Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-94

492 Az országgyűlés képviselőházának 94nak megfelelően, pontosan lettek vezetve. Egyedül a Baráth által vezetett hitelkönyvek ellenkeznek a kereskedelmi törvény idevonatkozó szabályaival. Rendetlenek és súlyosan szabályellenesek. A szövetkezetben az árukat mindig pontosan mérték ki. Ám igazgatóság az alkalmazottakat erre a legszigorúbban utasította. Soha panasz ezirányban nem merült fel. Ha elbocsátott alkalmazott esetleg ennek ellenére ténykedett, akkor csalt, mégpedig a saját hasznára csalt. Fizetés gyanánt kapott a szövetkezet az ínségakció kapcsán Debrecen városától lisztet. Ezt a lisztet aztán pénzügyminiszteri engedélylyel adta tovább adómentesen a pékeknek. Valótlanság, hogy ehetetlen bab — körülbelül egy métermázsa — kevertetett volna az ínségesek 800 métermázsa babja közé. Ha ez mégis megtörtént, éppen az elbocsátott alkalmazott bűnös ebben a manipulációban. Az igazgatóság erről nem tudott. Szalonna és zsír helyett az izraelita ínségesek kaptak az ínségakció keretében más szükségleti cikket. Megállapítást nyert, hogy a zsírnál, a cukornál, valamint a babnál mutatkozó lényegtelen többletáru legális úton keletkezett. Az ínségakció a legkorrektebbül lett lebonyolítva, annál semmiféle visszaélés nem történt. Minden nagyobb üzemnél előfordulhatnak tévedések, hibák, elnézések. Ilyen előfordulhat a szövetkezetnél is. De ha emellett — az igazgatóság tudtán kívül — szándékosság, bűnözési akarat és vétkes tény volna a legcsekélyebb mértékben megállapítható, ebben az elbocsátott alkalmazott tettesként vagy legalább is bűnrészesként föltétlenül bűnös. A szövetkezet igazgatósága tisztességesen vezette és vezeti a szövetkezet ügyeit. Egyszerű és korrekt munkásemberek ők, akik^ önzetlenül, éjét és napot eggyé téve, egy fillér ellenszolgáltatás nélkül végzik kötelességüket. Csak a gyáva és feneketlen gyűlölködés, tudatos ferdítés és szándékos gonoszkodás vethetett és vethet ellenük kifogást.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. te. 1. Vába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó közlemény névtelenül jelent meg, a nyomozás során kihallgatott tanuk vallomása szerint annak szerzője Györki Imre országgyűlési képviselő. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett közleményért Györki Imre országgyűlési képviselőt, mint szerzőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 33. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolj a a t. Képviselőháznak, hogy az 1935. évi január hó 29. napján tartott 316. ülésben hozott határozatában már elfoglalt álláspontjának megfelelően Györki Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, as vitát bezárom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Györki Imre 'képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfügesztette. Következik a mentelmi biziottság 168. számú jelentése Reisinger Ferenc ímentelmi ügyében. Az előadó unat illeti ai szó. Krüger Aladár előadó: Tisztelt Képviselőülése 1936 február 20-án, csütörtökön. ház! A debreceni kir. főügyészség 1597/1935. f. ü. szám alatt Reisinger Ferenc országgyűlési képviselő ímentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a miskolci kir. járásbíróság B. 38.911/4—1934. számú megkeresése szerint nevezett képviselő a Magyarországi Szociáldemokrata Párt által Diósgyőrött 1934. évi november hó 18. napján tartott politikai népgyűlésen dr. Rácz Gábor egy közbeszólására azt a kijelentést tette: »vitézi hazugság«. E tényállás szerint Reisinger Ferenc országgyűlési képviselőt a Vitézi Rend sérelmére elkövetett, az 1914 : XLI. t.-c. 2. ^-ába ütköző becsületsértés vétsége látszik terhelni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Reisinger Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Felteszem »a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a ímentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Reisinger Ferenc képviselő úr mentelmi jogát ebben laiz ügyben felfüggesztette. Következik ia mentelmi (bizottság 170. számú jelentése Esztergályos János mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Krüger Aladár előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 15747/1935. f. ü. szám alatt Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 12.128/10—1934. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen, vitéz árvátfalvi Nagy István főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »Népszava« politikai napilap 1934. évi július hó 20. napján kiadott 161. számában megjelent »A hadirokkantak« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Valami baj van a Honsz.-nál.*u »A Honsz.-vezér a szociáldemokraták ellen.« »Kik árulták el a hadirokkantakat?« »,,A közgyűlés a polgármester úr javaslatát fogadta el, ezt határozatként mondom ki", — akkor árvátfalvi Nagy ezeket mondta: „Megköszönik a hadirokkantak ezt a szociáldemokratáknak." Éppen a szociáldemokratáknak! Az egész közgyűlés a polgármesteri javaslat mellett szavazott^ ez az árvátfalvi mégis csak a szociáldemokraták felé fenyegetődzött. Megkapta a magáét akkor, a szociáldemokrata bizottsági tagok egész kórusát röpítették feléje az igazságoknak: a kormány kegyéért, az egyedüli érdekképviselet jellegéért az árulások egész sorozatát követték el Honsz.-ék a hadirokkantak ellen, memorandummozgatásaikkal, küldöttségjárásaikkal, országos és községi politikában egyaránt a kormány szekerének tologatásával... még a főváros közgyűlési termében is leszavazták a hadirokkantakat ...« »... a szavazásnál a frontharcosok soraiban helyetfoglaló Honsz.-vezérek elfogadták a polgármester semmitmondó javaslatát, viszont a hadirokkantak érdekében gyakorlati megoldást követelő szociáldemokrata indítvány ellen szavaztak. Ahogyan az akkor megjelent tudósításban olvassuk, a Honsz.-vezér éknek erre az önleleplezésére felháborodottan kiáltották elvtársaink a frontharcosok felé: „A választás előtt ellenzékieskedtek, most hü kiszolgálói a kormánynak!" „A hadirokkantak áru-