Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-94
Az országgyűlés képviselőházának 9U. gadóipar, amennyiben a tulajdonos legfeljebb 10 vendégszobát tart fenn; foglalkozást közvetítő irodák; fuvarleveleket felülvizsgáló irodák; féregirtóipar; hirdetések szerzése, hirdetési vállalatok; hitelezők és adósok közötti egyezkedés közvetítése; hitelhírszolgálat és hiteltudósítás; játékkártyák készítése; kávémérés; kocsma; iküldönevállalatok; lőfegyverekkel való kereskedés; menet jegyirodák; ószeresipar; pénzkölcsönt közvetítő ügynökségek; rendes járati időhöz kötött, állati erő felhasználásával űzött személyszállítási ipar; rendes járati időhöz kötött, gépkocsi felhasználásával űzött személyszállítási ipar; szabadalmak értékesítése; személyszállító eszközöknek közhelyeken a közönség számára való tartása; szemétfeldolgozó vállalatok; tejcsarnokok, tejgyüjtőtelepek — de nem tartozik ezek közé a közvetlen tejkimérés — ; temetkezési vállalatok; vagyonőrző vállalatok és zsibárusüzletek. Amint méltóztatnak látni, nagyon kiterjedt és nagyszámú iparűzési ágat magukban foglaló csoportok ezek, amelyek az ország gazdasági életének nagyon sok ágát érintik. Az a 800.000 ember, akinek léte, mindennapi kenyere, fedele, nyugalma és biztonsága fűződik ezekhez az iparokhoz, joggal kiált a képviselőházhoz ajkkor, amikor segítséget, alátámasztást és mindennapi kenyerének, iparűzésének biztosítását kéri. ~bgy van! Ügy van! jobbfelől.) Az új törvényjavaslat, amely most előttünk fekszik, a segítést négy csoportban gondolja keresztülvinni. Az a mód, amellyel segíteni óhajt az iparosokon, a kis- és középiparon, négyféle. Az első csoport az ipari képesítés emelése. Az élet mindinkább nehezedő versenye, amely mmdig nagyobb és nagyobb képesítést követel bármilyen foglalkozási téren dolgozó emberektől, amely mindig nagyobb és nagyobb versenyt támaszt nemcsak az iparnál, hanem bármilyen más életpályán is, természetesen kötelezővé teszi, hogy az az iparos, aki pályáján boldogulni, előbbre jutni akar, ma már nagyobb képesítést mutasson ki, mint régebben, évtizedekkel ezelőtt. Kívánatos volna, hogy az ipari képesítés minél magasabb legyen (Éber Antal: Ez helyes!) és ebből a szemszögből kiindulva az iparügyi miniszter úr javaslata foglalkozik a tanoncképzésnek, a segédképzésnek és mesterképzésnek részletes előírásával. A tanoncoknál legkevesebb hat elemi osztály megkövetelését írja elő. Ez olyan követelés, amelyet a Ház együttes bizottságainak folyó hó 17-én tartott ülésén egyes bizottsági tagok kevésnek tartottak s a képesítés legalacsonyabb mértékét magasabb fokra óhajtották emelni, bele kellett azonban nyugodnunk a hat elemi osztály előírásába, mert ez ma még pénzkérdés és esetleg négy polgári osztály előírása gyakorlatilag kivihetetlen volna. (Ügy van! a jobboldalon.) A legtöbb esetben a szegény falusi lakosságnál pénzügyileg is, forgalmilag is kivihetetlen volna, hogy az a felcseperedő ivadék, amikor a hat elemi osztályt elvégezte, bejárjon a városba és elvégezze iá polgári iskolát. Ezzel majdnem elzárnék a falusi lakosság elől az ipari pályákra való tólulás lehetőségét. (Ügy van! a jobboldalon.) Ezen a téren méltóztassék mérlegelni azt a körülményt is, hogy bár agrárálLam vagyunk, négyzetkilométerenkénti 90 főnyi lakosságiunk lehetetlenné teszi, hogy lakosságunk kizárólag lagrárfoglalkozásból, agrártermelésből megéljen. Iparosodásra van ílése 1936 február 20-án, csütörtökön. 