Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-110

398 Az országgyűlés képviselőházának 110. tehát nem is olyanok adatai ezek, akik munka nélkül vannak, hanem olyanoké, akiknek van valami kereseti lehetőségük. Nyílván a vissza nem küldött számlálólapok azokra vonatkoznak, akik munka nélkül vannak, azoknak már ahhoz sem volt kedvük, hogy a számlálólapokat kitölt­sék, vagy pedig nem tudták megfelelően kitöl­teni, mert igen sok számlálólap érkezett vissza úgy, hogy az egyetemi tanár úr nem is tudta őket használni. Ha ennek az 5215 családnak adatait rész­leteiben vizsgáljuk, azt látjuk, hogy 991 csa­lád hiányosan, 859 család pedig sehogyan sem fogyasztott tejet. Húst hiányosan fogyasztott 2184, nem fogyasztott 956 család. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Borzasztó!) Zöldségfélét hiányosan fogyasztott 2042, sehogyan sem 2322 család. Gyümölcsöt hiányosan fogyasztott 1464. sehogyan sem 2222 család. A családoknak te­hát mintegy 35%-a tejet, 60%-a húst, 84% zöld­ségfélét és 71%-a gyümölcsöt fogyasztott hiá­nyosan vagy pedig sehogy sem. Az 5215 csa­ládnak, a hozzátartozó 26.363 embernek csak 42%-a táplálkozik megfelelően vagy kielé­gítően, viszont 58%-ának hiányos, ezek között. 14%-nak egészen hiányos a táplálkozása. A mezőgazdaság elhelyezkedési lehetősége, a mezőgazdasági termények elhelyezése tehát adva volna és elsősorban adva volna éppen azoknak a terményeknek elhelyezése, amelye­ket a mezőgazdasági kisbirtokok termelnek. Ezek az adatok a mellett bizonyítanak, hogy a magyar nép túlnyomó nagy többségében hiá­nyosan és ki nem elégítő módon táplálkozik. (Úgy van! Úgy van! a bal- és a szélsőbalolda­lon.) Roppant nagy felvevőképessége volna ennek a népnek tejben, húsban, gyümölcsben és zöldségfélékben, olyan terményekben, ame­lyeket kisbirtokokon előnyösebben, könnyeb­ben, és jobban lehet előállítani, mint mezőgaz­dasági nagybirtokokon. (Mózes Sándor: Mun­kához kell juttatni a munkanélkülieket!) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Takács Ferenc: Kérek félóra meghosszab­bítást. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbalolda­lon: Megadjuk!) Elnök: Méltóztatnak a kért félórás meg­hosszabbítást megadni? (Igen! Nem! — Fel­kiáltások a baloldalon: Megadjuk! — Zaj.) Csendet kérek! A Ház a kért meghosszabbí­tást megadja. Takács Ferenc: T. Képviselőház! Kőrösla­dányról az utóbbi időben igen sokat beszéltek. Üt van a kezemben egy riport, amely szerint Kőrösladány főjegyzője az ottani nyugtalan ­kodást — ahogyan, ő mondja — néhány lel­ketlen izgató munkájának tekinti, de a fő­jegyző később nagyon érdekes dolgokat mond el. Elmondja a hírlapírónak, hogy Kőrösla­dán ynak 9000 lakosa van, ebből 3000 szo­rul hatósági támogatásra. Az elöljáróság — mondja a főjegyző úr — hallatlan erőfeszíté­seket tesz, hogy a község nincstelenjeit foglal­koztatni tudja, de erre legkevesebb kétezer pengő kellene hetenként. A hírlapíró megvizs­gált egy iskolát is és leírja, hogy 60 gyerek állt fel, amikor belépett a tanterembe — meg­lehetős nagy szám ez — és a tanitó elmon­dotta, hogy a gyermekek szeretnek tanulni, de nem tudják beszerezni a szükséges tanszere­ket. Elmondja a tanító, hogy igen sok gyerek cukros vizet és száraz kenyeret vagy kuko­ricamálét hoz magával reggelire, (Mozgás a, szélsőbaloldalon.) 