Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-94

Az országgyűlés képviselőházának 9U. gadóipar, amennyiben a tulajdonos legfeljebb 10 vendégszobát tart fenn; foglalkozást közve­títő irodák; fuvarleveleket felülvizsgáló iro­dák; féregirtóipar; hirdetések szerzése, hirde­tési vállalatok; hitelezők és adósok közötti egyezkedés közvetítése; hitelhírszolgálat és hi­teltudósítás; játékkártyák készítése; kávémé­rés; kocsma; iküldönevállalatok; lőfegyverek­kel való kereskedés; menet jegyirodák; ószeres­ipar; pénzkölcsönt közvetítő ügynökségek; ren­des járati időhöz kötött, állati erő felhasználá­sával űzött személyszállítási ipar; rendes járati időhöz kötött, gépkocsi felhasználásával űzött személyszállítási ipar; szabadalmak értékesí­tése; személyszállító eszközöknek közhelyeken a közönség számára való tartása; szemétfeldol­gozó vállalatok; tejcsarnokok, tejgyüjtőtelepek — de nem tartozik ezek közé a közvetlen tej­kimérés — ; temetkezési vállalatok; vagyonőrző vállalatok és zsibárusüzletek. Amint méltóztatnak látni, nagyon kiterjedt és nagyszámú iparűzési ágat magukban foglaló csoportok ezek, amelyek az ország gazdasági életének nagyon sok ágát érintik. Az a 800.000 ember, akinek léte, mindennapi kenyere, fedele, nyugalma és biztonsága fűződik ezekhez az iparokhoz, joggal kiált a képviselőházhoz ajk­kor, amikor segítséget, alátámasztást és minden­napi kenyerének, iparűzésének biztosítását kéri. ~bgy van! Ügy van! jobbfelől.) Az új törvényjavaslat, amely most előttünk fekszik, a segítést négy csoportban gon­dolja keresztülvinni. Az a mód, amellyel segíteni óhajt az iparosokon, a kis- és közép­iparon, négyféle. Az első csoport az ipari képesítés emelése. Az élet mindinkább nehezedő versenye, amely mmdig nagyobb és nagyobb képesítést követel bármilyen foglalkozási téren dolgozó emberek­től, amely mindig nagyobb és nagyobb ver­senyt támaszt nemcsak az iparnál, hanem bár­milyen más életpályán is, természetesen köte­lezővé teszi, hogy az az iparos, aki pályáján boldogulni, előbbre jutni akar, ma már na­gyobb képesítést mutasson ki, mint régebben, évtizedekkel ezelőtt. Kívánatos volna, hogy az ipari képesítés minél magasabb legyen (Éber Antal: Ez helyes!) és ebből a szemszögből ki­indulva az iparügyi miniszter úr javaslata foglalkozik a tanoncképzésnek, a segédképzés­nek és mesterképzésnek részletes előírásával. A tanoncoknál legkevesebb hat elemi osz­tály megkövetelését írja elő. Ez olyan követe­lés, amelyet a Ház együttes bizottságainak folyó hó 17-én tartott ülésén egyes bizottsági tagok kevésnek tartottak s a képesítés legala­csonyabb mértékét magasabb fokra óhajtották emelni, bele kellett azonban nyugodnunk a hat elemi osztály előírásába, mert ez ma még pénz­kérdés és esetleg négy polgári osztály előírása gyakorlatilag kivihetetlen volna. (Ügy van! a jobboldalon.) A legtöbb esetben a szegény falusi lakos­ságnál pénzügyileg is, forgalmilag is kivihetet­len volna, hogy az a felcseperedő ivadék, ami­kor a hat elemi osztályt elvégezte, bejárjon a városba és elvégezze iá polgári iskolát. Ezzel majdnem elzárnék a falusi lakosság elől az ipari pályákra való tólulás lehetőségét. (Ügy van! a jobboldalon.) Ezen a téren méltóztassék mérlegelni azt a körülményt is, hogy bár ag­rárálLam vagyunk, négyzetkilométerenkénti 90 főnyi lakosságiunk lehetetlenné teszi, hogy la­kosságunk kizárólag lagrárfoglalkozásból, ag­rártermelésből megéljen. Iparosodásra van ílése 1936 február 20-án, csütörtökön. 