Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-108

Az országgyűlés képviselőházának 10 amikor a természetes birtokforgalom az örökösödések nélkül 500 millió pengő értéket tett ki._ Ezt a természetes birtokforgalmat azonban a jelenlegi javaslat 'semmiképpen sem stimulálja és igen helyesen mutatott rá Kállay Miklós igen t. képviselőtársam axra, hogy a javaslatnak többek között ez az egyik igen lényeges^ hibája, mert nincsenek benne azok a stimulánsok, amelyek a természetes birtokforgalmat előmozdítanák, hiányoznak belőle azok a konstruktív javaslatok és módozatok, amelyek az élet természetes csatornáin keresztül, az élet automatizmusán keresztül oldanák meg a kérdéseket. Van &gy kormányzati impotencia vagy omnipotencia. (Elénk derültség és felMáltások jobb felől: Nem mindegy!) Bocsánatot kérek, a kormányzati omnipotencia és impotencia: ezek szinonimák s ugyanarra az eredményre vezet, ha a kormányzat az élet szeredét akarja játszani, ahelyett, hogy csak irányítást, esetleg kezdeményezést vállalna. Meszsze le fog maradni a mögött a tempó mögött, amelyet az élet helyes stimulálás mellett a maga erejéből tudna keresztülvinni. Ebben az esetben éppen ezt_ az egyik lényeges hibáját kell kiemelnem a javaslatnak. A javaslat nemcsak hogy nem fokozza a természetes lelaprózódását a kisbirtoknak, hanem valósággal gátat emel ennek, mert elveszi a kedvet, a bizalmat, bizonyos mértékig letöri a földárakat, az immobilizációt fokozza, az ország hitelképességét számos ponton veszélyezteti, — lesz még alkalmam erről a részleteknél beszélni — szóval végeredményében nem előbbre vitte a kérdést, hanem inkább visszafelé lendítette. (Ügy van! bal felől.) T. Ház! A javaslat, mint mondottam, csak egy részlettel foglalkozik, a^ törpe birtoknak kisbirtokká való kiegészítésével. Ez tulajdonképpen az egyetlen komoly lényege az egész javaslatnak s ezt is csak azok számára teszi lehetővé,^ akik — mondhatjuk — a maguk kategóriájában a legjobbmódú emberek, mert olyan parasztember, kisember vagy törpebirtokos, aki a jelenleginél nagyobb birtok megvásárlásához 30 százalék készpénzzel rendelkezik a lajbizsebben és hozzá gazdasági felszereléssel, sajnos, most ebben a lerongyolt országban, ahol már az utolsó pénzügyi rezervák is olyan hiányosan funkcionálnak, csak nagyon kivételesen található. (Ügy van! a baloldalon.) Az egyetlen mentség, amelyet erre a javaslatra találok, — és bocsássanak meg ellenzéki képviselőtársaim, hogy ezt erről az oldalról hozom fel, hiszen lesz majd elég más érv, amelyet a javaslattal szemben hozok fel — mondom, az egyetlen mentség csak az 1920-as földbirtokreformnál szerzett tapasztalat lehet csupán, ahol tényleg más kategóriáknak, a nincsteleneknek szociális szempontból való felsegítése vétetett elsősorban célba és ahol az anyagi eszközök hiánya tényleg számos esetben komoly nehézségeket és bajokat okozott. A t. kormányzat most, úgy látszik, ennek a tapasztalatnak birtokában kizárólag ebből az egy szempontból ítélte meg az egész helyzetet és el akarta kerülni azt az egyetlen

