Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-107

Az országgyűlés képviselőházának 107. rületeket a törvényjavaslat elsősorban szabad­kézből és (az állami elővásárlás útján kívánja biztosítani. Céltudatos birtokpolitikát azonban neim lehet erre a véletlenre felépíteni, hogy hol lehet szabadkézből birtokot venni. Ezek mellett szükség 1 esetén nem lehet elzárkózni a kényszerigénybevételtől sem. A törvényjavas­lat 4. §-a felsorolja a már most felhasználható birtokokat. Ezt azért kívánom itt külön fel­említeni,, mert ezek azok a források, ahonnan a javaslat elsősorban kívánja igénybevenni a szükséges területeket. Ilyenek: a vagyonvált­ságföldek fel nem használt része, az adó- és illetéktartozások földben való lerovása 15 mil­lió pengő erejéig, a vagyonelkobzás folytán az állain tulajdonába ikerült, a szabadkézből meg­vásárolt vagy elcserélt ingatlanok és végül az állami elővásárlás révén szerzett ingatlanok. Ezenfelül figyelembe kell majd venni a vé­dett birtokokból a teherrendezési eljárás során esetleg értékesítésre kerülő ingatlanokat, vala­mint a törvényjavaslatban megszabott kötele­zettség alapján átengedendő ingatlanokat. A védett nagybirtokok területe közel 500.000 ka­tasztrális hold és ebből 200.000 katasztrális hold az olyan nagybirtok, amely a jelenlegi értéken túl van terhelve. A következő évek egyik leg­fontosabb birtokpolitikai feladata ezek egy­részének felhasználása lesz. Az anyagi eszközök tekintetében^ a javaslat az állami költségvetésben 10 éven át legalább évi kétmillió pengőt, további tíz éven át leg­alább évi két és félmillió pengőt kíván a tele­pítési alap rendelkezésére bocsátani. A nemzeti közművelődési alapítvány mezőgazdasági in­gatlanai a javaslatban részletesen felsorolt fel­tételek mellett igénybe vehetők. Nyomatékosan rá kell mutatnom arra, hogy a hitelintézetek, valamint pénzkölcsön nyújtásával iparszerűen foglalkozó cégbejegyzésre kötelezett vállalatok kötelezhetők azoknak a mezőgazdasági ingatla­noknak átengedésére, amelyeket a törvény ha­tálybalépése előtt árverésen szereztek meg. Ezeknek előrebocsátása mellett most meg kell említenem azokat az általános szabályokat, amelyek az átengedésre való kötelezettségre vonatkoznak. Ezeknek a szabályoknak lényege az, hogy abból a birtokból, amelynek egy köz­ség határában fekvő, vagy több község hatá­rában fekvő, de összefüggő területéből a mező­gazdasági terület 3000 katasztrális holdat, e terület kataszteri tiszta jövedelme pedig 30.000 koronát meghalad, átengedésre való kötelezés­nek van helye, szabatos és részletes módozatok mellett, mérsékelt hányadrész erejéig. Vannak azonban kedvezményezett birtokok, amelyeknél az átengedési kötelezettség lényegesen kisebb, mint amit általánosságban a 3000 holdon felüli birtokokra megállapít á törvényjavaslat. Ne­vezetesen, ha a tulajdonos birtokából 1 U rész helyett % részt az átengedésre kötelezés előtt a földmívelésügyi miniszter által elfogadott becs­érték és módozatok mellett önként felajánl, akkor megszabadul az átengedésre való további kötelezettség alól. Hasonló mértékű kedvezmé­nyezést ad a javaslat akkor, ha a tulajdonos­nak legalább három életbenlevő törvényes le­származója, vagy örökbefogadott gyermeke van, vagy pedig ha a birtok a kultuszminiszter felügyelete alatt álló közérdekű alaphoz, vagy középiskolát fenntartó tanítórendhez, kulturá­lis, jótékony célokat szolgáló intézményeket fenntartó egyházi javadalomhoz tartozik, vé­gül abban az esetben, ha a kataszteri) tiszta jövedelem minden 250 koronájára egy-egy éves gazdasági cseléd, a terület minden 1500 katasz­KÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. VI. ülése 1936 március 13-án, pénteken. 