Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-103

Az országgyűlés képviselőházának 10 iparigazolványt és 'beviheti! az árucikket az üzletbe. Ez csak az áruházak fogalmának meg­határozása alapján oldható meg. Éppen azért, amikor az áruház fogalmát meg fogjuk álla­pítani, akkor gondoskodni fogunk arról, hogy a gyáripar ilyen tevékenysége, amennyiben bizonyos korlátokat túlhalad, már az áruház fogalma alá kerüljön. (Egy hang bal felől: Fon­tos dolog!) Ami az áruházak tökéletes betiltását illeti, amit Éber Antal t. képviselőtársam olyan nagy­szerűién össze tud egyeztetni a gazdasági sza­badsággal, ezt, — sajnos — nem vállalhatjuk, itt természetesen a közérdeket is figyelembe kell venni, és a közérdek a fogyasztóközönség érdekeinek figyelembevételét is előírja. Ami Müller Antal képviselőtársamnak azt az indítványát illeti, hogy itt az »eltilthatja« szó ihélyébe az »eltiltja« szó kerüljön a javas­latba, ezt nem fogadhatom el, mert cLZ 1 'clZ -alla" lógia, amelyet ő alkalmazott, itt nem alkal­mazható. Itt ugyanis nemcsak egy iparágról, hanem több iparágról van szó és az iparágak természete szerint, sőt esetleg vidékek szerint kell bizonyos kivételeket gyakorolni. A tör­vényjavaslatnak az a fogalmazása tehát, amely jogot ad a miniszter részére az iparos munká­nak a kereskedő üzletében, közös helyiségben való folytatása eltiltására, ez teljesen fedi azo­kat az intenciókat, amelyekkel ezt a rendelke­zést hatályossá lehet tenni. Hasonlóképpen nem tudom elfogadni Rei­he! Mihály t. képviselőtársam indítványát, mely arra vonatkozik* hogy a vidéki városok­ban vagy községekben a szatócsokat és szövet­kezeteket tiltsuk el olyan árucikkek forgalom­bahozatalától, amelyeket a községben lakó ipa­rosok készítenek. Ez a rendelkezés homlok­egyenest ellenkezik mai iparjogi rendszerünk­kel, mert a szatócsüzlet vagy kereskedő cég ki­válthatja egyszerűen r az illető árucikkre a kej reskedői iparigazolványt és akkor a fennálló jogrendszerünk értelmében, amelyen — azt hi­szem — mégsem akarunk változtatni, a kész­árut minden további nélkül közvetítheti a fo­gyasztóközönséghez. A tilalom amúgy sem lenne hatályos és olyan lényegbevágó változta­tását jelentené iparjogunknak, amelyet vállal­nunk nem. lehet. Ezek alapján tisztelettel kérem a Képviselő­házat^ hogy a 17. §-t az előadó úr módosításá­val szíveskedjenek elfogadni. {Helyeslés a jobb­oldalon*) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. A 17. ^ felett bekezdésenként fogunk ha­tározni. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 17. $ első bekezdését eredeti szövegében elfo­gadni, szemben Müller Antal képviselő úr módosításával, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a 17. $ első bekezdését eredeti szö­vegében fogadta el. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 17. §. második bekezdését eredeti szövegében el­fogadni, szemben az előadó^ úr és Eckhardt Tibor képviselő úr módosításával, igen vagy nemi (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el. Kérdem tehát, méltóztatnak-e a 17 ; § második bekezdését az előadó úr módosításá­val elfogadni, szemben Eckhardt Tibor kép­KÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. VI. . ülése 1936 március 6-án, pénteken, 199 viselő úr módosító indítványával, igen vagy nem? (Igen!) A 17. § második bekezdését tehát a Ház az előadó úr módosításával fogadta el. A 17. § után Reibel Mihály képviselő úr egy ipótlás felvételét javasolta. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Reibel Mihály képviselő úr által javasolt pótlást el­fogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a pótlást nem fogadta el. T. Ház! A 17. § után Rupert Rezső kép­viselő úr új 18. § felvételét javasolta. Rupert Rezső képviselő urat illeti a szó. Rupert Rezső: T. Képviselőház! Ezután a kormány reménye szerint is, de az én remé­nyem szerint is a kisipari üzletekből,, a kis műhelyekből vagyonérték lesz. Eddig is va­gyonértéket jelentettek ezek az üzletek, mű­helyek. Ha az iparos becsületesen dolgozott a maga műhelyében, üzletében, az évek során át lassanként kialakultak a körülmények, szö­vődtek az összeköttetések, vevőkör csoporto­sult köréje, neve jelentőssé, ismertté,, eikkei híresekké lettek. Ez tagadhatatlan, hiszen év­százados felismerés az, hogy mindez éppen olyan vagyonérték, mint akármelyik ingóság vagy ingatlan, tehát a törvényhozások és a joggyakorlat mindig is védte az ilyen módon létrejött értékeket. Most tehát, amikor az a reményünk, hogy a nagyobb védelem folytán ezek az üzletek, ezek a kis műhelyek még na­gyobb értékekké, még nagyobb ilyen vagyonösszességgé alakulnak, — akkor természetesen le kell vonnunk ennek a ja­vaslatnak a konzekvenciáit, merthiszen »hic Rhodus, hic salta«. Ha egyszer a javaslat ilyen exisztenciákká akarja tenni a kisipari műhelyeket, akkor nyújtsa nekik egyúttal ugyanazokat a szankciókat, ugyanazt a védel­met, amelyet minden tulajdonnak nyújt. (Az elnöki széket vitéz Bobory György fog­lalja el.) T. Képviselőház! Tulajdonképen már egy tulajdon az, iha valamely helyen egy üzlet hosszú ideig volt, mert' maga az a hely bizo­nyos értéket kölcsönöz neki. Sajnos, a kis­kereskedő vagy a kisiparos ki van téve an­nak, hogy hely nem lévén az ő tulajdona» az abban meglévő vagyonát elvesztheti, an­nak folytán, hogy a tulajdonos^ a házból egy­szerűen kiteszi, felmondja a bérletet, másnak adja. Ezen nem tudunk segíteni, ez más kér­dés. De én az ipari tulajdonnak nem erről a részéről beszélek, nem erről a relatív ipari tu­lajdonról, hogy valamely üzlet bizonyos he­lyen mit ér, hanem arról, hogy megvan az ipari üzletnek éppen úgy^ mint a kereske­delmi üzleteknek is az önállósult értékük, az a körülmény összesség, amely körülöttük ki­alakul és vagyonértéket jelent, függetlenül attól, hogy az illető üzlet (hol jan. Mert ha egy híres késes, cipész, kesztyűs, vagy más iparos elköltözködik egy más -helyiségbe, ak­kor magával viszi azt a vagyonértéket, azt a — hogy úgy mondjam — csigaházát, amelyet magának évek hosszú során át becsületes munkájával, jó nevével épített, összehozott. Tisztelt Képviselőház! Különösen megér­demli az iparos, hogy ezt tulajdonnak, vagyon­értéknek tekintsük; amikor az 1908:LXVTI. te. már az egyszerű kereskedelmi üzletet is kü­lön vagyonértéknek tekinti és annak átruhá­30

Next

/
Oldalképek
Tartalom