1 hátrányt, amely a régi földreformból származott, de feladta az összes előnyöket, amelyek az akkori földreform során előállottak. T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy ne menjek bele a negativ kritikába. Nem tartanám célszerűnek és opportunusnak ezzel a javaslattal szemben, amely a földbirtokpolitikának csak ilyen szűk szektorát öleli fel, kizárólag a negativ kritika álláspontjára helyezKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. VI. 3. ülése 1936 március 17-én, kedden. 333 kedni, különösen nem akkor, amikor a túlsó oldalról ezzel az ellenzékkel kapcsolatban a »negativ magyarok« vádját halljuk. En teljes őszinteséggel és nyíltsággal akarom felhozni azokat a pozitív gondolatokat, sőt a gyakorlati lehetőséghez képest még a megoldási módokat is, amelyeket a mai helyzetben egy hozzáértő kormányzat reálisan, konkrété és komolyan megvalósíthatna, ha venné magának hozzá a fáradságot és a bátorságot. Nem új dolgokról beszélek, t. Ház, mert itt fekszik előttem az országgyűlés képviselőházában 1932 február 23-án elmondott beszédem, amelyet a földbirtokreform befejezése alkalmából tett átmeneti intézkedések során itt mondottam s amelyben leszögeztem^ azt a véleményemet, hogy (olvassa): »Szükség van egy messzemenő, jól átgondolt, pénzügyileg is alátámasztott és a gyakorlati helyzettel mindenképpen számoló komoly agrár-reformprogramra.« (Felkiáltások a jobboldalon: Ezt akarjuk!) Ezt az általános célkitűzést vallom változatlanul a mai napig is. De f tisztában vagyok azzal is, hogy egy ilyen átfogó, jól átgondolt és pénzügyileg is megalapozott földbirtokpolitikának vannak olyan előfeltételei, amelyek nélkül azt eredményesen véghezvinni nem lehet. Utalnom kell itt ugyanezen az ülésen, 1932 február 23-án a néhai Gaal Gaston által elmondott beszédre, amelyben Gaal Gaston a különböző kísérletezésekkel^ és a kormányzati beavatkozással szemben két pontban jelölte meg azt az előfeltételt, amely minden eredményes birtokpolitikát meg kell hogy előzzön. Az egyik: a mezőgazdaság jövedelmezőségének helyreállítása, a másik: a mezőgazdaság immobilizációjának megszüntetése. (Helyeslés a baloldalon.) Ez az a két előfeltétel, amely nélkül eredményes birtokpolitikát nem lehet folytatni, mert mit érünk azzal, ha ma juttatunk valakinek földet és holnap elárvereztetjük az illetőt, úgy, ahogyan az ma tényleg rendszeresen és állandóan folyik egyik napról a másikra? Olyan .mértékben és olyan tömegekben, amilyen mértékben és tömegekben a kormány a telepítési politikával mindezt el akarja érni, nemcsak hogy nem fogja tudni ezt megvalósítani, de még csak nem is veszi tervbe a kormány ebben a javaslatban, tehát nem is vállalkozik arra, hogy ezt így megvalósítsa. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) A mezőgazdaság jövedelmezősége helyíeállításának azonban nagyon komoly előfeltételei vannak. Ezek iközül elsőnek utalok arra a problémára, amelyet ugyancsak 1932-ben Gaal Gaston tett szóvá erről a helyről, amikor az adóreformot követelte» azt az adóreformot. amely az ingatlanvagyont tehát a mezőgazdasági ingatlant és a házvagyont legalább bizonyos mértékig liberálj cl H tűrhetetlen közterîliek nyomasztó súlya alól. T. Ház! Nem tartozik szorosan véve ide, de mégis beterjesztek egy határozati javaslatot, tmert így négy év perspektívájába állítva, láthatjuk csak egésizen világosan, mennyire meddő és eredménytelen volt az elmúlt négy esztendő, amikor éppen abban a két vonatkozásban, amelyről az imént beszéltem a mezőgazdaság jövedelmezőségének biztosítása és a mezőgazdaság immobilizációjának (megszüntetése tekintetében semmiféle komoly és érdemleges változás vagy javítás neim, történt. Az adókérdéssel kapcsolatban tehát a következő határozati javaslatot vagyok bátor elő51