501 szükségünk és szükségünk van arra, hogy az agrárlakosság feleslegét lassan az ipari pályák felé irányítsuk. Az agrárlakosság feleslegét a fejlődő kis- és nagyipar lesz kénytelen és hiva­tott felvenni, természetes tehát, hogy meg kell könnyítenünk a falusi agrárlakosságnak, hogy ifjúsága ipari pályákon elhelyezkedhessék. {He­lyeslés jobbfelől.) Ennek mérlegeléséiből kiin­dulva, lehetetlen volna ma olyan követeléssel előállni, hogy a tanonc, amikor mesterénél fel­vételre jelentkezik, mutassa be a polgári iskola négy osztályának bizonyítványát. Ezzel — is­métlem — a falusi lakosságot majdnem elzár­nék annak lehetőségétől, hogy ipari pályákon elhelyezkedhessék. (Ügy van! a jobboldalon.) A tanoncképzésnél a törvényjavaslat sza­bályozza a tanonc kötelező szolgálati éveit és ezeket a következőképpen osztja be. Azoknál, akiknek csak 'hat elemi iskolai képzettségük van, a legkisebb szolgálati idő 3 év, a leghosz­szabb pedig 4 év, amelynek letöltése után a ta­nonc segédvizsgára bocsátható. Azoknál, akik­nek négy középiskolai vagy négy polgári is­kolai végzettségük van, a legkisebb szolgálati idő két év, a leghosszabb pedig három év. Azok­nál, akiknek iskolai végzettsége a hat közép­iskolával egyenlő, legalább másfél és legfeljebb két és fél tanoncévet ír elő a törvényjavaslat és végül — amire ma már számítanunk kell — azoknál, akik érettségivel rendelkeznek, a ta­noncszolgálati időnek legkisebb mértéke hat hónap, a maximális pedig .másfél év. (Propper Sándor: Hat hónap alatt nem lehet az ipart megtanulni, még ha hat diplomája van is!) Ezt ipara válogatja, t. képviselői úr, azért van előírva legfeljebb másfél év és minimum hat hónap. Mindenesetre van olyan ipar is az itt felsorolt igen sok iparűzési ág között (Malasit« Géza: A kézikocsik fuvarozó ipara, azt meg­tanulhatja!) amelyben az érettségizett ember hat hónap alatt elvégezheti a tanoncszolgálatát, utána még mindig kötelezve van, igen t.^ kép­viselő úr, segédvizsgára, segédévekre, még a mestervizsgát is le kell tennie, bőven elég idő áll tehát rendelkezésére, hogy rendes iparossá j képezze ki magát (Propper Sándor: Tehát meg­oldhatatlan feladatok elé állítják, hacsak nem mennek majd protekcióval!) Elnök: Propper képviselő urat kérem, ne szóljon közbe! A vita most indul, bőven lesz majd alkalma szólni! (Propper Sándor: Már je­lentkeztem szólásra!) Ronkay Ferenc előadó: Ez a törvényjavas­lat folyó hó 17-én a Ház öt egyesített bizott­sága elé került. Dicséretére legyen mondva en­nek az öt egyesített bizottságnak, ott nyilván­valóvá vált és a felszólalt bizottsági tag urak beszédéből örömmel láttam, hogy érezték, hogy az iparügyi miniszter úr ennek a törvényja­vaslatnak a benyújtásával nem keresett semmi­féle politikumot, semmiféle pártszempontot, hanem kizárólag a szakmai szempontra fektette a súlyt, kizárólag a közgazdasági és a szociális problémák megoldásából indult ki. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ezt az igen t. szociál­demokrata képviselő urak is honorálták ott fel­szólalásaikban. (Propper Sándor: Ez túlzás!) Ha talán nem is fogadták el egészen, de hono­rálták és elismerték a törvényjavaslat óriási előnyeit és honorálták, elismerték, hogy a tör­vényjavaslat hézagot pótol. (Propper Sándor: Honnan tetszik ezt tudni?) A tanoncévek leszolgálása után, a tanoncot segédvia-ga elé állítják. A segédvizsga letétele után a kötelező segédévek következnek még, 71*

Next

/
Oldalképek
Tartalom