Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-110

398 Az országgyűlés képviselőházának 110. tehát nem is olyanok adatai ezek, akik munka nélkül vannak, hanem olyanoké, akiknek van valami kereseti lehetőségük. Nyílván a vissza nem küldött számlálólapok azokra vonatkoznak, akik munka nélkül vannak, azoknak már ahhoz sem volt kedvük, hogy a számlálólapokat kitöltsék, vagy pedig nem tudták megfelelően kitölteni, mert igen sok számlálólap érkezett vissza úgy, hogy az egyetemi tanár úr nem is tudta őket használni. Ha ennek az 5215 családnak adatait részleteiben vizsgáljuk, azt látjuk, hogy 991 család hiányosan, 859 család pedig sehogyan sem fogyasztott tejet. Húst hiányosan fogyasztott 2184, nem fogyasztott 956 család. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Borzasztó!) Zöldségfélét hiányosan fogyasztott 2042, sehogyan sem 2322 család. Gyümölcsöt hiányosan fogyasztott 1464. sehogyan sem 2222 család. A családoknak tehát mintegy 35%-a tejet, 60%-a húst, 84% zöldségfélét és 71%-a gyümölcsöt fogyasztott hiányosan vagy pedig sehogy sem. Az 5215 családnak, a hozzátartozó 26.363 embernek csak 42%-a táplálkozik megfelelően vagy kielégítően, viszont 58%-ának hiányos, ezek között. 14%-nak egészen hiányos a táplálkozása. A mezőgazdaság elhelyezkedési lehetősége, a mezőgazdasági termények elhelyezése tehát adva volna és elsősorban adva volna éppen azoknak a terményeknek elhelyezése, amelyeket a mezőgazdasági kisbirtokok termelnek. Ezek az adatok a mellett bizonyítanak, hogy a magyar nép túlnyomó nagy többségében hiányosan és ki nem elégítő módon táplálkozik. (Úgy van! Úgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Roppant nagy felvevőképessége volna ennek a népnek tejben, húsban, gyümölcsben és zöldségfélékben, olyan terményekben, amelyeket kisbirtokokon előnyösebben, könnyebben, és jobban lehet előállítani, mint mezőgazdasági nagybirtokokon. (Mózes Sándor: Munkához kell juttatni a munkanélkülieket!) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Takács Ferenc: Kérek félóra meghosszabbítást. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Megadjuk!) Elnök: Méltóztatnak a kért félórás meghosszabbítást megadni? (Igen! Nem! — Felkiáltások a baloldalon: Megadjuk! — Zaj.) Csendet kérek! A Ház a kért meghosszabbítást megadja. Takács Ferenc: T. Képviselőház! Kőrösladányról az utóbbi időben igen sokat beszéltek. Üt van a kezemben egy riport, amely szerint Kőrösladány főjegyzője az ottani nyugtalan kodást — ahogyan, ő mondja — néhány lelketlen izgató munkájának tekinti, de a főjegyző később nagyon érdekes dolgokat mond el. Elmondja a hírlapírónak, hogy Kőrösladán ynak 9000 lakosa van, ebből 3000 szorul hatósági támogatásra. Az elöljáróság — mondja a főjegyző úr — hallatlan erőfeszítéseket tesz, hogy a község nincstelenjeit foglalkoztatni tudja, de erre legkevesebb kétezer pengő kellene hetenként. A hírlapíró megvizsgált egy iskolát is és leírja, hogy 60 gyerek állt fel, amikor belépett a tanterembe — meglehetős nagy szám ez — és a tanitó elmondotta, hogy a gyermekek szeretnek tanulni, de nem tudják beszerezni a szükséges tanszereket. Elmondja a tanító, hogy igen sok gyerek cukros vizet és száraz kenyeret vagy kukoricamálét hoz magával reggelire, (Mozgás a, szélsőbaloldalon.) 