Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.
Ülésnapok - 1935-106
288 Az országgyűlés képviselőházának 106 sorban is a szakképzettségnek kell irányadónak lenni, módosító javaslatomban azt kívántam, hogy az első bekezdés második mondata töröltessék. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Tisztelettel kérem a Házat, bogy ezt a módosító indítványomat magáévá tenni szíveskedjék.' Tessék megakadályozni azt, hogy akkor, amikor megfelelő számú szakképzett tisztiorvos áll rendelkezésünkre, esetleg olyanok foglalják el azt a pozíciót, akik megfelelő gyakorlattal nem rendelkeznek. Elnök: Vázsonyi János képviselő urat illeti a szó. Vázsonyi János: T. Képviselőház! Ugyanezt a módosítást terjesztettem elő a magam részéről is, amelyet Cseh-Szombathy László képviselőtársam és pedig ugyanazoknál az indokoknál fogva, amelyeket ő előadott. Indítványoztam tehát éppen úgy, mint Cseh-Szombathy László képviselőtársam az 5. § első bekezdése második mondatának törlését. Indítványoztam továbbá az 5. § második bekezdésében: »vagy ezekkel a szolgálatokkal egyenlőnek tekintendő tevékenységet végzett« szavaknak a törlését, mert ez is éppen úgy politikumra ad alkalmat, mint a szakasz első bekezdése. Ha ennek alapján a második bekezdésből ezek a szavak töröltetnének, tisztelettel kérem ebből kifolyólag az 5. § harmadik bekezdésének törlését is. Elnök: A miniszter úr kíván szólni. vitéz Kozma Miklós belügy miniszter: T. Ház! Az 5. §-ban szereplő ötéves spáciumra azért van szükség, mert kellő számú kiképzett orvosról kell gondoskodni és miután előfordulhat, hogy még vannak orvosok, akik nem végezték el a tisztiorvosi tanfolyamot, ezeket azért meg kell erősíteni állásukban, ezek nem helyezhetők ki. Ezért van szükség erre az ötéves átmeneti időre. Nem mondom, hogy ez az ötévi átmenet rövid, de miután szakszempont érvényesítéséről van szó, meg vagyok róla győződve, hogy nem veszélyes ez az öt esztendő, mert minden miniszter szem előtt fogja tartani azt, hogy nívós tisztiorvosi kara legyen. Ennek következtében amúgy is a szerint, ahogyan rendelkezésre fognak állni a kiképzett emberek, természetszerűen elsősorban ezek fognak számításba jönni, Ami Vázsonyi képviselő úrnak azt a megjegyzését illeti, hogy ő politikumot lát abban, hogy: »ezekkel a szolgálatokkal egyenlőnek tekintendő tevékenységet végzett«, ezt nem tudom akceptálni és nem tudom honorálni kívánságát, mert nem tudom, hol lehet ebbe a mondatba politikumot belemagyarázni. Itt egészen másról van szó. Ezek alapján kérem a szakasz változatlan elfogadását. Elnök: Kíván még valaki az 5. §-hoz hozzászólni? (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e az 5. § első bekezdésének eredeti szövegét elfogadni, szemben Cseh-Szombathy László és Vázsonyi János képviselő urak törlési indítványával, igen vagy nem? (Igen! — Felkiáltások balfelől: Nem! — Zaj.) A Ház az 5. § első bekezdését eredeti szövegében fogadta el. Kérdem, méltóztatnak-e az 5. § második bekezdéséneik eredeti szövegét elfogadni, szemben . ülése 1936 március 12-én, csütörtökön. Vázsonyi képviselő úr törlési indítványával, igen vagy nem? (Igen! — Felkiáltások balfelől: Nem. — Zaj.) A Ház az 5. § második bekezdését eredeti szövegében fogadta el. {Zaj balfelől. — Rupert Rezső: Nemet mondtunk!) Kérdem, méltóztatnak-e az 5. § harmadik bekezdését eredeti -szövegében elfogadni, szemben Vázsonyi János képviselő úr törlési indítványával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Méltóztassanak felállani azok, akik elfogadják az eredeti szöveget. (Megtörténik.) Túlnyomó többség. (Derültség balfelől.) A Ház az 5. § harmadik bekezdését eredeti szövegében fogadta el. Következik a 6. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa a 6. §-t). Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Gergelyffy András előadó: T. Ház! Tisztelettel javaslom a pontosabb és világosabb szövegezés érdekében, bogy a 6. § (2) bekezdése helyébe a következő szöveg vétessék fel (olvassa): »(2) A m. kir. tisztifőorvos, illetőleg a m. kir. tisztiorvos fegyelmi ügyében első fokon a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya,, másodfokon a belügyminiszter ítél.« Az új szöveg következtében a régi szöveg második mondata végképpen elmarad. Erre amúgy sincsen szükség, mert hiszen csak tévedésekre szolgáltatna alkalmat, ha a belügyminiszter kijelölési jogát állapítanák meg. Nyilvánvaló, hogy ha több törvényhatóság területén működő tisztilfőorvos fegyelmi vétséget követ el, annak a törvényhatóságnak a fegyelmi választmánya lesz illetékes az ő ügyében, amelynek a területén a fegyelmi vétséget elkövette. Elnök: Dinnyés Lajos képviselő urat illeti a szó. Dinnyés Lajos: E/zt a szakaszt az általános vita során mondott beszédemben főispáni szakasznak voltam bátor elnevezni. Módosító indítványt is nyújtottam be, amelyben azt indítványoztam, hogy töröltessék el a 6. § első bekezdésének ib)~ pontjában a »főispán« szó. Módosító indítványomat annál is inkább bátor vagyok fenntartani, mert bár az előadó úr ^egy stiláris módosítást ajánlott, a helyzet lényegileg mégis az, hogy a m. kir. tiszti főorvos, illetve a m. kir. tisztiorvos fegyelmi ügyében első fokon a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, másodfokon pedig a belügyminiszter ítél. Éppen ebből kifolyólag helyesebbnek tartanám, ha a m. kir. tisztifőorvos és a m. kir. tisztiorvos elleni fegyelmi eljárás elrendelésére és állásától való felfüggesztésére elsősorban a belügyminiszter és másodsorban a közigazgatási bizottság lenne jogosult. T. Képviselőház! Kifejtettem az általános vita során, hogy bármennyire is tisztelettel viseltetem a főispán urak személye és meggyőződése iránt, tekintettel azonban a ma különösen kiélezett politikai helyzetre, amelyben főispánjaink — miként az illetékes helyekről is elhangzott — az illető vármegyék pártelnökei, nem helyeselhető az, hogy a főispán legyen illetékes az illető tisztifőorvos, illetőleg tisztiorvos ellen a fegyelmi eljárás elrendelésére. Bármennyire is objektív ember az a főispán, ebből a szempontból mégis bizonyos szubjektív érzéssel ítéli meg ezeket az ügyeket, annyival is inkább, mert — amint a belügyminiszter úrnak az előbbi szakasznál mon• dott beszédéből hallottuk, amikor az első se-