Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.
Ülésnapok - 1935-93
Az országgyűlés képviselőházának 93 helyet ínég iákkor is, ha: sértjük latsak érzékenységét, akiik jobb anyagi helyzetben vannak. Másodsorban kilakoltatásra kerülnek a rosszhiszemű nemfizetők, mert — ezt meg kell állapítanom — ilyenek is vannak. Ne méltóztassék a kérdést úgy beállítatni, hogy aki nem fizet, «az nem is tud fizetni. Elvégre a példák bizonyítják, hogy az ilyen nemfizetők, ha megszorítják őket, igenis tudnak fizetni. Ha fizetnek, meg is maradnak helyükön. Vannak továbbá rendbontók, akik a telep nyugalmát zavarják, olytalno'k, akik állandóan bajokat és kellemetlenségeket okoznak. Ezeket igenis kitelepítik a sashalmi telepre, amely kétségtelenül rosszabb elhelyezési lehetőséget biztosít. Hangsúlyozni szeretném, ne méltóztassék azt gondolni, hogy ezekben a kérdésekben a miniszteri biztos papírforma alapján intézkedik, mert majdnem állandóiam ai helyszínen tartózkodva, minden egyes esetet személyesen megvizsgálnak. (Bródy Ernő: Igen, tudjuk!) Teljesen a körülményeknek megfelelően intézkedik és intézkedéseinek tendenciája az, hogy a bírói végzések alapján történő kilakoltatások esetén a körülmények figyelembevételével — azt mondhatnám — könyörületet, szociális érzést gyakoroljon és körülbelül egyharmadát elhalasztja későbbi és hosszú időre, egyharmadát egyáltalában eliminálja az ítéleteknek és csak egyharmadát hajtja végre. (Bródy Ernő: Ez így van!) Téves az interpelláló t. képviselő úrnak az az állítása, hogy a lakók 95%a nem tud fizetni. A lakóknak csak legfeljebb 10—15%-a fizetésképtelen, a kihelyezés tehát jogszerű. Meg kívánnám még állapítani azt, hogy a telep az összes szükséges berendezésekkel — csatornázással, vízvezetékkel — igenis el van látva. A nyomorral azonban együttjár az antiszociális érzés és jóllehet, hogy külön személyzetet tartunk fenn, amely ezeket a berendezéseket rendben tartja, annak, ihogy ezek nincsenek rendben, legnagyobbrészt a lakók az okai. Egyébként a mostani helyzet nem végleges* megoldás és a fővárossal magam személyesen nem egyszer, hanem háromszor folytattam tárgyalásokat ebben a kérdésben. Amint már volt szerencsém megemlíteni, ez nem kormányfeladat, nem állami feladat, hanem ez igenis Budapest székesfőváros kötelessége. Sajnos, kénytelen vagyok rámutatni ezzel kapcsolatban arra is, hogy ez a nagyon sok tárgyalás mindezideig nem járt konkrét eredménnyel és ennek nem a kormány és nem én vagyok az oda. T. képviselőtársam interpellációjával kapcsolatban azonban kijelentem, hogy most már minden tőlem telhető eszközzel és módon végleges rendet fogok ebben a kérdésben teremteni. (Elénk helyeslés és taps.) Elnök: Az interpelláló képviselőt illeti a szó. Farkas István: T. Képviselőház! A miniszter úrnak ezt az utóbbi kijelentését a legnagyobb örömmel veszem tudomásul. Ez azt bizonyítja, hogy a miniszter úr hajlandó ezen a területen rendet csinálni. Nekem közömbös, hogy ezeken a telepeken a kormány teremt-e rendet, vagy a főváros teremt egészséges állapotokat. Ha a kormány nem tud rendet teremteni, kényszerítse a fővárost, hogy ezeken a telepeken rend legyen s főleg, hogy az ott élő emberek emberségesen élhessenek. De a kormánynak is, mint az ország ügyeit intéző legfőbb hatóságnak, kötelessége, hogy meglássa a nyomort, amelyben ezek az emberek élnek és ne engedje, hogy azok züllésbe menjenek, haülése 1936 február 19-én, szerdán. 469 nem végre vagy maga teremtsen ott rendet, vagy a fővárossal csináltasson rendet. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a, belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a belügyminiszter úr válaszát tudomásul vette. Következik Dulin Jenő képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Szeder Ferenc jegyző (olvassa): »Interpelláció a földmívelésügyi miniszter úrhoz a kubikos munkások minimális munkabér-megállapítása tárgyában. 1. Van^e tudomása a földmívelésügyi miniszter úrnak arról, hogy a kubikos-munkásokat a munkaadók — kihasználván az általános munkanélküliséget — olyan alacsony munkabér ellenében dolgoztatják, amely mellett magukat és családjukat fenntartani képtelenek? 2. Hajlandó-e a földmívelésügyi miniszter úr a kubikos-munkások bérének minimalizálása tekintetében intézkedni s gondoskodni arról, hogy a földmunkáknál elsősorban a helyi földmunkások alkalmaztassanak? Dulin Jenő s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Dulin Jenő: T. Képviselőház! Íz 1923 :XXV. te. és az ennek alapján kibocsátott földmívelésügyi miniszteri rendeletek a mezőgazdasági munkásoknak és a mezőgazdasági napszámosoknak minimális munkabéreit szabályozzák. Nevezetesen a munkaerő túlhajtott és jogosulatlan kihasználása ellen ezeket az embereket védelembe veszik olyképpen, hogy a mezőgazdasági kamarák keretén h elül bizonyos bizottságokat állítanak fel, amelyek a földmívelésügyi miniszter úr felhívására megállapítják a minimális munkabéreket. A mezőgazdasági munkásokon és a mezőgazdasági napszámosokon kívül azonban van még egy réteg, amely szintén a földdel kapcsolatban végzi a legnehezebb és legkeményebb munkát. Ezek a szerencsétlen kubikusok, akikről azt lehet mondani, hogy valóságos páriái ma a magyar életnek. Emellett ezek a kubikusok arról nevezetesek, hogy nem gyermektelenek és nem egy gyermekkel áldja meg őket az Isten, hanem hét- és tízgyermekes családokkal is találkozunk köztük számtalan esetben. Ezek a legnehezebb munkát végzik, csatornákat ásnak, (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Bár csak ásnának!) utakat építenek, falat bontanak, stb. Munkájuk, még ha rendesen értékelődik is, a legminimálisabb díjazásban részesül. Köbméterenként könnyen ásható földnél 30, nehezen ásható földnél, ahol csákánnyal kell kifejteni a földet, köbméterenkint 50 fillér a munkabér. Vannak olyan nehezen bontható helyek, ahol két köbméternél nem is tudnak többet elvégezni, úgyhogy az a szerencsétlen kubikus ezzel a legnehezebb munkával, ha minden erejét összeszedi is, ha; teljes munkaképességét kimeríti is, egy, esetleg két pengőnél többet alig-alig tud megkeresni. Már pedig a minimális összeg, amit meg kellene keresnie, három pengő lenne, mert hiszen egy kubikus esetében 120 munkanapnál nem igen számíthatunk többet egy esztendőben, lévén ez időszaki munka, télen nem dolgozhat, nyáron nem dolgozhat, ha eső esik nem dolgozhat, szóval ezek között az egészen megszukített munkalehetőségek között kell a maga és családja kenyerét megkeresnie. Azonban még ennek a szomorú kereseti le67*