311 trális holdjára egy-egy okleveles gazdatiszt esik. Amint méltóztatnak látni ezekből az előre­bocsátott rendelkezésekből, a javaslattól távol áll az a gondolat, hogy a célvagy ónok tulajdo­nosait, vagy nagyjavadalmasait megakadá­lyozza ama közérdekű célok szolgálatában, amelyeknek szolgálatára az illető vagyonok rendeltettek. Egyházi, ' alapítványi és egyéb kulturális célokat szolgáló ingatlanok tulajdo­nosai nem juthatnak olyan helyzetbe, hogy az e vagyonok által szolgálni kívánt célok 'meg­valósításánál zavarba jöjjenek. Ezt lehetővé te­hetik tulajdonosaik, ha megfelelő területeken kishaszon bérletek et alakítanak. Amennyiben pedig valamely területet a javaslatban igen mérsékelten megállapított kereten belül tele­pítés céljaira az államnak tulajdonul átenged­nek, a javaslat keretei között a rendelkezésükre bocsátandó kártalanítási árból módjukban fog állni más ingatlant szerezni. Ilyen csereiingat­lanok szerzését a kormány elő is kívánja se­gíteni. Bizonyos mértékben kívánatosnak lát­szik a célvagyonok egy részének erdőterületekre való átcserélése. Különleges rendelkezések vannak azokra a birtokokra vonatkozóan, amelyeket tulajdono­saik 1914 július 28-a és 1936 január l-e között örököltek, vagy jogügyettel szereztek. Ezeknél a kataszteri tiszta jövedelem 1 U részének erejéig átengedési kötelezettségnek van helye, ha a birtok egy község határában fekvő, vagy több község határában egymással összefüggő terü­letéből a mezőgazdasági terület az 1000 katasz­trális holdat, illetőleg annak jövedelme a 10.000 korona kataszteri tiszta jövedelmet meg­haladja, így is meg kell maradni a tulajdonos részére 1000 katasztrális hold területnek. De itt megint van kivétel. Az ilyen birto­kokból nincsen helye az igénybevételnek, ha a tulajdonos törvényhatóság, község, egyház, val­lásfelekezet, alapítvány, vagy más jogi személy, kivéve t a kereskedelmi társaságokat. Kivétel továbbá az, ha a tulajdonos egyenesági, vagy oldalági rokonától, házastársától, vagy sógorá­tól örökölte, vagy szerezte azt az ingatlant —' kivéve, ha jogelődje is átengedésre kötelezhető lett volna, — végül kivétel az 1914 július 28-a óta keletkezett az a birtok is, amelyet tulajdo­nosa átcsatolt területen volt, vagy más családi birtoka helyett szerzett. A hitbizományi kötöttség alól felszabaduló mezőgazdasági ingatlanok tekintetében a ja­vaslat a felszabaduló vagyonban való részese­dés megnyílásáig a kataszteri tiszta jövedelem szerint számított 1 Í3 rész erejéig engedi . meg az átadásra kötelezést. A részesedés megnyílta után az egyes felszabaduló ingatlanokra nézve a többi általános rendelkezés az irányadó. Az 1914 július 28-a óta szerzett ingatlan tulajdo­nosát, a hitbizományi kötelezettséé alól felsza­baduló birtokok, továbbá a 3000 holdon felüli birtokok tulajdonosait arra is lehet kötelezni, hogy megfelelő részt az Altruista Bank révén alhaszonbérletbe adjanak. Igen fontos rendel­kezése a törvényjavaslatnak, hogy a haszon­bérbeadás az Altruista Bank útján történik. Súrlódásokat kerülünk így ki a haszonbérlő és a haszonbérbeadó között azáltal, hogy a kettő közé beiktatott szerv, az Alturista Bank fogja ezeket a súrlódásokat kiküszöbölni. Ennél a pontnál,, a haszonbérletek kérdé­sénél kell megemlítenem azt, ami bizonyos te­kintetben vita tárgya volt: a középbérletek kérdését. A törvényjavaslat tudniillik egyes kivételes esetekben 300 holdig középbérlet, &ASL­47

Next

/
Oldalképek
Tartalom