60 gyermekből 3 tanuló ősz óta nem jár iskolába, mert nincs ruhája, hetenként több gyermek azért hiányzik az iskoülése 1936 március 19-én, csütörtökön. Iából, mert a fehérneműje mosásban van és nincs másik helyette, rengeteg gyermeket az iskolában kell megmosdatni, mert odahaza nincsen szappan. KőrÖsladányban nem divat az egyke, 8—10 gyermekes családok nem mennek ritkaságszámba, írja a hírlapíró. T. Képviselőház! En magam az én városomból is igazolhatom ezeket, Hódmezővásárhelyen közel tízezer az ínségbe jutottak száma és többek között nagymennyiségű szippant kell kiosztania a városnak, mert még szappan sincsen, hogy megmosdassák a gyermekeket. Ilyen állapotok vannak mindenhol szerte az országban, t. Képviselőház és amikor ezzel a javaslattal kapcsolatosan telepítésről beszélünk és arról van szó, hogy honnan vegyék a szükséges földet, úgy látom és azt kell mondanom hogy az üfb.-parcellákból azért akarják most ezekben az időkben, ezekben a napokban kimozdítani az ott levő szegény embereket, hogy ezeket a birtoktesteket is felhasználják majd telepítési célokra, hiszen benne is van a törvényjavaslatban, hogy az Ofb.-földekből kimozdítottak birtokait újra fel lehet használni telepítési célokra. (Osoór Lajos: Akkor pedig kaszára, meg kapára mennek egymással az emberek!) Mi egyáltalában nem helyeseljük, hogy ezekből a parcellákból kimozdítsák a tulajdonosokat, habár kétségtelenül nem fizettek, de nem azért, mert nem akartak, hanem mert nem tudtak fizetni. A túlnyomó nagy százalékuk akarna fizetni, de egyáltalában nem képes kötelezettségének eleget tenni. Ezeket a birtokokat a falvaktól igen nagy távolságra adták. Rendszerint nagyon rosszminőségűek a földek A birtokosok nem is tudják megfelelően munkálni, mással míveltetik, felesbe adják» vagy pedig pénzért munkáltatják. A helyzet az, hogy különösen azokon a vidékeken, amelyeket az utóbbi esztendőben sorozatosan meglátogattak különböző elemi csapások, a legjobb akaratuk mellett sem tudnak törleszteni, mert ha tör tesztének, akkor nekik nem marad semmi. Ha a legminimálisabb törlesztést fizetik, ha csak a haszonbért fizetik meg, amelyet újabban kell fizetni, ebben az esetben is, ha részbe adták, vagy pénzért munkáltatják a földet, nem marad nekik, semmi. Ennek a kérdésnek a rendezése elengedhetetlen a mi felfogásunk szerint, éppen azért a következő határozati javaslatot terjesztem be (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. — Olvassa): »A képviselőház utasítsa a kormányt, hogy tekintettel a súlyosan megváltozott viszonyokra, terjesszen be törvényjavaslatot a földreform alapján földhöz, illetve házhelyhez juttatottak kötelezettségének újból való rendezéséről, a föld- és házhelyek árának megfelelő újraértékeléséről, a törlesztési összegek leszállításáról és a földbirtokreform végrehajtása során támadt vitás és rendezetlen kérdések olyirányú rendezéséről, amely a földhöz juttatottak megélhetését és gazdasági érvényesülését biztosítja.« (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Na, ezt csak elfogadják a magyar testvérek javára?!) A nagybirtok porlasztásáról is szó esett A nagybirtok póriasát elő lehetne segíteni, ha > az adózási viszonyokat megváltoztatnék. Igen sok ország ezt a módot választotta a nagybirtok felszámolására, legalább is részben való felszámolására. Olyan súlyos adókkal sújtották például Dániában a nagybirtokot, hogy az a súlyos adókat nem bírta el elmaradottabb mívelési formájával és a tulajdonos kénytelen volt « eladni, áruba bocsátani, porlasztani a birtokot a végén pedig teljesen megszabadult tőle.