Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-109

374 Az országgyűlés képviselőházának . zetfcségeiknek, mégpedig- azért nem, mert saját hibájukon kíyül jutottak nehéz helyzetbe. Ha áll ez a megállapítás a gazdára nézve — és a kormány kamatkedvezményekkel támogatja a gazdákat, még a nagybirtokosokat is — akkor ezekre a szegény emberekre nézve is kell hogy álljon. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Még inkább áll!) Csak néhány adatot hozok fel, hogy jellemezzem ezt a kérdést. Kovács Károly mezőkovácsházai lakos 1500 pengő kölcsönt kapott és 40 féléven át 55 pengő 50 fillért, évenként tehát 111 pengőt kellene fizetnie törlesztésképpen. Eddig összesen 429 pengő 50 fillért fizetett. Árverést tűztek ki ellene, 1727 pengőt követelnek rajta és megállapítják, (Györki Imre: A nagybirtokosokra nem tűznek ki árverést! — Gr. Festetics Domonkos: Azokra is! — Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) hogy háza 700 pengő forgalmi értéket képvisel. Szabó Ferenc mezőkováosházai lakos ellen 1797 pengő 90 fillér tőkekövetelés miatt tűztek ki árverést és házának forgalmi értéke a megállapítás szerint ugyancsak 700 pengő. Másoknál a Faksz. már olyan engedményeket ad, hogy azt mondja nem kell törlesztést fizetniök, hanem fizessék csak a kamatokat. Ez kétségtelenül valami könnyítést jelent, de a kamatok terhe is alig elviselhető és ha csak a magas kamatokat fizetik, akkor a kölcsön maga sohasem kerül visszafizetésre, ezek a szegény emberek pedig szeretnének végre hozzájutni ahhoz a házhoz, 20 esztendő után szeretnék azt végre teljesen a magukénak tudni, főleg pedig az a törekvésük, hogy saját tőkéjük és munkájuk eredménye ne vesszen kárba. Jellemző, hogy olyanok ellen is kitűznek árverést, akik felajánlják a kamatot, illetőleg felajánlanak valami törlesztést. A Faksz. ugyanis 3 pengő havi törlesztést nem fogad el és így olyanok ellen is kitűznek árverést, akik bizonyítják, hogy fizetni akarnak, akiknél meg vana fizetési készség. Anélkül, hogy megvizsgálnák, hogy az illetők vájjon tényleg nem csak erőfeszítéssel tudják-e a 3 pengőt is megfizetni és hogy nem sok-é ez a 3 pengő is az ő anyagi erejükhöz mérten, kitűzik az árverést. Kitűzték például az árverést Papp Mihály csongrádi lakosnál és úgy tudom, hogy el is árverezték a házát. Érdekes, hogy Mezőkovácsházán is 700 pengőt érnek a házak és Csongrádon is ugyanezek az árak. TJgylátszik, egységes séma és sablon szerint megy ez a Faksz.-nál. Tekintet nélkül arra, hogy az illetők mennyi saját tőkét vittek bele a házba, tekintet nélkül arra, hogy milyen az a ház, stb., stb-, egyszerűen megállapítják itt Budapesten, hogy ezidőszerint 700 pengő a ház értéke. Sajnos, az árveréseken még ennyi árat sem tudnak elérni, mert az elárverezett házakért befolyó összeg 3-—400 pengő között mozog. Hódmezővásárhelyen Szabó Ferenc 360 pengő kölcsönt vett igénybe, bizonyos tehát, hogy saját tőkével is rendelkezett és ezért kért » csak 360 pengőt. Lefizetett 151 pengő 41, fillért. Hadirokkant, munkához nem jut, hiszen még az ép, egészséges földmunkások se jutnak munkához és keresethez, fizetni nem tud. Nála is kitűzték az árverést. Gyomán özvegy Dobó Lajosnét öt gyermekkel hagyta itt a férje. Azt írják nekem Gyomáról, hogy a férje azért lett öngyilkos, mert nem bírta nézni családjának a szenvedését. Nem elszigetelt jelenség, t. képviselőtársaim, hogy a férfiak öngyilkosok lesznek,

