Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-103

194 Az országgyűlés képviselőházának 1 el a fogtechnikushoz azzal, hogy: »tessék megnézni, mire van szükségem«. A fogtechnikusnak nincs joga orvosi gyakorlatot folytatni. Az orvosnak kell megállapítania, hogy milyen fogtechnikusi termékekre van szüksége az illető megrendelőnek. Már most nagyon helyes és méltányos, amit ezzel kapcsolatosan a továbbiakban méltóztattak itt felhozni. Ezeket teljes mértékben koncedálom. Az 1911. évi rendelet, amely ezeket a kérdéseket rendezte, úgy zárta le a sorompót, hogy azon kívülmaradtak mintegy 150—200-an. akik már azon a pályán voltak és így később nem kerülhettek abba a helyzetbe, hogy azt a bizonyos vizsgát letegyék. Tényleg méltányos lenne ez előtt a kategória előtt ismét felnyitni a sorompót, hogy utólag vizsgával szerezzék meg maguknak a képesítést a fogtechnikusi működésre. A másik dolop-, amit felhoztak, az, hogy a fogorvosi társadalom minimális munkadíjakkal kvázi kiuzsorázza a fogtechnikusokat. Ezen lehet segíteni, ez ellen hajlandó vagyok eljárni. A minimális munkadíjak megállapításának semmi akadálya nincs és ennek segítségével, azt hiszem, módunkban lesz a fogtechnikusi társadalmat kellő védelemben részesíteni. Müller Antal t. képviselőtársam azt kívánja, hogy az átmeneti időt hat hónapban állapítsuk meg*. Nem vagyok liberális, de ebben a kérdésben hajlandó vagyok liberálisabb eljárásra. Figyelembe kell venni azt, hogy azok az üzemek, amelyek az eddigi törvényes rendelkezések alapián rendezkedtek be ilyen társulásra vagy ilyen iparűzésre, többé-kevésbbé nagy befektetéseket eszközöltek ezeknek a befektetéseknek értékesítése, az üzlet helyiségének felmondása, átköltözése stb. meglehetős időt vesz igénybe. Mint az általános vita alkalmával is voltam bátor megemlíteni, itt kétévi átmeneti időre gondolok; a két év keretében az átmeneti idő nagysága az iparágtól, a dolog természetétől, az üzem terjedelmétől, minőségétől függően változnék. Éber Antal t. képviselőtársam házszabályszerűén javaslatot nem terjesztett elő, (Éber Antal: Nem!) úgy. hogy amit ő ajánlott, az tulajdonképpen indítványként nem is tárgyalható. Ami azt az eszmefuttatást illeti, amelyet ő a liberális gazdasági rendszer védelmében elkövetett, erről a témáról beszéltem már tegnap; amit mondottam, nem szükséges ismételnem, (Mozgás és zaj a baloldalon.) Ezek után kérem a t. Házat, hogy a 16. §-t változatlan szövegben méltóztassék elfogadni. Elnök: T. Ház! Miután több módosító indítvány van, a szakasz felett bekezdésenként fogunk; határozni. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 16. § első bekezdését eredeti szövegében elfogadni, Csoór Lajos képviselő úr módosító indítványaival szemben? (Igen!) A Ház a 16. § első bekezdését eredeti szövegében fogadta el. A 16. § második bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Kérdem, méltóztatik-e. a 16. § második és harmadik bekezdése közé Bródy Ernő képviselő úr által javasolt új kiegészítő módosítás szövegét elfogadni? (Nemi) A Ház a Bródy Ernő 'képviselő úr által javasolt kiegészítő módosítást nem fogadta el. A 16. § harmadik bekezdésének első és második pontja meg nem támadtatván, ezeket elfogadottaknak jelentem ki. Kérdem, méltóztatnak-e a 16. § harmadik bekezdésének második pontja után a Müller •5. ülése 1936 március 6-án, pénteken. Antal képviselő úr által javasolt pótlást elfogadni? (Nem!) A Ház Müller Antal képviselő úr pótlását nem fogadta el. A 16. § hátralévő része meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 17. §. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa a 17. Elnök: Az előadó úr kivan szólni. Ronkay Ferenc előadó: T. Ház! A 17. |~szal kapcsolatban van szerencsém a következő módosító indítványt előterjeszteni, kérve annak szíves elfogadását (olvassa): »A javaslat 17. §-ának negyedik bekezdéséül a következő szöveg felvételét kérem: A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendelettel meghatározhatja az áruházak fogalmát, üzletkörét és üzletvitelének módját. Meglevő átruház kibővítéséhez és új áruház felállításához a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter külön engedélye szükséges«. (Helyeslés.) Elnök: Eckhardt Tibor képviselő urat illeti a szó. Eckhardt Tibor: T. Képviselőház! Örömmel látom, hogy a miniszter úr indítványomnak azt a részét, amely új áruház létesítését külön engedélyhez kívánta kötni, magáévá tette és az előadó úr módosításában ez szerepel. Viszont sajnálattal látom, hogy az iparügyi miniszter úr nem biztosított magának ebben a kérdésben beleszólási jogot a kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértőleg. Én úgy érzem, hogy ez nem kizárólag a kereskedelemügyi tárcához tartozó kérdés. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Akkor majd egyetértőleg fogunk eljárni!) Itt lényeges ipari és kisipari kérdések is figyelembe jönnek, úgyhogy én azt hiszem, hogy az ügy szempontjából helyesebb lett volna az ilyen engedélyek kiadását a kereskedelemügyi és az iparügyi miniszter egyetértő engedélyétől függővé tenni. Az áruház nemcsak a kereskedelemnek csinál konkurrenciát, az áruház az iparnak .is megcsinálja ugyanazt a konkurrenciát, ennélfogva ezt a kérdést csak kereskedői szempontból elbírálni nem volna helyes. Ugyancsak sajnálattal látom azt is, hogy indítványomnak az a része, amely a gyáripar kiskereskedelmi tevékenységét óhajtotta lehetetlenné tenni, nem talált meghallgatásra. Pedig gyakorlati példákkal lehetne illusztrálni, hogy a gyáripar kiskereskedelmi tevékenysége gyilkos és elviselhetetlen konkurrenciát jelent a kereskedelemmel szemben. Az a harisnyagyár, — nem akarok cégeket és neveket említeni — amely kiskereskedéseket, lerakatokat, üzleti fiókokat létesít a fővárosiban és szerte az országban, m, ugyanezen cikkek árusításával foglalkozó kereskedelmet kibírhatatlan konkurr énei a elé állítja. Az a gyár, amely a saját maga által gyártott termékeket önköltségi árban adja el, vagy a (kiskereskedelemben nagykereskedelmi áron bocsátja rendelkezésre, kibírhatatlan konkurrenciát csinál és ezáltal a kiskereskedelem, azt mondhatnám, a tisztességtelen verseny fogalma alá eső üzleti konkurrenciával van sújtva. T. Ház! Az általános vita során elmondott beszédemben utaltam arra, hogy ezek a jelenségek ma még Magyarországon csak csírájukban jelentkeznek, de abban a pillanatban, amikor a pénzpiac megkönnyebbedik, vagy mondjuk: az ipari vámvédelem mai mértéke lejjebb száll, — mert remélem, 'hogy egyszer csak ez az időpont is elkövetkezik — a nagytőke és a gyáripar par exellence a kereskedelem területére