501 szükségünk és szükségünk van arra, hogy az agrárlakosság feleslegét lassan az ipari pályák felé irányítsuk. Az agrárlakosság feleslegét a fejlődő kis- és nagyipar lesz kénytelen és hivatott felvenni, természetes tehát, hogy meg kell könnyítenünk a falusi agrárlakosságnak, hogy ifjúsága ipari pályákon elhelyezkedhessék. {Helyeslés jobbfelől.) Ennek mérlegeléséiből kiindulva, lehetetlen volna ma olyan követeléssel előállni, hogy a tanonc, amikor mesterénél felvételre jelentkezik, mutassa be a polgári iskola négy osztályának bizonyítványát. Ezzel — ismétlem — a falusi lakosságot majdnem elzárnék annak lehetőségétől, hogy ipari pályákon elhelyezkedhessék. (Ügy van! a jobboldalon.) A tanoncképzésnél a törvényjavaslat szabályozza a tanonc kötelező szolgálati éveit és ezeket a következőképpen osztja be. Azoknál, akiknek csak 'hat elemi iskolai képzettségük van, a legkisebb szolgálati idő 3 év, a leghoszszabb pedig 4 év, amelynek letöltése után a tanonc segédvizsgára bocsátható. Azoknál, akiknek négy középiskolai vagy négy polgári iskolai végzettségük van, a legkisebb szolgálati idő két év, a leghosszabb pedig három év. Azoknál, akiknek iskolai végzettsége a hat középiskolával egyenlő, legalább másfél és legfeljebb két és fél tanoncévet ír elő a törvényjavaslat és végül — amire ma már számítanunk kell — azoknál, akik érettségivel rendelkeznek, a tanoncszolgálati időnek legkisebb mértéke hat hónap, a maximális pedig .másfél év. (Propper Sándor: Hat hónap alatt nem lehet az ipart megtanulni, még ha hat diplomája van is!) Ezt ipara válogatja, t. képviselői úr, azért van előírva legfeljebb másfél év és minimum hat hónap. Mindenesetre van olyan ipar is az itt felsorolt igen sok iparűzési ág között (Malasit« Géza: A kézikocsik fuvarozó ipara, azt megtanulhatja!) amelyben az érettségizett ember hat hónap alatt elvégezheti a tanoncszolgálatát, utána még mindig kötelezve van, igen t.^ képviselő úr, segédvizsgára, segédévekre, még a mestervizsgát is le kell tennie, bőven elég idő áll tehát rendelkezésére, hogy rendes iparossá j képezze ki magát (Propper Sándor: Tehát megoldhatatlan feladatok elé állítják, hacsak nem mennek majd protekcióval!) Elnök: Propper képviselő urat kérem, ne szóljon közbe! A vita most indul, bőven lesz majd alkalma szólni! (Propper Sándor: Már jelentkeztem szólásra!) Ronkay Ferenc előadó: Ez a törvényjavaslat folyó hó 17-én a Ház öt egyesített bizottsága elé került. Dicséretére legyen mondva ennek az öt egyesített bizottságnak, ott nyilvánvalóvá vált és a felszólalt bizottsági tag urak beszédéből örömmel láttam, hogy érezték, hogy az iparügyi miniszter úr ennek a törvényjavaslatnak a benyújtásával nem keresett semmiféle politikumot, semmiféle pártszempontot, hanem kizárólag a szakmai szempontra fektette a súlyt, kizárólag a közgazdasági és a szociális problémák megoldásából indult ki. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ezt az igen t. szociáldemokrata képviselő urak is honorálták ott felszólalásaikban. (Propper Sándor: Ez túlzás!) Ha talán nem is fogadták el egészen, de honorálták és elismerték a törvényjavaslat óriási előnyeit és honorálták, elismerték, hogy a törvényjavaslat hézagot pótol. (Propper Sándor: Honnan tetszik ezt tudni?) A tanoncévek leszolgálása után, a tanoncot segédvia-ga elé állítják. A segédvizsga letétele után a kötelező segédévek következnek még, 71*
