Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.

Ülésnapok - 1935-103

180 Az országgyűlés képviselőházának IC hozzászólás nélkül elfogad. '— Olvassa a tör- i vény javaslat 9. §-át): Vázsonyi János. Elnök: Vázsonyi János képviselő urat illeti a, szó. Vázsonyi János: T. Ház! A 9. %-h.oz módosító indítványt adtain ibe, amely szerint a következőt kérném: A 9.. § negyedik bekezdésének nyolcadik: és kilencedik sorában »1923 november hó első napja« szavak helyébe »1936 február első napja« (kifejezés iktatandó. Módosításomat a, szerzett jogok védelméhen voltam ibátor megtenni és ezért kérem ennek elfogadását, mert a szerzett jogok respektálásával az 1922. évi XII. te. is 'hasonló intézkedést tett, méltánytalan volna tehát, ha most nem ugyanarra az alapra helyezkednék a törvényalkotás, mint az 1922. évi ipartörvény. Ez legelsősorban éppen a törpe kisiparosokat, a legkisebb exisztenciájú és legszegényebb réteget sújtaná, azokat, akik anyagi helyzetüknél fogva nem tudnának a mestervizsgával foglalkozni, holott ez — éppen úgy, mint az 1922. évi törvény — számukra is biztosítaná a mesteri címet. Tisztelettel kérem ennek a módosításomnak elfogadását azért is, mert különben előállhatna az az eset, hogy egyesek, kismesterek, kisiparosok,, nem nyernék el a mesteri címet és abba a helyzetbe kerülnének, hogy a náluk felszabadult segédek és tanoncok később elnyerhetik ezt a címet, ők pedig nem. Ez különösen versenytárgyalás alkalmával viszszásságokra adna alkalmat a kisiparos társadalom körében. Méltánytalannak találnám azt, hogy az 1922. törvényalkotással szemben most ne respektál tassanak a szerzett jogok, azért kértem ennek a, módosításomnak beterjesztésével a törvényjavaslat szövegének ilyen értelmű megváltoztatását. Elnök: Rupert Rezső képviselő urat illeti a szó! Rupert Rezső: T. Képviselőház! Mindenben csatlakozom előttem szólott Vázsonyi János t. képviselőtársam felszólalásához és én is kérem az igen t. miniszter urat, hogy méltóztassék elfogadni az áltála előterjesztett módosítást. E mellett ínég csak arra akarom felhívni a t. miniszter úr figyelmét, hogy ebben a szakaszban egy borzasztóan bántó stiláris hiba van, nevezetesen a 9. !§ egyik bekezdésében ^azt mondja, hogy {olvassa): »akik miestervizsgálatot nem tettek... csak az iparos szó használatára jogosítvák«. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: A régi törvényben volt így!) A régi törvény nem a reformkormány törvénye (Bródy Ernő: Csáklyás!) és mégis csak furcsa dolog volna egy ilyen borzasztóan bántó arehaizmust bennehagyni a törvényben. Olyan egyszerű ... (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Jogosítottak!) Kérem a miniszter urat, méltóztassék javaslatot tenni, talán megfelelő volnaa »jogosultak« kifejezés. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Helyes!) Azonkívül talán az sem lesz helyes, hogy a szöveg az iparos »szó« használatáról beszél. E helyett stilárisan talán megfelelőbb volna az iparos »cím« használatáról rendelkezni. Nagyon kérem a miniszter urat, méltóztas-i sék ebben a tekintetben valamit proponálni, hogy ne maradjon meg ez a bántó stiláris hiba ebben a szakaszban. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. , . - ! 3. ülése 19$6 március 6-án, pénteken. Bornemisza Géza iparügyi miniszter. A stiláris módosításra vonatkozó indítványt készséggel elfogadom. Ez a szöveg csak azért került ebbe a törvényjavaslatba, mert a régi törvény is hasonló szöveggel állapította ezt meg. Ami Vázsonyi János t. képviselőtársam indítványát illeti, azt sajnálatomra nem tudom elfogadni. A helyzet most más, mint az 1922. évi törvény meghozatala alkalmával. Tudniillik az 1922. évi törvény mégis kreálta, fakultatív módon, a mestervizsgát. 1923 novembere óta, tehát amióta ez a törvény életben van, módjukban volt az iparosoknak mestervizsgával mesteri címet nyerni és ez a jövőben is módjukban áll, úgyhogy azt hiszem, ez a terminus megfelelően van megállapítva a tekintetben, hogy az azelőtt iparjogosítványt szerzettek csak f az »iparos« szót használhatták, à mestervizsgát letevők pedig à »mester« elnevezést. Kérem a t. Házat, méltóztassék az eredeti szövegezésben elfogadni a szakaszt. Elnök: Rupert képviselő úr nem házsziabalyszerűen adta be indítványát. (Rupert Rezső: Azért kértem a miniszter urat, hogy ő tegye meg! — Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Az én javaslatom!) Az előadó úr a magáévá tette Rupert képviselő úr módosító indítványát és így az mint előadói indítvány szerepel. Következik, a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatik-© az eredeti szöveget elfogadni, szemben az előadó úr stiláris módosításával és Vázsonyi János képviselő úr módosító indítványával, igen, vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el. Most felteszem a kérdést, méltóztatik-e a szöveget az előadó úr stiláris módosító indítványával elfogadni, szemben Vázsonyi János képviselő úr indítványával, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a szöveget az előadó úr módosításával fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörtémk.) Többség. A Ház a szakaszt az előadó úr indítványával fogadta el, Vázsonyi János képviseő úr módosító indítványát elvetette. Következik a 10. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa a 10. §-t, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa a 11. §-t). Elnök: Bródy Ernő képviselő urat illeti a szó. Bródy Ernő: T. Képviselőház! Ez a szakasz a miniszter úr részére ismét két irányban ad sokkal nagyobb felhatalmazást, mint az eddigi törvény. Először is abban az irányban, hogy valamennyi engedélyhez kötött iparra nézve biztosítékot állapíthat meg, holott a jelenlegi törvény felemlítette azokat az engedélyhez kötött iparokat, amelyeknél ilyen biztosítékot meg lehetett állapítani. A .jelenlegi törvény azonkívül még szabályrendeletekkel tette ezt lehetővé. Ebben a törvényjavaslatban a szabályrendelet imár említve sincsen, hanem a miniszter úr azoknak a felhatalmazásoknak egyikét kapja itt kézhez, amelyektől hemzseg ez a javaslat.^ (Mozgás a jobboldalon.) Nem mondhatok mást, mint azt, hogy hemzseg a javaslat ezektől. A miniszteri omnipotenciának határtalan kiterjesztése foglaltatik ebben a javaslatban és ez az intézkedés is egyike azoknak. A mai keserves viszonyok között a biztosíték letételének kérdése egészen illuzóriussá teheti a helyzetet éppen azokra a szegény kis-