f mert nem bírják nézni családjuk szenvedését és itt09. ülése 1936 március 18-án, szerdán. maradnak az anyák. Nem egy ilyen esetről hallottam. Az anya nem válik meg a gyermekeitől, az rajongásig szereti a gyermekeit, a férfi, az apa, azonban sokszor a halálba menekül a kétségbeesés elől, mert — mint mondottam — nem bírja gyermekeinek a szenvedéséi nézni. Ennek az asszonynak az évi keresete 150 pengő. Ki van ellene tűzve az árverés. Kérdem, hogy ebből a 150 pengő keresetből egy szegény asszony öt gyermekkel hogyan fizos sen 111 pengő törlesztést az 1500 pengő kölcsön után. Itt van Beinschroth Ádám esete. Ennek a háromgyermekes családapának elárverezték a házát 370 pengőért s most kilakoltaié s előtt áll. Kovács Benedek öt gyermekkel elkenili a kilakoltatást, ha fizet 50 pengőt és havi 8 pengő kamatot. (Mozgás.) Az esetek százait és ezreit lehetne előadni, t. képviselőtársaim (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja cl.) Azért hoztam ide ezt a kérdést, hogy a Képviselőház színe előtt tisztázódjék, hogy a Faksz. értékelése szerint 700 pengőt érnek a házak, de ha árverésre kerül a sor, akkor csak 350 pengőt, legjobb esetben pedig 400 pengőt | lehet értük kapni. Kérdem, hogy ha a Fakc-z. i úgyis elveszíti a kölcsönösszegnek több miit a felét, akkor miért nem lehet az ilyen szegeay emberek tartozásának egyrészét törölni? Ha amúgy sem ér többet a ház 700 pengőnél, akkor tessék leszállítani a kölcsönösszeget a 700 pengős értéknek megfelelően, — ennek az összegnek kamatait és esedékes törlesztési részleteit mindenesetre könnyebben elbírják ezek a szegény emberek — de én lelketlenségnek s igazságtalanságnak tartom, hogy amikor más társadalmi rétegeket, tehetőseket is, nagybirtokosokat támogatnak, segítenek igen jelentős összegekkel, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbőloldalon.) akkor ezeket a szegény embereket, — akiknek igen nagy százaléka hadirokkant, hadiözvegy — akik kétségtelenül nem rendelkeznek más vagyonnal, mint egy kis házzal, fedéllel, ahol meghúzhatják magukat, kirakják az utcára, kitegyék családostól együtt a legnagyobb bizonytalanságnak és ezek most még fedél alá sem juthatnak. Kérem a miniszter urat, szíveskedjék interpellációmra megfelelő választ adni. Elnök: A földművelésügyi miniszter úr kíván szólani. Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! Örülök, hogy t. képviselőtársam idehozta ezt a kérdést. Teljesen igaza van abban, hogy amikor a Faksz. 1927ben megalakult, körülbelül 55 millió pengő | összegben 40.000 egyén részére hitelt nyújtott. ! A hitelek legnagyobb része olyan típus szerint nyújtatott, hogy 1500 pengőt kapott az illető egyén egy ház építésére és beleszámítva^ 120 pengő évi ttizbiztosítási díjat is, 55 50 pengőt — íélóves részletekben — kellett neki törlesztésre és kamatszolgálatra fordítani. Ez az 1931. évig tartott, amikor a válság jött, — 1931-ben — úgy rendezték a kérdést, hogy nem kellett tovább fizetni a tőketörlesztést, hanem csak a 4M kamatot. Most méltóztassanak megengedni, hogy felolvassam a Faksz.-nak hozzám, mint felügyeleti hatósághoz intézett jelentését, amelyben választ is ad azokra a kérdésekre, melyeket t. képviselőtársam feltett. A Faksz. — ezt előre kívánom bocsájtani — csak azok ellen alkalmazta, mint utolsó eszközt, a felmondást, akik már három részlettel elmaradtak, vagyis három éven át összesen hat részletet nem fizettek,