60 gyermekből 3 tanuló ősz óta nem jár iskolába, mert nincs ruhája, he­tenként több gyermek azért hiányzik az isko­ülése 1936 március 19-én, csütörtökön. Iából, mert a fehérneműje mosásban van és nincs másik helyette, rengeteg gyermeket az iskolában kell megmosdatni, mert odahaza nincsen szappan. KőrÖsladányban nem divat az egyke, 8—10 gyermekes családok nem men­nek ritkaságszámba, írja a hírlapíró. T. Képviselőház! En magam az én váro­somból is igazolhatom ezeket, Hódmezővásár­helyen közel tízezer az ínségbe jutottak száma és többek között nagymennyiségű szippant kell kiosztania a városnak, mert még szappan sin­csen, hogy megmosdassák a gyermekeket. Ilyen állapotok vannak mindenhol szerte az ország­ban, t. Képviselőház és amikor ezzel a javas­lattal kapcsolatosan telepítésről beszélünk és arról van szó, hogy honnan vegyék a szüksé­ges földet, úgy látom és azt kell mondanom hogy az üfb.-parcellákból azért akarják most ezekben az időkben, ezekben a napokban kimoz­dítani az ott levő szegény embereket, hogy ezeket a birtoktesteket is felhasználják majd telepítési célokra, hiszen benne is van a tör­vényjavaslatban, hogy az Ofb.-földekből kimoz­dítottak birtokait újra fel lehet használni tele­pítési célokra. (Osoór Lajos: Akkor pedig ka­szára, meg kapára mennek egymással az embe­rek!) Mi egyáltalában nem helyeseljük, hogy ezekből a parcellákból kimozdítsák a tulajdo­nosokat, habár kétségtelenül nem fizettek, de nem azért, mert nem akartak, hanem mert nem tudtak fizetni. A túlnyomó nagy százalékuk akarna fizetni, de egyáltalában nem képes kö­telezettségének eleget tenni. Ezeket a birtoko­kat a falvaktól igen nagy távolságra adták. Rendszerint nagyon rosszminőségűek a földek A birtokosok nem is tudják megfelelően mun­kálni, mással míveltetik, felesbe adják» vagy pedig pénzért munkáltatják. A helyzet az, hogy különösen azokon a vidékeken, amelyeket az utóbbi esztendőben sorozatosan meglátogattak különböző elemi csapások, a legjobb akaratuk mellett sem tudnak törleszteni, mert ha tör tesztének, akkor nekik nem marad semmi. Ha a legminimálisabb törlesztést fizetik, ha csak a haszonbért fizetik meg, amelyet újabban kell fizetni, ebben az esetben is, ha részbe adták, vagy pénzért munkáltatják a földet, nem ma­rad nekik, semmi. Ennek a kérdésnek a rende­zése elengedhetetlen a mi felfogásunk szerint, éppen azért a következő határozati javaslatot terjesztem be (Halljuk! Halljuk! a szélsőbal­oldalon. — Olvassa): »A képviselőház utasítsa a kormányt, hogy tekintettel a súlyosan meg­változott viszonyokra, terjesszen be törvény­javaslatot a földreform alapján földhöz, illetve házhelyhez juttatottak kötelezettségének újból való rendezéséről, a föld- és házhelyek árának megfelelő újraértékeléséről, a törlesztési össze­gek leszállításáról és a földbirtokreform végre­hajtása során támadt vitás és rendezetlen kér­dések olyirányú rendezéséről, amely a földhöz juttatottak megélhetését és gazdasági érvénye­sülését biztosítja.« (Helyeslés a szélsőbalolda­lon. — Propper Sándor: Na, ezt csak elfogad­ják a magyar testvérek javára?!) A nagybirtok porlasztásáról is szó esett A nagybirtok póriasát elő lehetne segíteni, ha > az adózási viszonyokat megváltoztatnék. Igen sok ország ezt a módot választotta a nagybir­tok felszámolására, legalább is részben való felszámolására. Olyan súlyos adókkal sújtották például Dániában a nagybirtokot, hogy az a súlyos adókat nem bírta el elmaradottabb míve­lési formájával és a tulajdonos kénytelen volt « eladni, áruba bocsátani, porlasztani a birtokot a végén pedig teljesen megszabadult tőle.

Next

/
Oldalképek
Tartalom