Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-94

Az országgyűlés képviselőházának 9UKövetkezik a mentelmi bizottság 123. számú jelentése. Tekintettel arra, hogy az ügy előadója, Lányi Márton képviselő úr betegsége miatt akadályozva van a megjelenésben, az ügy előadójául Huszovszky Lajos képviselő urat kértem fel. Öt illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Kéthly Anna országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított a »Nőmunkás« című időszaki lap 1934. évi szeptember havában kiadott 9. számában megjelent »Fajfenntartás — jutalommal« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Ahol munkanélküliség és alacsony bérrendszer található, ott megtalálható a legnagyobb nyomorúság is. S ez ma széles e világban akad. De Magyarországon történik a legkevesebb intézkedés szociális vagy szociálpolitikai téren mindennek enyhítésére. Itt a vérző sebeket csak zengő szavak szivárványával szeretnék kuruz s ölni, legföljebb érmekkel.« »A gyermek a nemzet aranytartaléka — hangzott el az Újvárosházán tartott ünnepségen. Ez a megállapítás kiegészítésre szorul: Amely nemzet úgy bánik aranytartalékával, hogy kiteszi

f betegségnek, testi, szellemi züllésnek, éhenhalásnak, az nem érdemli meg a gyermeket. Ellenben'megérett a pusztulásra. Ezen az úton még az érmes kitüntetések és az öt-tízpengős kegyelemfillérek sem állíthatják meg a nemzetet zuhanásában.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1921 : III. te. 7. §-ának 1. bekezdésébe ütköző a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen irányuló sajtó útján elkövetett vétség jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Kéthly Anna országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Kéthly Anna országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Györki Imre képviselő úr kíván szólani. Györki Imre: T. Ház! Az előadó úr javaslatával szemben az én ellenjavaslatom az, méltóztassék megállapítani, hogy ebben az esetben zaklatás esete forog fenn és egyébként is bűneseíekméuy hiányában hozzájárulni ahhoz, hogy Kéthly Anna képviselőtársunk mentelmi joga ne függesztessék fel. A mentelmi bizottság javaslatában csak néhány kiragadott mondatot közöl abból a cikk bői, amely tulajdonképpen a »Nőmunkás« című lapban jelent meg és amely cikk foglalkozik a magyar anyák Szent István-napi bizottságának értekezletével. Ezen az értekezleten elhangzottak Czettler Jenő és a polgármester képviseletében vitéz Horváth László részéről egyes megállapítások, amelyeket azután idéz a közlemény arravonatkozólag, hogy például hogyan laknak a magyar anyák. Közli továbbá Liber Endre ilése 1936 február 20-án, csütörtökön. 495 I alpolgármesternek a »Pedagógiai Szeminárium« című lapban me?jelent közleményét, továbbá a Népegészségügyi Múzeum előadássorozatából és a Néptanítók Lapjából közöl idézeteket, amely idézetekből megállapíthatná az előadó úr, hogy majdnem erősebb kitételeket tartalmaznak, mint ez a kérdéses közlemény. Erre való tekintettel kérem, méltóztassanak hozzájárulni, hogy Kéthly Anna képviselőtársunk mentelmi joga ebben az ügyben ne fügfesztessék fel. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, kérdem: méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni! (Nem!) Ha nem, kimondom a határozatot, hogy a mentelmi bizottság javaslatával szemben a Ház Györki Imre képviselő úr javaslatát fogadja el s ebben az ügyben Kéthly Anna képviselőtársunk mentelmi jogát nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 124. számú jelentése. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Kéthly Anna országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított a »Nőmunkás« című időszaki lap 1934. évi november havában kiadott 11. számában megjelent »A pécsi bányászok« és »Tnségmunka« feliratú cikkek tartalma, de különösen azoknak következő kitételei miatt: I. »A pécsi bányászok ...« »Egy pengő ötven fillér ... Mit jelent ez a bőségnek? Itt van az őszi szezon, a nagyvárosok előkelő üzleteit, divatszalonjait elárasztották a vásárlók. Puha szőrmebundák, lakikos hócsizmák, sleppes selyembársonyruhák találnak vevőre. Százasokét, ezreseket fizetnek ki érettük, százasokat, ezreseket egy-egy ragyogó ékszer darabért, hogy viselőjük kellőképpen tündökölhessen a társadalmi események alkalmából. Szikrázik a gyémánt a színházi páholysorok koszorújában és jó melegre kell fűteni a báltermeket, nehogy a félmeztelen hölgyek megfázzanak. És a fekete gyémánt bányászainak járandóságaiból egy pengő ötven fillért levonnak... Sok egy pengő ötven fillér sok ezresre, sok millióra rúg. Sok rongyos cipőből, kisebbre szelt karajból születik a fény és a pompa. Morituri te salutant... a halálbaindulók üdvözölnek téged, Kapitalizmus, társadalmi rendszer, amely vérrel, verejtékkel bányászod össze profitodat. Bányászok, vasasok, famunkások, textilesek és száz és százfajta munkás vérével, verejtékével ...« II. »Inségmunka.« »Micsoda barbár gondolat, sokgyermekes anyákat hat órától hatig kínoztatni !«^ »Vannak, akik szép ruhában járnak, nem tudják, mi a koplalás, henyélnek, élvezik az életet, míg hozzájuk hasonló emberek (vagy nem is azok tán?) csak nézik sóváran a mások szép életét. Milyen kegyetlen gúny, hogy aki napestig fárad, tevékenykedik, azt lenézik, az csak eszköz, ami arra jó csak, hogy kényelmessé tegye a tétlenek életét...« »En abbahagytam az inségmunkát, mert nem bírom. De valahányszor látok embereket, különösen aszszonyokat, menni oda, vagy vonszolni magukat haza sokszor gyerekestül, mindig elszorul a szívem. Az a jól táplált úrinő, ha úgy egyszer megpróbálná, hogy egy óra hosszat is nehéz, vízzel telt locsolókat cipeljen, vájjon mit szólna?« A cikkek egész tartalma, de különösen ezek