Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-95
532 Az országgyűlés képviselőházának 95 kedésügyi miniszter: T. Képviselőház! Van szerencsém a következő jelentéseket és törvényjavaslatokat benyújtani: Jelentés a; mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről szóló 1907 : V. te. 1. §-a alapján, a. fényerősség- egységének és az ebből levezethető egyéb egységeknek megállapítása tárgyában kiadott 30.832/1935. K. M. számú rendeletről, amely jelentést előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közgazdasági és közlekedésügyi bizottsághoz kérek utalni. Jelentés az 1932. évben Genfben tartott XVI. Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezleten elfogadott egyezménytervezetekről és ajánlásokról, amely Jelentést előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közgazdaságig és közlekedésügyi, valamint a társadalompolitikai bizottsághoz kérek utalni. Törvényjavaslat a magyar-holland légiforgalmi egyezmény becikkelyezése tárgyában. Törvényjavaslat a magyar-svájci légiforgalmi egyezmény becikkelyezése tárgyában. Törvényjavaslat a magyar-francia légiforgalmi egyezmény becikkelyezése tárgyában. Ezeket a törvényjavaslatokat a közgazdasági és közlekedésügyi, valamint a külügyi bizottsághoz kérem utalni előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett. (Buchinger Manó: Sok a levegő javaslat!) Elnök: A miniszter úr által beadott két jelentést és három törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztja s előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a miniszter úr által megjelölt bizottságoknak. Szólásra következik Éber Antal képviselő úr. Éber Antal: T. Képviselőház! A magam ré : széről is szívesen fogadom el azt a kiindulási pontot, amelyet Eckhardt Tibor t. képviselőtársam a javaslat megítélésénél előrebocsátott. Én is készséggel elismerem, hogy a mélyen t. iparügyi miniszter urat ennek a törvényjavaslatnak az elkészítésénél és benyújtásánál a kisipar iránt való legnagyobb jóindulat vezette. Ezt a jóindulatot gyakorlati intézkedésekből már ismerjük is, hiszen az iparügyi miniszter úr továbbképző tanfolyamokat rendelt el a kisiparra nézve és ezeket a továbbképző tanfolyamokat anyagi áldozatokkal is fenntartja; az idei nemzetközi vásár alkalmából elrendelte egy új intézménynek a felállítását, a kisipar remekeinek zsűriszerű megbírálás után való kiállítását és külön kiemelését; hozzájárult ahhoz, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara külön kisipari exportintézetet létesítsen abból a célból, hogy a kisipar kiviteli tevékenységét előmozdítsa. Mindezekkel és hasonló más intézkedésekkel olyan jóindulatot árult el a kisipar iránt, amely kétségtelenné teszi, hogy csakis ezek a szempontok vezették ennek a javaslatnak a benyújtásánál is. Mindezek ellenére mégsem fogadhatom el a javaslatot, még pedig két okból. Az egyik ok az, hogy a javaslat több intézkedésében a gazdasági szabadság elvének olyan mértékű megsértését látom, amelyet a kisipar életbevágó érdekei nem okvetlenül motiválnak. A másik ok pedig az, hogy ezzel a negativ szavazatommal is rá akarok mutatni arra, hogy az ilyen törvényes normák, bármilyen jóindulatból fakadnak is, nem képesek lényegesen valtoztani a kisipar sorsán gazdasági intézkedések nélkül, és utalni akarok olyan gazdasági és szociális intézkedésekre, amelyeknek megtétele a kormánynak a mai viszonyok között is módjában állana, de . ülése 19 $6 február Él-én, pénteken, amely intézkedések nem történnek meg; pedig ezek az intézkedések gazdasági súlyukban felülmúlták azokat az előnyöket, amelyeket itt egyes szabályozások nyújtanak. Teljes mértékben osztom azt, amit Eckhardt Tibor képviselőtársam mondott, hogy a legfontosabb gazdasági és szociális kérdések egyike a kisiparosok helyzetének megjavítása, nemcsak a kisiparosok és az azok által eltartott személyek igen nagy számánál fogva, ami valóban azt mutatja, hogy az ország lakosságának 9—10%-a él kisiparból, hanem azért is, mert a kisiparosok által produkált termelési értékekről a statisztikai hivatal_ által a múlt évben közzétett statisztika teljes mélységeit mutatja annak a rettenetes nyomorúságnak, amelyben a mi kisiparO'S-oszályunk él. A statisztikai hivatal által közzétett kimutatás szerint egy-egy kisipari üzem átlagos évi termelési értéke 4800 pengőt tesz ki. Ha abból á rendkívül optimisztikus vélekedésből indulunk ki, hogy a termelési érték 15%-a maradna meg mint tiszta kereset, — ami valóban csak a legnagyobb optimizmussal állítható — akkor az annyit jelentene, hogy egy-egy kisiparos átlagos évi tiszta keresete 720 pengőt tesz ki ugyanakkor, amikor egy gyáripari munkásnak ugyancsak a statisztikai hivatal adatai szerint közzétett keresete 1122 pengőt tesz ki. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Abban az 5000 pengőben benne van az ő munkabére is!) A termelési érték 4800 pengő, ami azt jelenti, hogy az önálló iparos munkájának értéke nyer ebben a 720 pengőben fedezetet. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Az már több, mint 15%!) Végeredményben nem_ az a fontos, hogy ezt a számot hogyan számítjuk ki. Azt hiszem, hogy ha ezt a haszonszámítást nem is ejtjük meg^ a mélyen t. iparügyi miniszter úrnak méltóztatik belátni azt, hogy amikor egy kisipari vállalat átlagos termelési értéke 4800 pengő, amikor 91.000 olyan önálló iparos van, aki alkalmazottat nem foglalkoztat, és azoknál már az átlagos termelési érték összesen 1933 pengőt tesz ki, akkor méltóztassék azt is megállapítani, — anélkül, hogy a 15% mikénti konstrukcióját tovább kutatnék — hogy mélységes nyomorúságról tesz tanúbizonyságot magának a termelési értéknek alacsonysága. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Csak a 15% nem stimmel! — Friedrich István: A munkabér nem haszon, az a saját keresete! — Bornemisza Géza iparügyi miniszter: A munkabéréből és a haszonból él!) Mélyen t. miniszter úr, nekem gyakorlati tapasztalatok alapján az ia meggyőződésem, hogy nagyon optimisztikusan ítéltem meg a helyzetet, amikor azt állítottam, hogy egy-egy kisiparos átlagos évi keresete. 720 pengőt tesz ki. Méltóztassék elhinni, hogy sokkal rosszabbul állunk ennél, s még a békéből áthozott és megmaradt vagyonnak folytonos emésztése és eladósítása az, ami formailag fenntartja <a kisipart. T. Képviselőház! A javaslat egyes intézkedéseit igen helyeseknek tartom és a magam részéről azokhoz örömmel járulok hozzá. Az egyik a mestervizsga behozatala, amely valóban az ipari képesség színvonalának emelését jelenti, s mint ilyen rendkívül helyes és csakis jó eredményekkel járhat. Nagyon szívesen járulok hozzá ahhoz is, hogy ez az áruház-szakasz belktattassék, hogy új áruházak létesítése és kibővítése megakadályoztassék. Őszintén megvallva, én az engedélyezési eljárásnak ezen a téren és más téren