Képviselőházi napló, 1935. V. kötet • 1936. január 21. - 1936. február 25.

Ülésnapok - 1935-93

Az országgyűlés képviselőházának 93. nak és akiknek felszerelésük van? Miért kell ezeket elűzni a földről? Az Altruista Banknak — úgy tudom — szerepet szánnak a telepítésnél is. Talán már rezerválja az Altruista Bank erre az időre a földeket, talán az a szándéka, hogy mégegyszer továbbadja, és mégegyszer felmerüljenek kezelési költségek, útrészesedés etb.î Igen t. miniszter úr, ezeknél a kérdéseknél az én felfogásom szerint csak a kölcsönök összegének leszállítása segít. Ha a föld értéke ma annyi, mint amennyit elérnek árverésen, és szabad forgalomban sem több, mert akkor megpróbálnák értékesíteni a bajba jutott szegény emberek, és ha a záloglevelek tulajdonosai magyar állampolgárok, akkor nem szabad azon keresniök ezeknek a magyar állampolgároknak ugyanakkor, amikor mások sokéves keresménye ezalatt az idő alatt elvész. A gazdasági válságot nem a hódmezővásárhelyi és nem a polgárdi földmívesek idézték elő, talán több része van' ennek a gazdasági válságnak felidézésében annak a néhány tőkésnek, akik összevásárolták a zálogleveleket, és akiknél a záloglevelek ez idő szerint vannak. A pénzügyminiszter úr állapítsa meg, kik, mennyiért vették össze a zálogleveleket, és létesítsen a záloglevelek mai tulajdonosaival megállapodást, vagy ha nem lehet megállapodást létesíteni, akkor alkalmazzon kényszert. Ha a szegény parasztokkal szemben lehet a törvény teljes szigorát alkalmazni, akkor a hatalmas tőkékkel rendelkező tőkéseknek sem szabad a mai viszonyokkal visszaélniük, akkor velük szemben is alkalmazzanak kényszert. (Helyeslés a \szélsőbaloldalon.) Igen t. miniszter úr, az én legfontosabb kérésem az, hogy tegye lehetővé, hogy az árverések okozta veszteségek helyett a saját hibájukon kívül nehéz helyzetbe jutott földmívesek kapjanak engedményeket és maradhassanak meg a földjükön. (Helyeslés a s'zélsőbaloldalon.) Elnök: A pénzügyminiszter úr kíván válaszolni. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: T. Ház! A képviselő úr interpellációja lényegében azt tartalmazza, hogy az Altruista Bank Hódmezővásárhelyen, Polgárdiban és máshol elárverezteti kis földmívesek földjét és kérdi,, hajlandó vagyok-e ezt felfüggeszteni és segíteni ezeken az embereken. A való helyzet ezzel szemben az, hogy az Altruista Bank magától is, de a kormány, különösen a földmívelésügyi kormány nyomatékos kívánságához képest, csak akkor foganatosít árverést törlesztéses kölcsönök hátralékos adósaival szemben, ha az adós éveken keresztül egyáltalán nem fizet és több évi annuitással hátralékban van. Ami különösen az itt felemlített két konkrét parcellázási ügyet illeti, — az egyik a batidai vagy máskép hódmezővásárhelyi, a másik a polgárdi parcellázás — a batidai törlesztéses kölcsönök adósainál mintegy 80 adós közül túlnyomó számban olyanok vannak, akik legalább 4—6 annuitással tartoznak. Mindezek ellenére eddig összesen csak 12 adós ellen tartott az Altruista Bank árverést. Ezek mind olyanok, akik 8—9—10 annuitással tartoznak és akik már legalább négy esztendeje úgyszólván semmit sem fizettek. Ezek ellen az Altruista Bank kénytelen volt eljárni, már csak a példaadás kedvéért is. Az Altruista Bank annyira megértéssel van egyébként adósai iránt, hogy azokat az adósokat, akiket elárverezett és akiknek ingatlanait kénytelen volt KÉPVISELŐIJÉT NAPLÓ V. ülése 1936 február 19-én, szerdán. 