Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.
Ülésnapok - 1935-102
Az országgyűlés képviselőházának 102. ülése 1936. évi március hó 5-én, csütörtökön, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A földmívelésügyi, pénzügyi és igazságügyi bizottság beterjesztette jelentését a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyában. — Az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Boczonádi Szabó Imre, Fábián Béla, Horváth Ferenc, Homonnay Tivadar, Bornemisza Géza iparügyi miniszter. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen volt : Bornemisza Géza. (Az ülés kezdődik délután í óra 2 perckor.) (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Elnök: A t. Ház üléséit megnyitóin. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Huszár Mihály, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére vitéz Kenyeres János, a, javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Vásárhelyi Sándor jegyző urakat kérem fel. T. Ház! Bemutatom az állandó összeférhetlenségi bizottság 'elnökének jelentését, amelyben tudatja, hogy az állandó összeféirhetlenségi bizottság Marton Béla képviselő úr összeférhetlenségi ügyében az előkészítő eljárást befejezte. Minthogy a házszabályok 86. Va értelmében a Ház elnökének feladata, bogy az ítélőbizottság kisorsolását 8 nap eltelte után tartandó s naptárilag 'megjelölendő ülés napirendjére kitűzze, ennélfogva, Marton Béla képviselő úr összeférhetlenségi ügyében az itélőbizottság kisorsolását folyó évi március hó 13. napjára kitűzöm. A kisorsolás az ülés kezdetén az elnöki előterjesztések megtétele után fog megtörténni. A kisorsolás után a kisorsolt ítéiőbizottság az ügyet nyomban tárgyalás alá veszi. A kisorsolás és a tárgyalás napjáról a Ház irodája úgy az érdekelt képviselő urat, mint a 40-es névjegyzékben foglalt képviselő urakat a házszabályoknak megfelelő módon értesíteni fogja. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Krüger Aladár képviselő úr, mint a földmívelésügyi, pénzügyi és igazságügyi együttes bizottság előadója kíván jelentést tenni. (Esztergályos János: Jó volna, a Ház tanácskozóképességét megállapítani ! Mégis csak hallatlan, hogy bét képviselő van jelen a 245-ből! — Létay Ernő: Az ellenzékről kettő! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hol? Holf — Kun Béla: Négyen vagyunk! — Esztergályos János : KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VI. A többségi pártnak kötelessége volna itt lenni! Az ellenzéket^ úgy is rendreutasítják, ha kinyitja a száját!) Képviselő úr, ne méltóztassék aggódni a tanácskozóképesség miatt. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém beterjeszteni a, földmivelésügyi, pénzügyi, valamint igazságügyi ' együttes bizottság jelentését a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem méltóztassék ennek kinyomatásáról, szétosztásáról gondoskodni s annak idején napirenre tűzni. Elnök: A jelentést a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja; annak napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik az iparig közigazgatás egyes kérdéseinek f szabályozásáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása, (írom. 197, 199.) Szólásra következik? Vitéz Kenyeres János jegyző: Boczonádi Szabó Imre! Boczonádi Szabó Imre: T. Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat összesége és rendszerbefoglalása mindazoknak a kérdéseknek, amelyeket az iparos társadalom az elmúlt évek alatt érdekképviseletei útján a kormány elé terjesztett. Kétségtelen tehát, hogy amennyiben ezek a korszerű kívánságok törvényerőre emeltetnek, ez alá fogja támasztani a kézműiparosságnak szociális, kulturális és gazdasági érdekeit. Ezt jól tudja a kézműiparosság, ezért ezt a javaslatot őszinte tisztelettel és szeretettel üdvözli, ezért várja ennek mielőbbi törvényerőre emelkedését. Az 1872:VIII. te. a teljes iparszabadságot iktatta törvénybe. Kimondotta, hogy Magyarországon az ipart bármely nagyikorú egyén, bárhol szabadon gyakorolhatja; Eltörölte f a oéhreindszert, ezenkívül életre hívta a kontárkérdést ë rászabadította a kézműiparra a személytelen tőkét. Az 1884:XVII. te. eltörölte a szabad ipargyakorlás jogát és előírta a szakképesítést, továbbá rendezte a tanonc-, a segéd- és a mesterkérdést. Az 1907:111. te, az úgynevezett Kossuth-örvény azonban a Iközépü
