, mert a javuló viszonyok és az előnyösebbé váló értékesítési lehetőségek adják meg az alapját a belter jesebb, több munkát igénylő, intenzívebb termelésnek is. Az a hosszú r átmenet, amelyeit javaslat céljai megvalósítására kontemplál, igenis lehetővé teszi egyrészt azt, hogy az ebben a javaslatban nem érintett terület megművelésénél fokozottabb intenzitásra térjenek át és módot nyújt arra is, hogy a kisbirtok — és itt legyen szabad rámutatnom talán az öszsaes birtokkategóriák legkülterjesebben kezelt részére: ezi a 20—100 katasztrális hold nagyságú birtokok területe — éppen az értékesítés megjavítása, és ennekfolytán az intenzívebb művelés rentabilitása folytán szintén segítésül lesz abban a tekintetben, hogy a munkásság fokozottabban munkaalkalomhoz jusson. De ezen a téren kétségtelenül más intézkedéseket is tóti tenni. így számos, kérdést érintettek r képviselő társaim, többek^ között a csatornázást^ az öntözést, az utak építését stb. (Br. Berg Miksa: Ez a, fontos: így lehet munkaalkalmakat teremteni!) Ezekre nem akarok kitérni, (Br. Berg Miksa: De ez a fontos!) miután valószínű, hogy háró Berg Miksa képviselőtársam úgyis meg fogja ezeket említeni, hanem olyan szempontra, vagyok bátor felhívni az igen t. 'miniszter úr és a Ház figyelmét, amelyet itt még nem érintettek ez pedig a háziiiparnak legalább bizonyos mértékig való felkarolása, a füzesek létesítésével kapcsolatban. (Helyeslés a jobboldalon.) A háziipar azelőtt a földmívelésügyi tárca keretébe tartozott, most más tárca birtokállományálban van; én azonban úgy a mezőgazdasági érdekeltségektőL mint pedig a háziiparral foglalkozó szövetkezetektől egyre azt hallom, hogy az ő ellátásuk, a velük való foglalkozás megfelelőbb volt akkor, amikor még a földmívelésügyi minisztérium gondoskodott rólunk. (Beniczky Elemér: Átmeneti állapot!) Mondom, feltétlenül szükségesnek tartom a háziipar fokozott r felkarolását s azután — amint erre már bátor voltam legutóbbi költségvetési beszédemben is felhívni az igen t, Ház figyelmét — különösen a kapásnövények termelését, a culkorrópatermelés kiterjesztését vagyok bátor az igen t. miniszter úr szíves figyelmébe ajánlani s őt arra kérni, — több ízben volt már szó az ipari szeszgyárakról — méltóztassék őexcellenciájának 'módot találni arra, hogy az iparilag előállított^ szesz legalábbis túlnyomórészben répából főzessék, (Élénk helyeslés balfelől! — Br. Berg Miksa: Nem cukorból! Tizenegy filléresből!) tekintette] arra, hogy a répa azok közé a növények közé tartozik, amelyek a szárazságot is meglehetősen jól állják, tehát elég biztos termésűek s amellett elég sok munkaalkalmat nyújtanak. (Ügy van! Ügy van!) Azt lehetne mondani, hogy minden másfél vagy két hold répával bevetett terület egy mezőgazdasági munkás ellátását biztosítja. (Ügy van! Ügy van!) Igen t. Ház! A belterjesség eléréséhez és fokozásához, az iparosításhoz a termelésnek kétségtelenül tőkére van szüksége. Szüksége van a termelésnek'-a tőkére annál is inkább, mert ezt erősen nélkülözi és e nélkül feladatának megfelelni nem tud. Éppen ezért, ami-