Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-105

Az országgyűlés képviselőházának 105, thó 5-én a főiskolai beiratkozások tárgyában hozzám intézett interpellációjára válaszomat az alábbiakban adom. meg: 1. Az interpelláció első pontjának ama kér­désére, »hogy a főiskolákra jelentkező ifjak felvételénél felekezeti, osztály és nemzetiségi különbség nélkül mindenekelőtt a tehetség szem­pontját tekintsék döntőnek és ha már a zárt­számról alkotott 1920: XXV. és 1928 : XIV. tc.-kek tartalmazzák is azt a magyar közép­iskolákból kikerült érettségizett magyar ifjak­kal szemben egészen, sőt bántóan felesleges rendelkezést, hogy a nemzethűséget és erkölcsi megbizhatóságot is vizsgálni kell«, .hajlandó vagyok-e odahatni, »hogy ily irányban kétsé­get a karok, ha csak hatóságilag igazolt esetről nincs szó, egyetlen jelentkező magyar ifjúval szemben se támasszanak«, közölhetem, hogy az egyes karok és a jogakadémiák a felvételeknél a fennt idézett 1928 : XIV. te. rendelkezéseinek megfelelően járnak el. A tehetség szempontja abban érvényesül, hogy a felvételnél elsősorban a jeles és jó érettségi bizony it vániiyal rendelkezők jönnek számításba. A nemzethűség és az erkölcsi meg­bízhatóság a tehetség mellett egyenértékű szempontja a felvételnek és az egyes karok és a jogakadémiák saját autonóm hatáskörükben veszik a fenti tekintetekben (vizsgálat alá a felvételre jelentkezőket s a nemzethuség és er­kölcsi megbízhatóság szempontjainak vizsgá­lata tekintetében is megfelelő tapintattal és szabályszerűen járnak el. 2. Az interpelláció 2. pontjának ama meg­állapítására, hogy »emlbiertelenség és nemzet­kultúrái kár lenne, ha a numerus claususról szóló törvényeket még ma is oly ridegen és elfogultan alkalmaznák, mint eddig történt, kijelenthetem, hogy az illetékes egyetemi karok és jogakadémiák az érvényben lévő törvények rendelkezéseinek megfelelően és nem ridegen és elfogultan járnak el. 3. Az 'egyetemekre felvehető hallgatók lét­számának bizonyos korlátozása elsősorban a Trianon által előállott kényszerhelyzetnek s annak a törekvésnek a következménye, hogy a nem megfelelő szellemi képességgel bíró ele­mek egyetemekre való tó dúlás ának korlát vet­tessék. Normális viszonyok között a magasabb műveltséggel bíró egyének számának szaporo­dása örívendetes tünet. Sajnos, Trianon által okozott helyzet többek között a diplomás fia­talság el nem helyezhető tömegeinek egyre nagyobbodó száma arra kényszerít engem, hogy az egyetemekre való beiratkozás korlá­tait egyelőre továbbira is fenntartsam. 4. A középiskolai és középfokú iskolai €ik­tatásunk keretében már eddig is történtek bi­zonyos rendelkezések a tekintetben, hogy az egyetemi képzésre nem alkalmas, vagy ke­vésbbé alkalmas ifjúság a szakirányú és gya­korlati iskolák felé tereitessék. A folyamatban lévő középiskolai és az előkészületben lévő szakiskolai reform keretében gondoskodni kí­vánunk a tekintetben, hogy a^ megfelelő sze­lekció minél hatásosabban érvényesüljön. 5. Éppen a zsidóság körében felmerült pa­naszok indították arra a m. kir. kormányt annakidején, hogy az 1920 : XXV. te. 5. §-ának harmadik bekezdését megfelelően módosítsa az 1928 : XIV.- te. által. 6. Az 1920 : XXV. és az 1928; XIV. te. ren­delkezéseinek további fenntartása különösen ma, amikor számos külföldi állam ugyancsak hasonló okokból kénytelen az 5 egyetemekre KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ. VI. ülése 1936 március 11-én, szerdán. 251 és főiskolákra való felvételt korlátozni, nem veszélyeztetheti a magyar állam erkölcsi in­tegritását s azt semmi olyan sérelem nem érte, mely miatt helyreállításának szükségességét hangoztatni jogosult volna. 7. A tehetséges szegény keresztény egye­temi hallgatók megfelelő anyagi támogatásá­nak intézményes biztosításáról a magyar állam a rendkívül nehéz viszonyok ellenére is kielé­gítő, sőt, a múlttal »szemben jelentősen foko­zott mértékben gondoskodik az állami kollé­giumok, ösztöndíjak, tanulmányi és szociális segélyek, tandíjkedvezmények és természetbeni segítség útján. E mellett az egyes felekezetek és a társadalom iis jelentős mértékben -egítenek ezen a téren. Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudo­másul venni méltóztassék. Budapest, 1936 feb­ruár hó 11-én. Hóman Bálint s. k.« Elnök: Rupert Rezső képviselő urat meg­illeti a viszonválasz joga. Rupert Rezső: T. Képvi-.előház! Nem kívá­nok a viszonválaszadás jogával élni. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az, interpel­lációra adott miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következnek az interpellációk. Bejelentem a t. Háznak, hogy Fábián Béla képviselő úr . törölte interpellációját, Czermann Antal képviselő úr pedig halasztást kér. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Czer­mann Antal képviselő úrnak a halasztást meg­adni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Takács Ferenc képviselő úr szintén halasz­tást kér. Méltóztatnak megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következik Dinnyés Lajos képviselő úr in­terpellációja a pénzügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felol­vasni. Szeder János jegyző (alvássá): »Van-e tudo­mása a pénzügyminiszter úrnak arról, hogy a Pestvármegyei Dunavölgy Lecsapoló éls Ön­töző Társulat érdekeltségébe tartozó csatorna­hálózatot a miniszteri biztos hibásan és a szük­séges előkészületek nélkül építette meg? Ezzel kapcsolatban van-e tudomása a pénz­ügyminiszter úrnak arról, hogy e hiányok miatt az érdekelt gazdák földjein a termelés teljesen bizonytalanná vált, egyszer az aszály, máskor meg az árvizek miatt? A pénzügyminiszter úr tudomással bír-e ar­ról, hogy ilyen körülmények mellett az érde­kelteknek nemcsak az adót és az ártéri járulé­kokat kell megfizetni, hanem az 1925. évi XXV. te. alapján a miniszteri biztos által felvett 7 millió pengő kamat- és tőketörlesztéseket ife? Hajlandó-e a pénzügyminiszter úr nyilat­kozni, hogy milyen módon szándékozik ezt a nehéz és fontos kérdést megoldani?« Elnök: Dinnyés Lajos képviselő urat illeti a szó. Dinnyés Lajos: T. Képviselőház! A kiskun­sági árvíz ügyében bejegyzett interpellációm anyagának ismertetésére valószínűleg nem lesz elegendő a negyedóra, tisztelettel kérem azért beszédemnek tíz perccel való meghosszabbí­tását. Elnök: Méltóztatik a Ház a tíz perc meg­hosszabbítást megadni? (Igent) A Ház meg­adja. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom