Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-103

Az országgyűlés képviselőházának 10í §-nak a kettőspont után következő része törlendő és helyébe az alábbi szöveg veendő fel: »Aki 18. életévét betöltötte, amennyiben külön jogszabály másként nem rendelkezik, az 1884 : XVII., illetőleg 1922 : XII. te. hatálya alá eső azon iparok munkakörében leendő alkalmazására nyerhet csak munkakönyvet, mely iparok űzése sem képesítéshez, sem engedélyhez kötve mines.« Elnök: Kíván még valaki szólani? {Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, iméltóztatik-e a 24. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben Müller Antal képviselő úr indítvány aval? (Igen!) A Ház a 24. |-t eredeti szövegében fogadta el. Következik a 25. 4. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa a 25, szakaszt). Elnök: Szólásra következik Reibel Mihály képviselő úr. A képviselő úr nincs itt. Következik Eckhardt Tibor képviselő úr. A képviselő úr nincs itt. Szólásra következik Müller Antal képviselő úr. Müller Antal: T. Képviselőház! Indítványozom, hogy a 25. § végére új (2.) bekezdésként a következő új szöveg iktattassék (olvassa): »A székesfővárosi szakipartestületeket csak a kereskedelemügyi miniszter úr által kiadott ipartestületi munkaalapszabály 37. §-ában foglaltak alapján lehet feloszlatni, illetőleg megszüntetni.« Elnök: Szólásra következik Czirják Antal képviselő úr. Czirják Antal: T. Ház! A 25. I igen messzemenő jogokkal ruházza fel a minisztert. A tegnapi általános vita során a miniszter úr kijelentéseit megnyugvással vettük tudomásul, de mégis legyen szabad arra kérni a miniszter urat, hogy az Eckhardt Tibor képviselőtársam által benyújtott módosító indítványt, amely szerint ez a felhatalmazás csak két esztendeig maradjon életben, méltóztassék elfogadni és errevonatkozólag megnyugtató kijelentést tenni. Elnök: Szólásra következik Vázsonyi János képviselő úr. Vázsonyi János: T. Ház! A 25. § második bekezdése annak hatodik sorától kezdve így szól (olvassa): »Bármely ipartestületet meg lehet szüntetni, illetőleg más ipartestületbe be lehet olvasztani, ha ez az ipartestületi szervezet célszerű kiépítése érdekében szükséges.« Minthogy neon adtam be írásban módosítást, ezért csak ezen az úton javaslom, méltóztassék ehhez a szöveghez pótlásként fölvenni (olvassa): »ha ehhez az ipartestület minősített többsége hozzájárul, vagy kívánja«. Ezt a »rólunk-nélkülünk« elvvel szemben az ipartestületi szabadság szempontjából kérem. Elnök: Rupert Rezső képviselő urat illeti a szó. Rupert Rezső: T. Képviselőház! En hibáztatom ugyan az egész szakaszt, mert azt szeretném, ha ez az ipartestületi kérdés teljesen az iparosok autonómiája körébe utaltatnék, hogy az iparosok szervezkedjenek úgy, ahogyan ők akarják és ne lehessen belenyúlni az ő szervezkedésükbe, de ha már látom, hogy a miniszter úr ezt a módosítást nem fogadja el, illetve ilyen irányban nem hajlandó a maga részéről módosítást benyújtani, csak megnyugtató kijelentéseket kérek a miniszter úrtól» ülése 1936 március 6-án, pénteken. 203 Nevezetesen sok ipartestület, amely jó vagyoni helyzetben van, gazdag, fél attól, hogy összeházasítják, ilyen kényszerfúzióba kényszerítik szegényebb vagy eladósodott ipartestületekikel. Ez ellen bizonyos védelmet nyújtana a fővárosban Müller Antal t. képviselőtársam módosítása, ha az elfogadtatnék. De ha nem fogadtatik el, akkor megnyugtató kijelentést kérek az igen t. miniszter úr részéről abban a tekintetben, hogy olyan irányban -nem fog élni a hatalmával, hogy csak azért, mert van egy gazdag ipartesület, az egy szegény ipartestület felse-gélyezésére oly módon vétessék igénybe, hogy azt vele fuzionáltatják. Mert bármennyire hívei is vagyunk ezen az oldalon a liberalizmusnak, a liberalizmusnak azt a fajtáját, amelyet egyik tudása úgy határozott meg, hogy »az erőszak szabad versenye«, mi sem szeretjük. Semmiképpen sem szeretnők tehát, ha a liberalizmusnak ez a hamis fajtája érvényesülne és egyszerűen erőszakkal nyúlnának bele ezeknek az ipartestületeknek szabad versenyébe és ahelyett, hogy lehetővé tennék, hogy mindegyik a mag'a hite szerint boldoguljon, nem kívánatos házasságokra kényszerítenek rá őket. Például dtt a fővárosban — hogy csak egy 'példát emlíitsek — az a veszedelem fenyeget, hogy a hentesipartestületet összeolvasztják a mészáros ipartestülettel. Az egyik gazdag, mert van neki vagy félmillió pengőnyi vagyona, a másiknak van talán 20.000 vagy 30.000 pengő vagyona. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Es mindkettőben majdnem ugyanazok vannak henné!) Most az érdekeltek attól félnek, hogy egyesítik ezt a kettőt, mert a hentesipartestüleitnek bizonyos rokonsága van a hatalommal. Ezért kérek megnyugtató kijelentést erre vonatkozólag. De más esetek is: vannak. Makón például eladósodott az ipartestület. Az Ipok. elnöke az elnöke ennek az ipartestületnek és az ő rezsdjmje alatt sikerült az azelőtt gazdag makói ipartesületet tönkretenni, eladósítani. Ilyen eladósított ipartestületek... (Zajt a baloldalon.) Igen, az Ipok. elnöke, Papp József, annak sikerült eladósítania azt az ipartestületet úgy, hogy annak ma csak adóssága van. Azelőtt egy csepp adóssága sem volt, ihanem vagyona volt, most rengeteg adóssága van. Ezért kérem az igen t. miniszter urat, vigyázzon, nehogy úgy akarja szanálni ezeket az eladósodott ipartestületeket, hogy a takarókos, szorgalmas, vagyont gyűjtő ipartestüleket tönkreteszi vele. Egyébként, t. Képviselőház, nagyon köszönöm szíves türelmüket, köszönöm a szíves meghallgatást a miniszter úr részéről is. Csak azzal akarok búcsúzni (Derültség.) ettől a témától, hogy elismeréssel fordulok a t. iparügyi miniszter felé (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Köszönöm!) abból az alkalomhói, hogy az általános vita befejezésekor olyan szép öszszefoglaló beszédet mondott. Sajnálom, hogy nem tisztelte meg a t. kormány azzal, hogy köréje gyülekezett volna. Ma ugyan valami expiációt kapott, mert végre megjelent a miniszterelnök úr, de különös, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr, akit ez a javaslat éppen úgy érdekel, mint az iparügyi (miniszter urat, (Felkiáltások jobb felől: Dolguk van!) ennyire magára hagyta a t. iparügyi minis'zteT urat. Most méltóztatik látni, t. iparügyi miniszter úr, nogy viszont az ellenzék részéről milyen érdeklődésit tanúsítottunk az ön munkája iránt. Kéírem tehát a t. miniszter urat, hogy amilyen jóakarat nyilvánult meg javaslatában, ugyan-