459 megvenni az árverésen, továbbra is birtokban hagyja haszonbérben, a szokásos igen mérsékelt haszonbérért és addig, míg azt a haszonbért fizeti az ilyen adós, ellene semmiféle lépést nem tesz, sőt amennyiben az adós később megfelelő törlesztést fog eszközölni, akkor magát az ingatlant vissza fogja neki adni. (Takács Ferenc: Akkor miért árvereztette«eli?) Azért, mert ha megszüntetjük az árverezést ebben az országban, akkor senki sem fog fizetni és akkor az egész ország gazdasági és pénzügyi élete összeomlik. En tehát egy bölcs mérsékletet kérek annak a felhívásnak a tekintetében, amely most urbi et orbi az adósokhoz intéztetik, ezekről a padokról is, hogy ue fizessenek. Ez ellen a nemzet örök érdekei szempontjából tiltakoznom kell. (Helyeslés a jobboldalon. —: Takács Ferenc: Ezt nem mondottam!) Ezért árvereztetnek tehát, egészen kivételes esetekben. Nagyon kérem, méltóztassék ezt megérteni és méltóztassék ezt az ország köztudatába is átvinni. Garantálom azt, hogy itt egy rendkívüli humánus eljárás folyik, csak a végső esetben árvereznék és ez az eljárás már a mesgyéjén van annak, amit az adósságbehajtás terén még felelősség mellett tolerálni lehet. A földmívelésügyi kormány óhajára az Altruista Bank a közelmúltban már azt is vállalta, bogy azokkal az adósokkal szemben, akik nem védettek, hacsak annyit fizetnek, amennyit a védetteknek kell fizetniök, akiknek fizetményeit igazán liberálisan és enyhén szabályoztuk, akkor nem fog ellenük semmiféle lépést sem tenni. Az adósoknak egy része azonban még ezt a minimális fizetést sem teljesíti és többen vannak közöttük olyanok, akik a védettség létesítése óta egy fillért sem fizettek. Ezek ellen az adósok ellen az Altruista Bank kénytelen eljárni. Ami most a polgárdi parcellázást illeti, itt is körülbelül ugyanaz a helyzet. Általában ott is csak azok ellen tartott az Altruista Bank árverést, akik 8—10 annuitással tartoznak és évek óta úgyszólván semmit sem fizettek. Volt olyan adós, aki akkor, amikor árverelték, már 15 annuitással tartozott, tehát 7 és fél évi fizetéssel volt hátralékban. A megvásárolt ingatlanokat itt is haszonbérbe adják és vissza fogják az adósoknak juttatni, ha megfelelő törlesztést eszközölnek. Ez a való helyzet. Ennélfogva itt szemrehányást tenni az Altruista Banknak, hogy túlzóttan árvereztél, vagy hogy túlzottan bajija be a követeléseket, jogosan nem lehet. Érdemben ez az, amit az interpellációra válaszolhatok. Azt kérem a képviselő úrtól, hogy konkrét adataival keresse fel az Altruista Bank vezérigazgatóját, akit megkértem arra, hogy vizsgálja meg ezeket az eseteket, és külön is megkértem az Altruista Bank vezetőségét, hogy nézzék át részletesen ennek a két szerencsétlen szomorú parcellázásnak az adatait. Ha azután az altruista intézetek fúziója meglesz, — ami most már, remélem, rövid idő kérdése — akkor magam meg fogom nézni, — anélkül, hogy ígéretet tennék erre — hogy ezt a két nagyon roszszul begombolt mellényt ki lehet-e gombolni és lehet-e újra méltányosan begombolni. Ne méltóztassék azonban ezt ígéretnek venni és különösen nagyon kérem, hogy ne méltóztassék arra felhasználni, hogy még további nemfizetésre buzdíttassanak az adósok. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés a jobboldalon.) 66