Képviselőházi napló, 1935. VI. kötet • 1936. február 26. - 1936. március 30.
Ülésnapok - 1935-100
Az országgyűlés képviselőházának 100. A kéményseprő reál jogokkal kapcsolatban a 14. § és a 19. '§. ötödik bekezdése rendelkezik. Ezzel kapcsolatban az a kívánság merült fel a kéményseprők részéről, hogy a reál jogok részletekben is elidegeníthetők legyenek. Mindenesetre az egyenlő elbírálás elve alapján az lett volna igazságos és logikus rendezés a kormány részéről, hogy akkor, amikor a hitbizományokkal kapcsolatban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ingatlanokra vonatkozóan a hitbizományokat fenntartja, úigy itt is az ipari hitbizományokkal kapcsolatban is hasonló álláspontra kellett volna helyezkednie, vagyis ugyanolyan belátásra kellett volna helyezkednie az ipari hitbizományokkal kapcsolatban a reál jogokat illetőleg is, mint amilyenekre a hitbizományokkal kapcsolatban helyezkedett az ingatlanakra vonatkozóan. A 15. §-szal kapcsolatban a kádármestereknek az a kívánsága, hogy a borkereskedők saját személyzetükkel új munkát igénylő dongajavításokat ne eszközöltethessenek. A 16. § rendelkezéseit, amelyek a kereskedők megrendelési és mértékvételi jogát korlátozzák, az iparosság helyesnek tartja. Mégis a paragrafus utolsó bekezdését oly módon szeretnék »módosítaná, hogy az árunak a vevő helyiségében való felállítására vonatkozó rendelést se vehessék fel a kereskedők, hanem ez is az iparosság részére volna biztosítandó. A 19. §-szal kapcsolatban kívánsága az iparosságnak, hogy a szakmai megbízhatóság kétségessé válása . esetében az iparűzési jog csak az érdekképviseletek meghallgatása után és véleményezése alapján legyen megvonható, mert azt tartják, hogy egyébként ez a rendelkezés tág teret nyújt a politikai üldözésre. A tanonciskolái oktatás érdekébn felhívom az igen t. iparügyi miniszter úr figyelmét arra, hogy az országban nagyon sok község van, ahol a tanoncok egyáltalán semmiféle szakoktatásban nem részesülnek. Már most az a helyzet, hogy azoknak a tanoncoknak, akik iparostanonciskolába járnak, szakképzettségükről bizonyos vizsgát kell letenniök, s előfordulhat az, hogy bizonyos tantárgyakból elbuknak, a segédi felszabadító levélben ez a rossz jegy fel lesz tüntetve, és így ezek hátrányosabb helyzetbe kerülnek azokkal a tanoncokkal iszem-'wen, akik olyan községben voltak, ahol a tanoncok szakoktatásban egyáltalán nem részesülnek. Nagyon helyes az, amit a törvényjavaslat előír, hogy bizonyos r tantárgyakból minden inasnak le kell vizsgáznia, és nagyon helyes volna, ha az összes községekben az elemi iskolai tanítók köréből valakit köteleznének arra, hogy azokon a helyeken, ahol eddig egyáltalában semmiféle szakoktatás nem volt, a legszükségesebb ismereteket mégis tanítsák, hogy ezekben ia kisebb falvakban tanuló tanoncok is nagyobb képzettségekre tudjanak szert tenni. Különösen fontosnak és nagyon megfelelőnek tartom a törvényjavaslat 23. %-hX annak a kívánalomnak szempontjából, amelyet a kisiparosság a tanoncokkal kapcsolatban a jövőben meg akar valósítani, amikor megkívánja tőlük, hogy a kalkulációt megtanulják, mégpedig azért, hogy a nyersanyaghoz hozzá tudják számítani a rezsit, munkabérüket és hasznukat is, nehogy kalkuláció hiányában olyan konkurrenciát, olyan tisztességtelen versenyt, olyan árrombolást gyakoroljanak iparostársaikkal szemben, amely végeredményben az ő exisztenciájókat is megtámadja, de azonkívül iparostársaik romlását is előidézi, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VI. ülése 1936 március 3^án, kedden. 101 A törvényjavaslat nem foglalkozik — mert ez nem célja — azokkal a kívánalmakkal, amelyek hivatva volnának megélhetést és kenyeret biztosítani a kisiparosságnak, nem foglalkozik a közüzemek gyilkos konkurrenciájával és azokkal a visszaélésekkel, amelyeket a szakmabeli tudás rovására azok az üzemek követnek el a kisiparossággal szemben, amelyek sok esetben az állam részéről nagyobb szubvencióban részesülnek. Minthogy a miniszter úr a legnagyobb jóindulattal viseltetik az iparosság iránt és ezt érezni az egész törvényjavaslatból, kérem az igen tisztelt miniszter urat, hogy azokat a szempontokat is méltóztassék figyelembe venni, amelyekre a törvényjavaslattal kapcsolatban az ipartestületek megbízásából rámutattam. (Felkiáltások jobbfelől: Elfogadjuk-e vagy nemi) A szavazásig gondolkozom. (Zaj. — Elnök csenget.) Elnök: T. Ház! Minthogy a tanácskozásra szánt idő letelt, a vitát félbeszakítom. Most pedig javaslatot teszek arra vonatkozólag, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délután 4 órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki az ipari közigazgatás^ egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni 1 ? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik az indítvány- és interpelláció s könyvek felolvasása» Az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincsen. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációs könyvet felolvasni. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa): »Esztergályos János — az igazságügyminiszterhez — az óvadéksikkasztók 'büntetésének szigorítása tárgyában; Dinnyés Lajos — a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez — az 1934. évi 2.390. M. E. számú rendelet alapján foglalkoztatott ideiglenes havidíjasok beígért, de keresztül nem vitt véglegesítése tárgyában; Klein Antal — a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez — a Pázmány Péter Tudományegyetemen egyik belgyógyászati és egyik szemészeti tanszék, illetve klinika megszüntetése tárgyában; Éber Antal — a belügy-, kereskedelem- és közlekedésügyi, valamint Iparügyi miniszterekhez — a fővárosi vámok revíziója tárgyában; Fábián Béla — a pénzügy- és igazságügyminiszterekhez — egyes, a budapesti központi járáshoz csatolt községeknek egészségügyi és adóigazgatási becsatolása tárgyában; Fábián Béla — a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — a kereskedelmi miniszter úr hírlapi nyilatkozata és a szövetkezetek vidéki igazgatóságainak túlzott anyagi igénybevétele tárgyában; Csík József — a földmívelésügyi miniszterhez — a mezőgazdasági munkások munkaereje jogosulatlan kihasználásának meggátlásáról szóló 1923 :XXV. te. újbóli hatálybaléptetése tárgyában; , Györki Imre — a belügyiminiszterhefz —^ a békéscsabai és mosoni gyűlésbetiltások tárgy ában.« 15
