Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.
Ülésnapok - 1935-98
Az országgyűlés képviselőházának 98. ülése 1936. évi február hó 27-én, csütörtökön, Sztranyavszky Sándor és Kornis Gyula elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — À közigazgatási bizottság beterjesztette jelentését az Önkormányzati Testűletek Kárpótlási Vagyonának 1929., 1930-32., 1933—34. és 1934—35. évi felhasználásáról. — Az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Takács Ferenc, Reibel Mihály, Malasits Géza, Dulin Jenő, — A közgazdasági és közlekedésügyi, valamint külügyi bizottság beterjesztette jelentését »a Budapesten 1935. évi június hó 8. napján kelt magyar-holland légiforgalmi egyezmény becikkelyezéséről« és »a Bernben 1935. évi június hó 18. napján kelt magyar-svájci ideiglenes légiforgalmi egyezmény becikkelyezéséről«, valamint a Párizsban 1935. évi július hó 23. napján kelt magyar-francia légiforgalmi egyezmény becikkelyezéséről« szóló törvényjavaslatokról. — A közgazdasági és közlekedésügyi, valamint társadalompolitikai bizottság beterjesz tette jelentését a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszternek »az 1932. évben Genfben tartott XVI. Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezleten elfogadott egyezménytervezetekről és ajáníásokró 1 « szóló jelentése tárgyában — A közgazdasági és közlekedésügyi bizottság beterjesztette jelentését a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszternek »a mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről szóló 1907 : V. te. 1. §-a alapján a fényerősség egységének és az ebből levezethető egyéb egységeknek megállapítása tárgyában kiadott 1935. évi 30.832. számú rendeletről« szóló jelentése tárgyában. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltak: vitéz Gömbös Gyula, Bornemisza Géza, Wmchkler István. (Az ülés kezdődött d. u. & óra 6 perckor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére B.ikovszky Tibor jegyző urat, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Brandt Vilmos, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Veres Zoltán jegyző urat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak gróf Széclieri v i György és Tobler János képviselő urak levelét, amelyben gyógykezeltetés céljából április hó 1-éig szabadságot kérnek. Javaslom, hogy a kért szabadságot megadni méltóztassék. (He-, lyeslés.) A Ház a kért szabadsághoz hozzájárul. Báró Urbán Gáspár képviselő úr, mint a közigazgatási bizottság előadója kíván jelen test tenni. * Br. Urbán Gáspár előadó: T. Képviselőház! Van szemcsém tisztelettel beterjeszteni a közigazgatási bizottság négy jelentését az Önkormányzati testületek Kárpótlási Vagyonának 1929., 1930—32., 1933. és 1934. és végül az 1934. és' 1935. években történt felhasználásáról szóló 183., 184., 185.. és 186. számú belügyminiszteri jelentésekről. Kérem a bizottság jelentéseinek kinyomatását, szétosztását és annakidején napirendre tűzését. Elnök: A beadott jelentéseket a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja. Napirendre tűzésük iránt annakidején fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint követkeKÉPVISELÖHAZI NAPLÓ. VI. zik az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, (írom. 197, 199.) Szólásra következik Takács Ferenc képviselő úr. Takács Ferenc: T. Képviselőház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat mintegy 180.000 kézműiparos sorsáról kellene, hogy gondoskor jék. Az első olvasás, az első bepillantás meggyőz bennünket arról, hogy ez a javaslat nem alkalmas a kézműiparosság nagy problémáinak megoldására. Amit ugyanis a javaslat egyik mondatával adni akar, azt a másikkal elveszi. Arranézve, hogy hatalmas ipari tőkékkel rendelkező nagy vállalatokkal szemben hogyan állja meg a helyét a kézműipar, és ezekkel a nagyvállalatokkal szemben hogyan veszi fel a küzdelmet, nem találunk egyetlenegy mon-latot sem, sőt még egy félmondatot sem, vagy nem találunk semmit arra nézve sem, hogy a kartelbe tömörült anyag-érdekeltségdkkel szemben, hogy vegye fel a harcot, túlkapásaival szemben, hogyan védekezzék. Egyetlenegy mondatban sem kapunk feleletet arra, hogy a kisiparos hogyan juthat forgótőkéhez, olcsó hitelhez, beszerzési lehetőségeit hogyan könynyíthetné meg, az értékesítésben hogyan lehetne az állam segítségére ezeknek az elesett rétegeknek, ebben a tekintetben semmiféle rendelkezés nincsen. Pedig azok a kérdések, amelyekről szóltam, hogy a kartelekkel szemben a kisiparosság, a kézműiparosság eredményesen vehesse fel a küzdelmet, hogy a beszerzésnél támogatást kapjon, hogy az értékesítésnél segítségére legyenek, éppen úgy követelései voltak a különböző kézműiparos-kongresszusoknak, mint ahogy követelései voltak azok, amelyek "itt a javaslatban részben honorálva is vannak, 4
